Szvorényi József: Emlékbeszéd Árvay Gergely felett. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. II. kötet 12. szám, 1872)
A SZVORÉNYI JÓZSEF mai díszlett társunk ravatalánál is a homokóra nem csupán az idők folyására és a porra emlékeztet, hanem azon szellemi életre egyszersmind, melyet ő az időben, szakadatlan fáradozások közt, a később nemzedék aratására vetegetve s annak példát alapítva merített ki. Méltó azért, hogy róla és pályájáról én, hivatási rokonságomnál fogva is, keblem melegével emlékezzem, s a tiszt. Akadémia részvéttel hallja és kisérje azt. Szerény alak, — melyet semmi fényes látszat, de annál sajátabb vonások érdekesítenek; és még szerényebb életkor,— melyet csakis az dicsőíthet meg,mit benne művelünk,vagy mit abban szenvedünk. Árvay Gergely Józsefet mult 1871-ki jul. 7-én magas kora követelte el közölünk, Budán, hová — mint évektől fogva szokta volt — a fürdőkre, pár nappal előbb érkezett. Kevesektől, csendben kisértetett nyughelyére, épen a mily zajtalanul kisérte ő maga végig az életet. Távoztával sorainkban érezhetőbb art, irói pályáján nagy nyomokat nem hagyott, sőt alig leszünk már — egy-kettőn kivül — itt, kiknek figyelmét a nyilvános munkásság teréről hamar lekényszerült férfiú egyébbel, mint kidőltével, fölhívhatta volna. Mindenkorra tiszteletgerjesztő marad mégis, hogy Akadémiánk első dajkáiéihoz egykor, nem késve, lelkesen és érdemmel csatlakozott, kik ha vele együtt, különböző erővel bár, de egyenlő lelkesültséggel nem rakogatják le az alapokat, később fogtuk volna talán díszépületünkre feltűzhetni a koszorút. Az ő távol munkakora és ez a miénk ma, csak egy szakadatlan összefüggő egész, a nemzeti fejlődésünk lassú növénye, melynek fölnevelkedéséhez nemcsak kedvező ég s szorgalmas ápolás, hanem a tavaszok hosszú sora is kellett egyszersmind. Volt-e őneki is része ezen ápolásban, csak az merhetné tagadni, ki a kicsiny magban, melyet könnyű pehely takar, elég éles szemmel birná fölfedezni a terebélyes nyárfát, mely idővel egy völgyet árnyal be. Ő élt és tett, s minden élettevékenység — haladás, fejlődés. Középsorsú nemes szülői Vajtán, Székes-Fejér megyében, 1790-ki novemb. 4-én adták Árvayt az életnek... Mily házi nevelésben részesült, nem tudjuk. Miként azonban gyermekjátékaink, ugy — rendszerint — első éveink sem sokat