Télfy Iván: Aeschylos. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. V. kötet 7. szám, 1876)
Aest'Isylos. (Felolvastatott a m. t. Akadémia 1875. máj. 31-én tartott ülésén.) Előszó. 1853-ban ismertettem Császár Ferencz Divatcsarnokában (34, 40, 47, 52, 67. sz.) Aeschylos drámáit. Azóta többször tárgyalván ezeket egyetemi előadásaimban, mindannyiszor kételyek támadának bennem, vájjon elfogadható-e mindaz, amit illetékes szakférfiak Aeschylos életéről, drámai feladatáról, a kar rendeltetéséről és számáról, a színészekről, a végzetről, katharsisról sat. állítottak. Jegyzeteimből terjedelmes monographia keletkezett, melyet szerencsém van bemutatni. E monographiában előadom a legbővebb részletekkel Aeschylos életrajzát, — ismertetem a legkiválóbb helyeknek részint metrikai, részint prózai fordításával s philologiai észrevételekkel Aeschylosnak fönmaradt drámáit, — közlöm nézetemet az úgynevezett végzettragoediáról, — kijavitni törekszem Aristoteles szövegét a katharsisról, — előterjesztem az uralkodó nézetektől eltérő véleményemet a karról, — idézek mintegy kilenczszáz rímet Aeschylos drámáiból, — s végre elbeszélem az aeschylosi codexek történetét. Monographiámban többször hivatkozom Klein munkájára (Geschichte des Dramas. Leipzig 1865 — 1875), nem azért, mintha mindenben igaza volna, hanem mivel az ő munkáját az európai sajtó epochialisnak ismerte el a drámai irodalom történetében. Csak Kitsehl Frigyes, lipcsei egyetemi tanár megvetőleg nyilatkozott róla, azt mondván az Opuscula philologfica 2-ik kötetében (XX. 1.) : »Für Philologen und solche, die auch nur eine Ahnung haben von philologischer oder überhaupt wissenschaftlicher Methode ist das Puch frei A M. TUD. AKAD. ÉRT. A MYILV- ÉS SZÉPTUD. KÖR. 1876..