Ivannovics György: Az ikes igékről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. VI. kötet 10. szám, 1877)
AZ IK-ES IGÉKRŐL. 5 E tizenhárom eset közöl csak magát a jelenidőbeli ik-et nem támadják meg; a többi fölött pálczát törnek. Az e ragozás ellen intézett főtételek ím ezek : 1. Az ik nem képző, hanem rag; nem lehet tehát befolyása a ragozásnak többi eseteire. 2. Az igeragozás különböző rendszereinek a kulcsát nem kell a személyragok különböző hangtani alakjaiban keresni. 3. Az IVc-esek elsőszemélyi ragja, azonos lévén a tárgyi ragozás kifejezőjével, sérelmet ejt a nyelv szabatosságán. 4. Az íVc-esek külön ragozása általában véve nem fedez jelentésbeli különbséget. 5. E külön ragozás éles ellentétben áll a közhasználattal. (A 4. és 5. tétel Szarvas Gáboré). Áttérek most a kérdés érdemére. A magyar igék ragozás tekintetében három főcsoportra oszlanak. Az első csoportbeliek —láthatók és bennhatók, — a jelentőmód jelen idejének egyes számú harmadik személyében kifejező nélkül állanak; pl. áld, küld, vár, kér, áll, ül, futás, keres, szakad, mozog. A másodcsoportbeli, csekély számú, szintén átható és bennható igék a kifejezővel állnak, de ez a kifejező, a vagyon, van igék kivételével, a többinél mellőzhető; pl. tész-én, visz-én, hisz-én, visz-én ; jön, mégy-én, nincs-én, lész-én , vagy tesz, vész, hisz, visz; jő, mégy, nincs, lész. A harmadik csoportba eső, alapjelentésükben mindig reflexív, vagyis az alanyra viszszaható, visszatérő igék is kifejezővel állnak ; pl. esz-ik, isz-ik, alusz-ik, feküsz-ik, munkálkod-ik, esedez-ik. A csupaszon, meg a kifejezővel álló igék között az a szembeötlő különbség van, hogy míg amazok ragozása a rendes utat követi (vár-ok, vár-sz, vár-ék, várj-ak stb.), addig emezeké elhagyja a rendes utat; pl. (az n-esek) van, vagyon: vagyok, vagy, valék, volnék, leszek, legyek, lennék, lenni — visz, vivék, vigy, viend, vinne stb. — Az ik-et az sz közbevetésével fölvevő igéknél is hasonló rendhagyás mutatkozik ugyan (alu-sz-ik, alu-vám, alu-d-jam stb.), de az ik-esek sajátlagos rendhagyása a személyragok működésében áll: ráz-ok, áz-om, ráz-a, áz-ék , rázz-on, ázz-ék stb.