Budenz József: Emlékbeszéd Schiefner Antal, k. Tag fölött. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. IX. kötet 1. szám, 1881)
Emlékbeszéd Schiefner Antal k. tag fölött. (Felolvastatott a M. T. Akadémia 1880. ápr. 26-án tartott ülésében.) Akadémiánk külső tagjai közül, noha mindnyájokat tudománybeli fényes érdemeik elismeréséül választottak, mégis kiválnak, mint hozzánk közelebb állók, azok, a kik a magyar vagy a Magyarországot illető és elsősorban magyar érdekű tudománymívelésben részt vesznek,és kiknek szorosabb közük is van velünk, már csak azért is, hogy Akadémiánknak nemcsak puszta nevét, hanem szakjogbeli munkálatait is iparkodnak megismerni és fölhasználni, s e végett még attól sem riadnak vissza, hogy e megismerés kulcsát, a magyar nyelvnek bizonyos fokú tudását maguknak megszerezzék. Ezeknek tehát nemcsak tiszteljük érdemeik jelentőségét és dicsőségét, hanem érezzük magunkra való közvetetten hatásukat — és pedig úgy, mint általában az egyenes részvétet: melegnek, úgy mint a napsugárt. Egyszóval: ezek egyszersmind a mi szellemi rokonaink, barátaink. E barátok egyikét vesztettük el a nem rég (1879. nov. 16.) elhúnyt Schiefnerben is, ki széles tudománykörének egy nagy részével a magyar érdekű tudománymívelés terén állt, s ki az ebbeli ügybarátokkal a személyes emberi barátságot is szerette megkötni s tettel bizonyítani. Kegyeletes megemlékezésem kiváló föladatának vélem, hogy Schiefnernek széleskörű tudományos működéséből különösen azon részt tüntessem föl, amely által egy kiválóan magyar érdekű tudományt, t. i. az altaji nyelvtudományt mozdította elő, s hogy e mellett még a magyar ügybarátokhoz való viszonyait is részletesebben ismertessem. De előbb hadd mondjam el röviden, ki volt Schiefner, hogy fejlődött és képződött tudománymívelővé, s mily életbeli körülmények medrében M. TUD. AKAD. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉP'TL'D. KÜKÉBŐL. VIII. k. X. SZ.*