Barna Ferdinánd: Ősvallásunk főistenei. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. IX. kötet 7. szám, 1881)
ős Vallásunk főistenei. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1880. márcz. 1-én tartott ülésén.) Vannak elmetermékek, melyek az olvasó elméjére olyszerű termékenyítő hatással vannak, mint a növényországban a hímszál az anyaszálra, melyek egymásra hatása nélkül termékenyülés a természetben nem létezik, s csak akkor következik be, midőn e föltétel nem hiányzik. Ugyanez történt velem is pár évvel ezelőtt. Ugyanis midőn a hazai tudományosság egyik élő fő büszkesége, Ipolyi Arnold Magyar Mythologiája 1854-ben megjelent, s a monumentális mű az ama szomorú időkben ily nagyszerű tüneményre egészen készületlen magyar művelt közönséget méltó ámulatba ejtette, sok tekintetben hasonlóba ahhoz, mely elfogta mindazokat, kik tanúi voltak az Üdvözítő csodatételének, midőn a halva fekvő leányt halottaiból föltámasztá, így szólván: »e leány nem halt meg, hanem csak alszik« , én magam is nagy mohósággal olvasom a korszakalkotó művet, s minthogy azon időtájatt már rég túlestem egy igen üdvös tanulságon, hogy az olvasó soha se hagyja magát visszariasztatni azon nehézségek által, melyekkel valamely műnek mindjárt elején találkozik, mert a következők a nem eléggé értett részeket azon arányban, amint az ember beljebb-beljebb hatol a mű olvasásába, úgyis fölvilágosítják, s amit azelőtt érthetetlennek találtunk, idő múltán önként megvilágosodnak lelki szemeink előtt, nagy figyelemmel megolvasom az egész nagy terjedelmű művet; de az igazat megvallva, ezúttal minden abbeli reményem, hogy mikorára a műnek végére érek, az egészet tisztára meg fogom érteni, cserben hagyott, számításom hat helyett vakot vetett. Megszégyenülve tevém félre a könyvet s nem is előbb vevém ismét kézhez, mint midőn azon tanulmányokra adám magamat, melyek, mióta megízlelém, azon arányban, melyben : " 1 % A M. T. AKAD. ÉRT. A NYELV. ÉS SZÉPTUD. KÖRÉBŐL. 1