Heinrich Gusztáv: Etzelburg és a magyar hunmonda. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. X. kötet 2. szám, 1881)
Etzelburg és a magyar húnmonda. (Felolvastatott az I. osztálynak 1881. október 24-én tartott ülésében.) Attila király székhelyét ma sem vagyunk képesek egészen pontosan meghatározni; de Priskás követi jelentése (448) kétségtelenné teszi, hogy azt a mai Magyarország keleti részében, a Tisza vidékén, vagy talán pontosabban a Tisza jobb , partján, a síkságon kell keresnünk. Esztergomról, Budáról vagy Óbudáról, mint a nagy bán fejedelem történeti székhelyeiről, szó sem lehet. Priskás világosan mondja, hogy Attila főszállásához közel sem követ, sem élő fát nem találni; sőt még hozzáteszi, hogy amit római módra, nem fából építenek, mint a király fürdőjét, Pannoniából szállított kövekből építik. Jordanus a XI. században felhasználja Priskos elbeszélését, Attila székhelyére nézve pedig a magáéból még hozzáteszi, hogy »ez volt az egész barbár világot biró Attilának székvárosa, melynek elsőséget adott az általa elfoglalt városok közt,« ") — amit Jordanus bajosan állíthatott volna, ha a rendelkezésére álló források és a kor traditiója más várost neveznek meg Attila fővárosa gyanánt, így tehát kétséget sem szenved, hogy a hun birodalomnak — ha ugyan használhatni e kifejezést a hun főuraság alatt lazán összefoglalt népek és országok összeségéről — középpontja, amely középpont a legbensőbb öszszefüggésben állott a fejedelem személyével, a Tisza vidékén volt, mégpedig vagy Szegeden, a mint azt Salamon E. (Századok, 1881. I. füzet) inkább megnyerő, mint meggyőző érvekkel kimutatni iparkodott, — vagy pedig valószínűbben a Tiszán innén a síkságon, mert még sem valószínű, hogy Priskás ') Cap. XXXIV. vége : hae sedes erant Attiláé regi barbariem totam tenenti; haec captis civítatibus habitacula praeponebat. M. T. AK. ÉKT. A NYELV- ÉS SZÉPT. KÖR. 1*