Hunfalvy Pál: A Magyar Tud. Akadémia és a szómi irodalmi társaság. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. X. kötet 3. szám, 1882)

4 UÜXFU­ VY PÁL. tétek jelentése: egy híján tíz (=9), k­ettő híján tíz (=8). A tizes számnév ismét egyszerű ugyan mind a finn, mind az ugor nyelvekben, de nagyon különböző. *) A számnevek e mivol­tából az a jeles tanúság foly, hogy a finn-ugor népek legősiebb korukban egymás mellett, más nyelvű népek által el nem sza­kasztott területen laktak,­­ mert különben az első két szám­nevek nem volnának azonosak; továbbá, hogy azon együttla­kás idejében hetes számrendszert vallottak, nem pedig tízest, különben a nyolczas és kilenczes számnevek is egyszerűek vol­nának. **) Ezt a hetes számrendszert a finn-ugor ember bizonyosan a hold változásai és fordulásai után képezte magának, a­me­lyek neki is, mint valamennyi őskorú embernek, az idő méré­sét és felosztását szolgáltatták. E mérés és felosztás szerint a finn-ugor embernek az esztendejét h­uszonnyolcz napos 13 h­ónap, hónapját 4 hét és hetét 7 nap tette, az esztendőhöz egy vagy két szökő napot hozzászámítván. ***) *) Magyarban tíz és van, ven , vogulban lau, és men, pen; lappban lag, finnben Tcümme stb. **) 8­9 magyar nyol­cz kilen­cz vogul n'ala-lu antal-lu lapp gak-cze, gaf-cze of-cze finn kahde-ksan yhde-ksän ***) Ámbár több ízben leírtam már ezt az eredeti naptárt, a ma­gyar tudomány nem igen vette még tekintetbe, azért írom le újra. A finn utazók,mint Lönnrot Castrón, Ablqvist, először vevék észre az ugor és finn népeknél a régi tizenhárom hónapos naptárt, melyet én azután a hetes számrendszerrel és a hold változásaival kapcsoltam össze. De hogy az a tizenhárom hónapos esztendő még az ujabb időben is vala­melyik rokon népnél divatozott volna, nem volt ismeretes, ez egy tanúság mindnyájunk figyelmét kerülvén el. A­mint arra reá bukkantam, 1871-ben az »Utazás a Balt-tenger vidékein« czimű munkában közlöm, s a finn és észt tudósokat is reája figyelmeztetem. A tanúságot Hupelnél (Topo­graphische Nachrichten von Lief- und Ehstland, III. kötet, Riga 1782., 366. lapján) találtam meg: »Für Ehsten und Letten werden zwar jähr­lich in ihrer eigenen Sprache Kalender gedruckt, und wohlfeil verkauft, aber die öselschen Bauern (az Ösel szigetbeli lakosok észt nyelvűek) ma­chen ihren Kalender selbst, wozu sie, da sie nicht schreiben können (így vala még 1782-ben) gewisse Zeichen erwählt haben, die sie ohne alle Kunst auf 7 kleine durch eine Schnur zusammengebundene Bretter, oder

Next