Vámbéry Ármin: A csuvasokról. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XI. kötet 5. szám, 1883)
A csuvasokról. (Olvastatott a m. t. Akadémia 1883. márcz. 5-én tartott ülésében.) I. A. törökségnek ezen legrejtélyesebb eredetű töredéke, sűrű csoportozatokban, déli Oroszország négy különböző kormányzóságában, n. m. a kazáni, simbirski, orenburgi és saratovi guberniumokban lakik.*) Legszámosabban élnek a Volga jobb partján, a Ozivilsk, Jadrin, Cseboksari, Buinsk és Kozmodemjansk kerületekben, míg a Volga bal partján, ámbár jókora, de kevésbbé sűrű csoportokban terülnek el, délkeleti irányban, egészen Orenburgig. Sbojevnek, az épen oly szellemes írónak, mint e nép alapos ismerőjének, véleménye szerint, már a mongolok első föllépésekor, 1236 körül, történtek volna települések, a mikor ugyanis ez utóbbiak a bulgár uralmat megdöntötték s a csuvasok, a bulgár-törökökkel együtt, új haza szerzése végett, részint északnyugat, részint északkelet felé vándorlásnak indultak. E felvételnek magában véve bizonyára kevés valószínűsége van, és mindenesetre feltűnő, hogy a csuvasok neve az orosz évkönyvekben csak 1524-ben**) fordul elő legelőbb, Vassilsursk város építésével kapcsolatban. Részletesebb tudósítások maradtak róluk Sviazsk alapítása alkalmából, 1551-ből, vagyis olyan időből, mikor még tatáruralom járma alatt nyögtek, melyet egészen a keresztyénség fölvételéig, az 1743. évig kellett hordaniuk. Egy traditio szerint a csuvasok már IV. Ivántól kezdve orosz alattvalók voltak s ugyanezen korból való egy helynek építése, melynél vasafcjokat (adó) akarták megfizetni és e czélból keletkezett a Sjürbi-jal***) telep, mely szónak rövidítése, t. i. Sjürbi, szolgál ma is a csuvasoknál Ozivilsk város nevéül; s ez a Sjürbi, vagy *) Sbojev, 186. l. **) Bittich, 40. 1. ***) Kittich (41. 1.) sjürbujalu száz szobát ír, de igaza van Zolotnitzkynak, ha a csuv. lu vagy Jü-nek a part — szoba, szóból való származtatását kétségesnek tartja. H. T. AKAD. ÉRTEK. A NYELV ÓS SZÉPTUD. KORÉBÓL. ] .