Goldzieher Ignácz: A muhammedán jogtudomány eredetéről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XI. kötet 9. szám, 1884)
A MUHAMMEDÁN JOGTUDOMÁNY EREDETÉRŐL. 5 nan állításához J) — a »Fikh«et az arab szellem sajátlagos termékének nevezi, az arab genius tulajdonának, melynek létesülésében nincsen kezdeményező része egyéb idegen kultúrának, mely, mint sok egyéb téren az arab népre hatott és e hatás által szellemi életének fontos mozzanatait ébresztette fel benne, melyeket aztán az őt jellemző receptív tehetségnél fogva nemzeti geniusa szerint feldolgozott, és teljesen sajátjává tett. E felfogás ellen, egyelőre negatív irányban, számos érvet lehetne felhozni. Csak egynéhánynyal akarom e helyen beérni, mielőtt saját nézetem előadásához és ennek pozitív bebizonyításához fognék. Elsősorban a muhammedán jog eredeti arab természetének feltevése mellett alig érthető az a tény, hogy a muhammedán törvénykezésnek tiszta arab alapon álló első kísérlete (a korán és a legrégibb authentikus hagyományok) épen jogi tekintetben oly hiányos és fogyatékos, hogy a polgári élet legprimitívebb viszonyai között sem lehetne pusztán az ő segítségükkel és az ő útmutatásuk szerint ítélni, minthogy mindennapi kérdésekre nézve cserben hagynak és csak oly alkalmakra nézve tartalmaznak döntő nyilatkozatokat, melyek Muhammednek véletlenül útjába kerültek.3) És ez igen természetes, mert, és ez második érvünk, az arab népnek iszlám előtti kulturviszonyaiban nem voltak meg azok az előzmények, melyekből a törvénytudománynak hirtelen kipattanása megmagyarázható volna. Egy kis szokásjogra meg a beduin életviszonyokkal öszszefüggő, leginkább az üldözötteknek oltalmazására, a törzseknek egymáshoz való viszonyára és a clientelára vonatkozó néhány többé-kevesbbé határozott tételeken kivül) alig voltak positiv társadalmi szabályaik. Esetről esetre a törzsek és al ') A grammatikát tekintve, e nézet tarthatatlanságát kifejtettem Nyelvtudományi közlemények XIV. kötet (1878) .ill.318. lapokon (A nyelvtudomány történetéről az araboknál 7—14. 1. különlenyomat) V. ö. Zeitschrift der deutschen morgenl. Gesellschaft XXXIV. köt. 375. lapját. Minthogy az említett helyeken található fejtegetés jelen tárgyunkra is fontossággal bír, annak tekintetbevételére kérem az olvasót.) Egyetemes philologiai közlöny I. kötet (1877) 23. 1. 3) Lásd Az Iszlám. 106. lap.) Ilyenekről értekeztem a Zeitschr. für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft XIII. kötete (1881.) 252 és kir. lapjain.