Vámbéry Ármin: A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet. II. Válasz Budencz József bírálati megjegyzéseire. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XII. kötet 5. szám, 1885)
A magyarok eredete és a finni-ugor nyelvészet. n. Válasz Budenz József bírálati megjegyzéseire. (Olvastatott a M.T Akadémia 1884 nov. 3-án tartott ülésén.) A második bajnok, a ki a magyarok eredetéről írott tanulmányom ellen pánczélba öltözötten szállt síkra, Budenz József, Magyarországon és a külföldön is a finnugor nyelvészet nagymestere, akinek a nyelvtudomány e terén szerzett érdemeit könyvemben illő méltatásban részesítettem, s a ki, természetesen, nem fogadhatta közönyösen az ő neki ellentmondó kritikámat. A támadás hevességében alig marad utána elvtársának, sőt ingerültségben és szenvedélyességben még felül is múlja, s csak abban különbözik amaitól, hogy az ő általa védelmezett terület szűkebb körű. Ugyanis amíg Hunfalvy úr kritikája könyveinek minden részére kiterjed, addig Budenz úré csak a szorosan nyelvészeti részre vonatkozik és nyelvészeti észrevételekben nyilvánul.1) Történelem és ethnographia az ő kutatásainak körén kívül esik; az ethnológiai kérdés megoldása kevesbbé tartozik reá, s egészen helyesen jegyzi meg, hogy: «a nyelvész maga nem bánja, tehát B. úr sem, akármilyen vérből eredő valamely nyelv népe. Miatta állíthatja valaki, hogy csupa török vér volt az a magyar nép, amely ezelőtt ezer évvel Pannóniába költözött, azért mégis csak ugor nyelvet hozott magával».2) Budenz úr e nyilatkozatával bebizonyítja, hogy ő — H. úr nézetével ellenkezőleg — a modern tudomány alapelvét elismerve, a nyelvet nem tekinti az illető nép lelkének. Megengedi, hogy a régi magyarok ethnikai állománya nem finn M. T. AK. KRT. A NYELV- ÉS SZÉPT. KÖRÉBŐL. 1885. XII. K. 5. SZ. 1*