Kun Géza gr: A kúnok nyelvéről és nemzetiségéről. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XII. kötet 11. szám, 1885)
A KÚNOK NYELVÉRŐL ÉS NEMZETISÉGÉRŐL. 5 -de nyelvök magyar, sőt részben még családneveiket is megmagyarosították, így lett Kirkosa-ból Gergelyfi, Hádsi-ból Ezifra ; a hukulok típusa török, de nyelvök ruthén. Minek folytassam, hiszen a távoli keresésre nem szoruló s a közelben is megtehető tapasztalás lépten-nyomon megcáfolja Müller Frigyes nézetét s igazat ad Vámbérynek, aki szerint a népek physikai jellege kevesebbé változik, mint nyelvek. «Az anyag merevebb, mint a szellem», írja Vámbéry s teljesen igaza van.2) A dolgok ilyetén állapotában semmi rendkívülit, semmi meglepőt nem látunk abban, hogy a hazánkba beköltözött kunok idő elmúltával eredeti nyelvöket elhagyták s helyette a magyart kezdették beszélni. Ez volt a velünk egyesült kabarok, baskírok, bolgárok s a bihari hegység közt élt kazárok sorsa, kik rövidebb vagy hosszabb idő alatt elhagyták egykori nyelvek használatát. Csalhatatlanoknak nem állítjuk magunkat, a történelem és a nyelvészet s ezekkel együtt sok más tudomány számos kérdéseiket illetőleg nem vehetik maguknak a mennyiségtan bizonyosságát. Egyik nap a másiknak lesz tanítójává és ha csalódunk is néha, és ha csalódunk is sokszor, azért mégis a kinyomozható igazság felől nem csüggedünk. Szerző megemlíti, hogy Adalékok Krim történetéhez czímű értekezésemben azt állítottam, hogy a török eredetű kazar nép kabar törzse, úgy látszik nekem, a finn eredetű népek családjához tartozik. Kitűnő tudósunk Hunfalvy Pál ennek ellenkezőjét állította, szerinte a kazarok finn-ugor nép volt s kabar törzsök csuvasztörök vala. Nem vitatom, hogy melyikünk nézete bir nagyobb valószínűséggel, csak azt az egyet kivánom megjegyezni szerző ellenére, hogy Ibn Foslan, a kazar dolgok jeles ismerője, nyilván mondja, hogy kétféle kazar van, u. m. fekete és fehér; 3) (JAXJ f^j* i LLo ^Iáoa J*®} 1) Háds örményül kedves tárgyat, tetszést jelent. Ez a család Perzsiában Sírin-nek, a törökök közt Zarif-nek, Oláhországban Csinásnak nevezte magát, mert a persa az arab-török irótai, a román cinas szintén a kedvest és tetszőt jelentik. 2) A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet (Budapest, 1884.), a 8. lapon. 3) Ibn-Foszlan De Chasaris stb., kiadta Fräkn, 1. Mémoires de