Goldziher Ignácz: Palesztina ismeretének haladása az utolsó három évtizedben. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XIII. kötet 3. szám, 1885)
Palesztina ismeretének haladása az utolsó három évtizedben. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1885. nov. 8-án tartott ülésén.) Ama fontos és életbevágó fölfedezések, melyek az utolsó időben a fekete continens számára kötötték le a művelt világ érdeklődését, és-elvonták ennek figyelmét ama búvárlatoktól, melyek ugyanazon időben Ázsia ismeretlen, vagy csak kevéssé s hiányosan ismert területeit a biztos tudás körébe illesztették. Évszázadunk negyvenes éveiig ez utóbbi, azaz Ázsiának csak hiányosan ismert országai sorába tartozott Palesztina, is. Geographiáját és természetrajzát csak nagy vonásokban s vajmi felszínesen, archaeologiáját csak nagyon töredékesen és a régi kútforrások kritika nélküli használata szerint, ethnographiáját egyáltalán nem ismerték. Mindezen szempontokból csak a legutolsó három évtized tudományos munkája tette Palesztinát a tudomány birtokává. Hogy ha azt a nagy haladást, melyet, Palesztina ismeretét tekintve, az utolsó évtizedek tudományos munkája létesített, valódi mértéke szerint akarjuk megbecsülni, czélszerűen járunk el, ha két írónak, egy réginek s egy újabbnak, kik a magok idejében a Palesztináról szóló tudást összegezték, ide vágó nyilatkozatát egymás mellett elolvassuk. ..Nincsen semmi remény arra — úgymond Roland Hadrián, midőn e tényekről körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt beszámol*) — hogy a régi Palesztina minden városának s helységének fekvését, a milyen hajdanában volt, meghatározhassuk. A partok, a folyamok medrei és még vajmi kevés hely, melyek napjainkig fenmaradtak. *) Palaestina ex monumentis veterum illustrata (Utrecht 1714) bevezetésében. M. T. AK. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPT. KÖRÉBŐL. 1880. XIII. K. 8. SZ.