Szily Kálmán: Ki volt Calepinus magyar tolmácsa? (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XIII. kötet 8. szám, 1886)
Ki volt Calepinus magyar tolmácsa? (Fölolvastatott a M. T. Akadémia 1886. május 3-án tartott ülésén.) XVI. századi irodalmunk termékei között egy sincs, mely akár a nyelvanyag terjedelme és minősége, akár az irodalmi nyelv fejlődésére gyakorolt befolyása tekintetében, Calepinus Dictionariumával versenyezhetne. A benne összegyűjtött változatos szókincs mellett egészen eltörpül akár Pesti Gábor szótárkája, akár Szikszai Fabriciusé, sőt az addigi 150 vagy 200 magyar nyomtatvány összes szókészlete is. Későbbi szótáríróink nemcsak hogy fölhasználták Cal. magyarjának úttörő művét, hanem egyszerűen kiírták belőle a nekik szükséges szókat, és pedig minden kritika nélkül, még a sajtóhibákat is készpénzüi vévén. Irányadó szerepét 200 évnél tovább, egész Baróti és Sándor István koráig megbírta tartani, és még ma sincs teljesen kiaknázva A Nyelvőr majd minden füzete meríthet belőle tanúságokat, melyek Molnár Albert, Páriz-Pápai, sőt még Kresznerics ügyelmét is elkerülték. Czuczor-Fogarasiról tudva van, hogy nagyon is megbíztak Kresznericsben s Calepinust azon hiszemben, hogy már úgyis teljesen fel van dolgozva, nem is vették figyelembe. Csakis a készülőben levő Nyelvtörténeti Szótártól remélhetjük a Calepinusban fölhalmozott nyelvkincs teljes kiaknázását. Ki volt Cal. magyar tolmácsa? Egymaga, vagy többed magával gyűjtötte-e, és mikor gyűjtötte Cal. számára a magyar szókat? Irodalomtörténetünk mind eme kérdésekre máig is adós a felelettel, sőt ekkoráig még azt a sokkal könnyebb kérdést sem döntötte el: mikor és hol jelent meg Calepinusból az a kiadás, melybe n Szenczi Molnárt Albert őszintén be is vallja az I. kiadás előszavában: «In versione juvit me interpres, qui Calepino Ungarica inseruit.» M. T. AK.ERT. A NYELV- ÉS SZÉPT. KÖRÉBŐL. 1886. XIII. 8. 87.