Télfy Iván: Uj görög munkák ismertetése. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XVI. kötet 5. szám, 1894)

Újgörög munkák ismertetése. (Előadatott a m. t. Akadémia I. osztályának 189­­. évi nov. 20-án tartott ülésén.) I. Therianos a stoabeli bölcsészetről. 1892-ben megjelent Therianos Dénestől a stoabeli bölcsészet rajzának első része. AidtYpa|A|i,a Xtwtxfj? tbtXoootf ta? arce A. Ösptavoö. Mépo?­ztpöí.T0v. Apyaía aroá. (Triest, a Lloyd nyomdájában.) Ebben tárgyalja szerző a régi stoa bölcsészetét, mely Görög­ország önállásának elvesztése után Athénnek oszlopos, festmények­kel díszített csarnokában (noaíori atoá) keletkezett. Ez a bölcsészet másfél ezer évig fönnállva, vigasza volt a bútól elnyomott szíveknek, enyhítése a mindenféle szenvedélyektől lesújtott lelkeknek, támasza a tántorgó lelkiismeretnek, bölcs indítványozója az erénynek és közelvénynek, tanítója az erkölcsiségnek. E bölcsészet­ alapítója volt Zeno, a cyprusi Citiumból. De korára nézve eltérők Weygoldt, Gomperz, Rohde, Susemihl, Brinker véleményei. A herkuláni papírból, melyet 1875-ben Com­paretti adott ki Turinban (Papiro Ercolanese) valószínűnek látszik, hogy Zénó 204-ben Kr. e. halt meg. Innen s egyéb chronologiai adatokból azt következtetik némelyek, hogy Zénó 356-ban szület­vén, huszonkét éves korában vagyis 334-ben Kr. e. Athénbe jött, hol Kratest, Stilpont, Xenokratest, Polemont hallgatta s 312-ben alapította bölcsészeti felekezetét, melynek élén 48 évig állt. Laerti Diogenes (VII, 1.) megőrizte az utókor számára a leve­lezést Zénó és Antigonus, macedóni király között. Zeller, Willamo­wits, Rohde, Susemihl, Unger ezt hamisítványnak tartják, de Droysen és Hirzel más véleményben vannak. Antigonus ezt írta Zénónak: «Én azt gondolom, hogy szerencsére s dicsőségre nézve H. T. AK. ÍRT. A NYELV- KE­SZEPT. KORKBAL. 1894. XVI. K. 6. 87..

Next