Eger, 1867 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1867-10-25 / 43. szám
V. évfolyam. 43. szám. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2,, 50 „ Negyedévre . . . „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. October 25-én 1867. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch D. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő , egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Országgyűlési tudósítás, Pest, okt. 22. A képviselőház f. hó 16-iki ülésében napirenden volt a Tisza Kálmán és más 51 képviselő által még júliusban benyújtott határozati javaslat a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal mielőbbi kiépítése tárgyában, mely a minisztériumot utasíttatni indítványozza, hogy a nevezett vaspálya kiépítése iránt, az ezen vonalra vonatkozó irományok, kész előmunkálatok, részletes tervek és költségvetések tekintetbevételével, legközelebb törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé. Mely javaslat folytán Hollán Ernő államtitkár s képviselő körülbelül következőleg nyilatkozott: A minisztérium elismervén a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal országos fontosságát, gondoskodott és gondoskodni fog, hogy e vonal mielőbb kiépíttessék. A minisztérium bekívánta azon mérnöki előmunkálatokat, melyek e vonal tekintetében a magánvállalkozók által készíttettek ; ezen tervezetek a közmunka-minisztérium irodáiban vizsgálat tárgyát képezték. Azonkívül hitelt érdemlő vállalkozókkal a tárgyalások meg is kezdettek, sőt a minisztérium egyik tisztviselője már utasíttatott is, hogy mihelyt a hatvan-miskolczi és zágráb cottori vonalak építésére szükséges előintézkedések olykép megtétettek, hogy ezen vonalakat azonnal munkába lehessen venni, — azontúl a debreczenszatmár szigeti vonal műszaki felülvizsgálatát azonnal foganatba vegye. Szaló továbbá megemlíti, hogy a jövő évben több mint 220 mérföldnyi vasút lesz építés alatt a minisztérium felügyelete mellett, s végül a minisztérium nevében kijelenti, hogy mihelyt a minisztérium a vállalkozókkal az egyezkedést befejezte, a debreczen-szatmár-szigeti vonal építésére vonatkozólag törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni; azonkívül tekintetbe véve a ház korábbi határozatát, a minisztérium a maga részéről kinyilatkoztatja, hogy a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal kiépítését sem más combinatiótól, sem az országos vasúthálózat előterjesztésétől függővé tenni nem fogja. Ezután Deák Ferencz szólalt fel, s kijelentvén, hogy a minisztérium részéről tett nyilatkozat által a többször említett vonalra nézve teljesen meg van nyugtatva, azt indítványozza, hogy a minisztérium ezen nyilatkozata, jegyzőkönyvbe vétessék, s a ház jelentse ki, hogy további végzésre ez érdemben nincs szükség. Miután Tisza Kálmán is saját és aláíró társai nevében késznek nyilatkozott, Deák indítványát elfogadva, javaslatát visszavonni, az elnöki végzést Deák indítványa értelmében kimondta. Az okt. 18-iki ülés érdekes tárgya a kir. ügyek igazgatójának a ház elnökéhez érkezett levele volt, melyben a kir. ügyek igazgatója előadja, hogy a Böszörményi László képviselő által szerkesztett „Magyar Újság“ I. évi aug. 28-ik számában Kossuth Lajosnak Rudnay Józsefhez, mint a váczi kerület választási elnökéhez intézett levele jelent meg, melynek egy tétele, mely szerint Kossuth „az osztrák ház uralmát hazánk függetlenségével s önállásával incompatibilisnek hiszi,“ egybevetve a czikk többi tételeivel és egész irályával, a birodalmi kapcsolat tettleges fölbontására czélzó izgatást foglal magában, s ennélfogva a sajtótörvény 6. § ába ütközik: minélfogva kéri a képviselőház beleegyezését arra, hogy Böszörményi László képviselő, mint a „Magyar Újság“ felelős szerkesztője ellen sajtóvétség miatt a vizsgálat, illetőleg a közkereset megindíttathassék. — E megkeresés folytán Somssich Pál azt indítványozza, hogy a ház e fontos ügy tárgyalásába még ne bocsátkozzék, hanem utasítsa azt egy 11 tagú bizottmányhoz, mely jogilag indokolt véleményét a ház elé terjessze, mely vélemény kinyomatván, a ház tagjai közt kiosztassék, s kellő idő közbejöttével napirendre kitüzessék. Somssich ezen javaslata a tegnapi (okt. 21.) ülésre tűzetett ki, mely alkalommal Ghyczy Kálmán azon indítvánnyal lépett föl, hogy az ügy a kérvénybizottmányhoz utasíttassék. E két indítvány fölött most hosszabb vita keletkezett, mely azzal végződött, hogy Somssich indítványát a többség elfogadta. A tegnapi ülésből megemlítjük még, hogy Kovács László és Almássy Sándor interpellálták a minisztériumot, hogy meddig fog tartani Heves-Szolnok megyében a bizottmányi ülések felfüggesztése által előidézett kivételes állapot? — Wenckheim b. miniszter a tárgy fontosságánál fogva ezen interpellatio írásbeli benyújtását kérte. Városi ügyek. Folyó hó 20-án Eger városa részéről rendkívüli képviselői ülés tartatván, ez alkalommal Heves megye 1-ső alispánjához intézett, s ez által a központi főszbiró utján a képviselő-testületnek felolvasás végett megküldött következő királyi biztosi rendelet olvastatott fel: „Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék kir. biztosától. Tekintetes 1-se alispán úr! A magyar kir. belügyminisztérium f. év szeptember 14-én 3979 evn. szám alatt kelt rendelete, mely szerint Eger városa Kossuth Lajosnak bizalmat szavazó végzése, melyben a város törvényes hatáskörének korlátait áthágva, a politikai tüntetések terére lépett, megsemmisittessék, — mindekkoráig foganatosítva nem lévén, ő császári és apostoli királyi Felsége f. hó 9-én kelt, gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnök által ellenjegyzett k. k. leiratával Heves és K.-Szolnok t. e. megyék területére reám ruházott teljhatalomnál fogva, a fentebb említett városi végzést ezennel megsemmisítem, és t. első alispán urnak meghagyom, hogy ezen rendeletemnek, e megyék egyik szolgabirája által Eger városánál további haladék nélkül akként szerezzen foganatot, hogy ezen megsemmisitő rendeletem, egész terjedelemében Eger városa jegyzőkönyvébe iktattassék. — Fogadja tettes első alispán úr kiváló tiszteletem nyilvánítását. Egerben 1867. évi október hó 19-én. Rajner Pál s. k.“ Mely rendelet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. Az Eger városa hatósága kezelése alatt lévő Kovács János-féle ösztöndíj kiosztása a múlt 1867-iki tanév II-ik felére, f.hó 21-én eszközöltetvén, abban a következők részesittettek; nevezetesen : a jogi ösztöndíjban, mely félévre 26 frt 25 kr: Pécs Endre, Nékám Ede, Pallér István, Koporosy József, Burik Béla, Czvek Kálmán, Kapácsy Miklós, Andrássy Albin ; — a bölcsészeti ösztöndíjban, mely 21 ftot tesz: Tavasy Kálmán, Potaczek Lajos, Pallér Gáspár, Sütő Mihály, Csépány Geiza, Ringelshann Gyula, Csór Tivadar és Mednyánszky Sándor. Királyi leirat. Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar-, Cseh-, Halics-, és Lodomér-országok apostoli, úgy Illyria stb. királya, Ausztria főherczege stb. Tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos, vitézlő és nemes, okos és érdemes kedvelt híveink! Miután az 1848. 3. t. sz. 3. §-a értelmében a végrehajtó hatalmat magyar koronánk területén magyar felelős minisztériumunk által gyakoroljuk; miután Heves és K.-Szolnok t. e. megyék bizottmánya f. évi október 1-se napján