Eger, 1867 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-25 / 43. szám

V. évfolyam. 43. szám. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2,, 50 „ Negyedévre . . . „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. October 25-én 1867. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó­ hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch D. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő , egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Országgyűlési tudósítás, Pest, okt. 22. A képviselőház f. hó 16-iki ülésében napirenden volt a Ti­sza Kálmán és más 51 képviselő által még júliusban benyújtott határozati javaslat a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal mie­lőbbi kiépítése tárgyában, mely a minisztériumot utasíttatni in­dítványozza, hogy a nevezett vaspálya kiépítése iránt, az ezen vonalra vonatkozó irományok, kész előmunkálatok, részletes ter­vek és költségvetések tekintetbevételével, legközelebb törvény­­javaslatot terjes­szen a képviselőház elé. Mely javaslat folytán Hollán Ernő államtitkár s képviselő körülbelül következőleg nyi­latkozott: A minisztérium elismervén a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal országos fontosságát, gondoskodott és gondoskodni fog, hogy e vonal mielőbb kiépíttessék. A minisztérium bekíván­­ta azon mérnöki előmunkálatokat, melyek e vonal tekintetében a magánvállalkozók által készíttettek ; ezen tervezetek a közmun­ka-minisztérium irodáiban vizsgálat tárgyát képezték. Azonkívül hitelt érdemlő vállalkozókkal a tárgyalások meg is kezdettek, sőt a minisztérium egyik tisztviselője már utasíttatott is, hogy mihelyt a hatvan-miskolczi és zágráb cottor­i vonalak építésére szükséges előintézkedések olykép megtétettek, hogy ezen vona­lakat azonnal munkába lehessen venni, — azontúl a debreczen­­szatmár szigeti vonal műszaki felülvizsgálatát azonnal foganatba vegye. Szaló továbbá megemlíti, hogy a jövő évben több mint 220 mérföldnyi vasút lesz építés alatt a minisztérium felügyelete mellett, s végül a minisztérium nevében kijelenti, hogy mihelyt a minisztérium a vállalkozókkal az egyezkedést befejezte, a deb­reczen-szatmár-szigeti vonal építésére vonatkozólag törvényjavas­latot fog a ház elé terjeszteni; azonkívül tekintetbe véve a ház korábbi határozatát, a minisztérium­ a maga részéről kinyilatkoz­tatja, hogy a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonal kiépítését sem más combinatiótól, sem az országos vasúthálózat előterjesztésétől függővé tenni nem fogja.­­ Ezután Deák Ferencz szólalt fel, s kijelentvén, hogy a minisztérium részéről tett nyilatkozat által a többször említett vonalra nézve teljesen meg van nyugtatva, azt indítványozza, hogy a minisztérium ezen nyilatkozata, jegyző­könyvbe vétessék, s a ház jelentse ki, hogy további végzésre ez érdemben nincs szükség. Miután Tisza Kálmán is saját és aláíró társai nevében késznek nyilatkozott, Deák indítványát elfogadva, javaslatát visszavonni, az elnök­i végzést Deák indítványa értel­mében kimondta. Az okt. 18-iki ülés érdekes tárgya a kir. ügyek igazgatójá­nak a ház elnökéhez érkezett levele volt, melyben a kir. ügyek igaz­gatója előadja, hogy a Böszörményi László képviselő által szer­kesztett „Magyar Újság“ I. évi aug. 28-ik számában Kossuth La­josnak Rudnay Józsefhez, mint a váczi kerület választási elnöké­hez intézett levele jelent meg, melynek egy tétele, mely szerint Kossuth „az osztrák ház uralmát hazánk függetlenségével s önál­lásával incompatibilisnek hiszi,“ egybevetve a czikk többi tételei­vel és egész irályával, a birodalmi kapcsolat tettleges fölbontá­sára czélzó izgatást foglal magában, s ennélfogva a sajtótörvény 6. § ába ütközik: minélfogva kéri a képviselőház beleegyezését arra, hogy Böszörményi László képviselő, mint a „Magyar Újság“ felelős szerkesztője ellen sajtóvétség miatt a vizsgálat, illetőleg a közkereset megindíttathassék. — E megkeresés folytán Somssich Pál azt indítványozza, hogy a ház e fontos ügy tárgyalásába még ne bocsátkozzék, hanem utasítsa azt egy 11 tagú bizottmányhoz, mely jogilag indokolt véleményét a ház elé terjes­sze, mely véle­mény kinyomatván, a ház tagjai közt kiosztassék, s kellő idő köz­bejöttével napirendre kitüzessék. Somssich ezen javaslata a tegnapi (okt. 21.) ülésre tűzetett ki, mely alkalommal Ghyczy Kálmán azon indítván­nyal lépett föl, hogy az ügy a kérvénybizottmányhoz utasíttassék. E két in­dítvány fölött most hosszabb vita keletkezett, mely azzal végző­dött, hogy Somssich indítványát a többség elfogadta. A tegnapi ülésből megemlítjük még, hogy Kovács László és Almássy Sándor interpellálták a minisztériumot, hogy meddig fog tartani Heves-Szolnok megyében a bizottmányi ülések felfüg­gesztése által előidézett kivételes állapot? — Wenckheim b. mi­niszter a tárgy fontosságánál fogva ezen interpellatio írásbeli be­nyújtását kérte. Városi ügyek. Folyó hó 20-án Eger városa részéről rendkívüli képviselői ülés tartatván, ez alkalommal Heves megye 1-ső alispánjához in­tézett, s ez által a központi főszbiró utján a képviselő-testületnek felolvasás végett megküldött következő királyi biztosi rendelet olvastatott fel: „Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék kir. biztosától. Tekin­tetes 1-se alispán úr! A magyar kir. belügyminisztérium f. év szeptember 14-én 3979 evn. szám alatt kelt rendelete, mely sze­rint Eger városa Kossuth Lajosnak bizalmat szavazó végzése, melyben a város törvényes hatáskörének korlátait áthágva, a po­litikai tüntetések terére lépett, megsemmisittessék, — mindek­koráig foganatosítva nem lévén, ő császári és apostoli királyi Felsége f. hó 9-én kelt, gróf Andrássy Gyula magyar miniszter­­elnök által ellenjegyzett k. k. leiratával Heves és K.-Szolnok t. e. megyék területére reám­ ruházott teljhatalomnál fogva, a fentebb említett városi végzést ezennel megsemmisítem, és t. első alispán urnak meghagyom, hogy ezen rendeletemnek, e megyék egyik szolgabirája által Eger városánál további haladék nélkül akként szerezzen foganatot, hogy ezen megsemmisitő rendeletem, egész terjedelemében Eger városa jegyzőkönyvébe iktattassék. — Fo­gadja tettes első alispán úr kiváló tiszteletem nyilvánítását. Eger­ben 1867. évi október hó 19-én. Rajner Pál s. k.“ Mely rendelet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattat­­ni határoztatott. Az Eger városa hatósága kezelése alatt lévő Kovács János-fé­­le ösztöndíj kiosztása a múlt 1867-iki tanév II-ik felére, f.hó 21-én eszközöltetvén, abban a következők részesittettek; nevezetesen : a jogi ösztöndíjban, mely félévre 26 frt 25 kr: Pécs End­re, Nékám Ede, Pallér István, Koporosy József, Burik Béla, Czvek Kálmán, Kapácsy Miklós, Andrássy Albin ; — a bölcsé­szeti ösztöndíjban, mely 21 ftot tesz: Tavasy Kálmán, Potaczek Lajos, Pallér Gáspár, Sütő Mihály, Csépány Geiza, Rin­­gelshann Gyula, Csór Tivadar és Mednyánszky Sándor. Királyi leirat. Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar-, Cseh-, Halics-, és Lodomér-országok apostoli, úgy Il­lyria stb. királya, Ausztria főherczege stb. Tisztelendő, tisztele­­tes, tekintetes és nagyságos, nagyságos, vitézlő és nemes, okos és érdemes kedvelt híveink! Miután az 1848. 3. t. sz. 3. §-a ér­telmében a végrehajtó hatalmat magyar koronánk területén ma­gyar felelős minisztériumunk által gyakoroljuk; miután Heves és K.-Szolnok t. e. megyék bizottmánya f. évi október 1-se napján

Next