Eger, 1869 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-14 / 2. szám
VII. évfolyam. Előfizetési díj: Égész évre . . 5 ft kr. Félévre . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. 2. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmi hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal: a lyceumi nyomda. Eiültetéseket el Iogad .• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő, egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Hausenstein és Vogler. — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Január 14-én 18119. Hirdetésekért minden halálozott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben petit egy sorhelyért 8 kr fizettetik. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék rendkívüli bizottmányi gyűlése. Tartatott 1869. jan. 11. és 12-én. Főispáni helytartó ar ő méltósága a megye termében éljenzések között megjelenvén, s a nagy számmal összegyűlt tagokat üdvözölvén, a bizottmányi ülést megnyitotta. Indítvány folytán tárgyalás alá vétetett azon kérdés, hogy a megye meg akarja-e tartani azon sorrendet, mely a bizottmányi tagokat a jelen bizottmányi gyűlésre összehívó alispáni körlevélben foglaltatik, vagy attól eltérve a központi választmány megalakítására vonatkozó miniszteri rendelet helyett, a megye 1868-ik év decz. 14-én, 1108. szám alatt hozott határozata folytán keletkezett minisztertanácsi intézményt akarja tárgyalni? Melynek folytán szavazat sürgettetvén,miután a többséget fölkiáltás által biztosan kivenni nem lehetett, névszerinti szavazás rendeltetett el; mielőtt azonban az ekként elrendelt szavazás megkezdetett volna, az esküjöket még le nem tett tiszteletbeli tisztviselők szavazati joguk gyakorolhatása tekintetéből eskületételre hivattak föl, mely fölhívás folytán Fáy László, Papszász Lajos, Ebeczky Elek, Brezovay Sándor, és Bokros László tiszteletbeli aljegyzők, s Kalas t. orvos az illető esküt letevén, az elrendelt szavazás megkezdetett, s ennek alapján 184 szavazattal 173 ellenében, a jelzett sorrend mellőzésével, a megye határozatára vonatkozó minisztertanácsi rendelet tárgyalása elrendeltetett. Fölolvastatott a minisztertanácsnak múlt évi deczember 30-án kelt rendelete, melyben meghagyja, hogy a megye múlt évi decz. 14-én hozott azon határozatát, mely által alkotmányos jogkörén túllépve a legközelebb berekesztett országgyűlés eljárását bírálat alá vette, a törvény iránti tiszteletet, s a törvényhozás tekintélyét megsértette, illetőleg azt az ország önállásának s függetlenségének föladásával rágalmazta, azonnal föltétlenül vonja vissza, illetőleg megsemmisítse, s erről a belügyminisztériumot, az illető jegyzőkönyv fölterjesztése mellett, haladéktalanul értesítse. A minisztertanács rendelete szó szerint így hangzik: „Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék közönségének. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmánya 1868-ik évi decz. 14-ik és következő napjain folytatva tartott bizottmányi ülésben jegyzőkönyvi 1108. szám alatt hozott határozata által nemcsak túllépett alkotmányos jogkörén, hanem egyszersmind ellentétbe helyezvén magát a törvényhatóságok komoly és nemes hivatásával, a legsúlyosabb sértést követé el a törvény iránti tisztelet, a törvényhozás tekintélye, s azon parlamentáris alapelv ellen, mely a Fejedelem személyét a politikai tusák fölé emeli. A megyei bizottmány érintett határozatában bírálat alá vévén és kárhoztatván a legközelebb berekesztett országgyűlés eljárását, ez által mintegy itélő fórumot akar gyakorolni a törvényhozás fölött. A rendi alkotmány korában is, midőn a törvényhozás egyik tényezőjét utasításhoz kötött küldöttjeik által majdnem kizárólag maguk a megyék alkották, ezek joga nem terjedt tovább, mint feleletre vonni saját küldötteiket, ha azok netalán túltették magukat nyert utasításaik korlátain, — ámde azt, hogy az országgyűlés eljárását s annak törvényeit is kárhoztató ítéletük alá vonják ; — a megyék soha még csak kísérletbe sem vevék. Annál kevésbbé lehetne eltűrni ily visszaélést szemközt az 1848-ik évi törvényekkel, a melyek a rendi és megyei képviselet helyébe az átalános népképviseletet ültetik. Egyenes megtámadása volna az a népképviselet intézményének, s egy veszélyes lépés azon anarchikus czél felé, hogy a törvényhozás súlypontja az országgyűlés termeiből máshová helyeztessék át, s hogy a nemzeti akarat, mely alkotmányosan s törvényesen csak az országgyűlésen nyilatkozik, egyes párt- vagy érdektöredékek önkénye által parantáltassék. Továbbá megfelejtkezett a megyei bizottmány arról, hogy miután a törvényhatóságok megszűntek a törvényhozás alkotó részei lenni, kiválólag két feladatuk van, amely által a puszta önkormányzati helyhatóság színvonalán fölülemelkednek, amelyet tehát annál nagyobb buzgalommal és odaadással kell teljesíteniök, minthogy e hivatásuk betöltésében fekszik a törvényhatósági intézménynek nemcsak legfőbb indoka, hanem egyszersmind életföltétele is. E két feladat abban áll, hogy a központi kormánynak a törvények végrehajtásában hű és megbízható segélyt nyújtsanak , és másodszor, hogy egész eréllyel őrködjenek az álladalmi rend fölött, amelynek alapja a törvények iránti tisztelet. S épen e fontos és nemes hivatással helyezte magát ellentétbe a megyei bizottmány, midőn kérdéses határozatban azon rágalommal illeti a törvényhozást, hogy az föladta a nemzet önnállását és függetlenségét, hogy az ország érdekeit idegen befolyásnak és érdekeknek rendelte alá, s hogy föláldozá az anyagi fölvirágzás biztosítékait, s hogy elviselhetlen terheket rakott a nemzet vállaira. Amely törvényhatóság ily gyűlöletes színben tünteti föl a törvényhozás intézkedéseit, attól nem lehet várni a törvények pontos és lelkiismeretes végrehajtását, s az ily törvényhatóság a helyett, hogy az alkotmányos rend biztos őréül volna tekinthető , maga ingatja meg annak alapját, maga szórja a nép közé a törvényhozás iránti bizalmatlanság s a törvény iránti tiszteletlenség magvait. A kormány ennyi, s ily súlyos törvénytelenség ellenében kénytelen volna a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlni, ha tudná, hogy a kérdéses határozat alapos, érett és higgadt megfontolás nyomán keletkezett; de mivel tekintve a határozat tartalmát, és hangját, lehetlen a kormánynak az ellenkezőt föl nem tennie, ezennel komolyan fölszólítja a megyei bizottmányt, miszerint az érintett határozatot azonnal föltétlenül visszavonja és megsemmisítse, s ennek megtörténtéről a belügyminiszterhez a jegyzőkönyv fölterjesztése mellett haladéktalanul jelentést tegyen. Kelt Budán, 1868. évi deczember hó 30-án. Andrássy m. k. B. Wenkheim Béla m. k. Gr. Mikó Imre m. k. Horváth Boldizsár m. k. Dorove István m. k.“ Miután a fölolvasott leirat pontozatai a kettős megye neheztelt határozatának alapindokait legkevésbbé sem gyengítik meg, a kettős megye törvényhatósága komoly megfontolás mellett hozott, 8 megsemmsittetni rendelt határozatához továbbá is következetesen ragaszkodik, s erről a méltóságú m. kir. belügyminisztert jelen határozata szellemében fölirat által azon kérés kíséretében értesíti, hogy az a megye kifejtett indokait s kijelentéseit bölcs figyelmére méltatva, odahatni méltóztassék, miszerint; a mélyen tisztelt minisztertanács fölolvasott intézményére további szükség ne legyen. Mely fölirat szerkesztésére Puky Miklós elnöklete alatt Németh Albert, Erdélyi József főjegyző s Berecz Ferencz tiszti főügyész küldöttségi tagokat azzal küldetnek ki, hogy az illető feliratot a következő napon okvetlenül bemutassák. (Megjegyzendő, hogy Szalay József bizottmányi tag a Deákpárt nevében kijelenti, hogy miután a párt a kérdéses határozat hozatalát már keletkezésekor nemcsak ellenző és törvénytelennek kijelentő, de kárhoztatását jegyzőkönyvbe is akarta vétetni,mit azonban a többségben levő baloldaliak meg nem engedtek, annálfogva a határozat megsemmisítését követelő minisztertanácsi rendelethez nem fog hozzászólni, hanem szóljanak hozzá s vonják vissza azok, kik a határozatot hozták.)