Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1874-11-19 / 47. szám

XIII. év­folyam. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szén­ 47. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyCCUIlli nyomda. Előfizetéseket elfogad .­a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — »5 kr. - 12 kr. 1S74. november 19-én. Hirdetésekért minden 3 halálozott petti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést#­ 30, nyilt térben egy petit sorhelyért 15 kr fizetteti! A család körében. (Hogyan kell az anyáknak beteg gyermekeik közül eljárni, s kivá­­natos-e, hogy az anyák a gyermekgyógyászat főbb alapvonala­it ismerjék ?) Dr. Kösztler Józseftől. (Folytatás.) Heveny keteges bántalmak alatt azon lázzal egybekötött, gyors lefolyású bőrkiütéseket értjük, melyek a lázas állapot megszűnte után, a bőr lehámlását és újjáképzését okozzák. Ezen betegségek rendesen csak egyszer támadják meg a szerveze­tet, s a himlő, vörheny, vagy a kanyaró súlyosabb nemeit kivéve, szelíd lefolyással bírnak; úgy annyira, hogy minden gyógyszert nélkülözve, tisztán házi gyógykezelés elegendő a gyógyulásra. Igen gyakran járványszerűleg lépnek föl, s ragályozó képességük elvi­­tázhatlan. Ide sorolandók: 1. a csalán­kt­teg (nesselaus­­schlagj: ez lázzal, vagy anélkül lép föl, de legyen az bármily alakú a gyermeket azonnal ágyba kell fektetni. A csalán-kt­teg fölléptét rendesen bágyadtság, álmosság, étvágytalanság előzik meg, mig nem a 2—3 ik napon a testen apró kis piros foltok, ezek között fe­­hérhólyagcsák jelennek meg, melyek nagy hasonlóságot tüntetnek föl a csalán által létrehozott hólyagcsákkal. A bőr igen érzékeny s nagy fokú hámlást mutat, mely rendesen a betegség 7—9-ik nap­ján áll be. A csalán­ ketegnél főleg ha lázzal szövődött, a gyermeket ágy­ba kell fektetni, kevés de tápláló eledellel ellátni ; a bőr kipárolgá­sát hársfa, vagy bodza főzet alkalmazása által elősegíteni. Ha azon­ban a beteg a 7-ik nap előtt visszahúzódik, azonnal orvos hivandó. 2. A kanyar­ó,(masem­) melynek két nemét különböztetjük meg, a jó és rész indulatú kanyarót. A jó­indulatú kanyarót rendesen nagy nátha, száraz köhögés, a szemek veressége, a szemhéjak duzzadt­­sága és láz előzik meg. A gyermek bágyadt, levert, étvágytalan, rekedten és szárazon köhög, szemei kényeznek. Ezen jelenségek 3—4 napon át tarthatnak, a­midőn először az arcon, később a vég­tagokon apró, lencse­ nagyságú piros foltok, melyek központjukban fehér csomócskákat mutatnak — lépnek föl. Ezen állapot 4—7 na­pon át tart, ezután beáll a hámlás időszaka. A kanyaró virágzása idejében gyakran nagyobb fokú orrvérzés vagy hasmenés áll be, mely jelenségek azonban csak kedvezőknek nevezhetők. A rész­in­dulatú kanyaró más egyéb betegségekkel szokott szövődni, s ez ok­ból veszélyes. A jó­indulatú kanyarónál a beteg mérsékelt melegségben tartandó,­­ étrendje álljon vékony, sovány leves, főtt gyümölcs és tejből. A betegség egész időszakán keresztül óvassék a gyermek meghűlésektől, mert könnyen utóbajok, p. o. tüdő, szem, fül és agy lobok lépnek föl. A kanyaró egyik alosztálya gyanánt megemlítjük a piros himlőt — (veres himlő, Feuermaseru) mely tűzvörös, apró de határolt szegél­lyel biró kt­tegekből áll. 3. A köles-himlő (Friesel) gyermekeknél igen ritkán, leginkább 14—15 éves leányoknál fordul elő. A közönséges elője­lek után leginkább köles-nagyságú fehér hólyagcsák jelennek meg melyek először a kulcs és mellcsont táján lépve föl, csak azután ter­jednek el a test egyéb részein. Különös az, hogy ezen beteg az ar­cot rendesen szabadon hagyja. A házi gyógykezelés ugyanaz, mint a kanyarónál. 4. A vörheny (Scharlach), egyike a legveszélyesebb beteg­ségeknek, a­mennyiben bármely időszaka a kórlefolyásnak halálos kimenettel végződhet. Veszélyes, következményeinél fogva is, mert ha a gyermek a heveny­ bajt szerencsésen kiáltotta, az utóbajok valamelyikének válik legtöbb esetben áldozatui. A vörheny kitö­rését 5—8 nap előzheti meg. Ilyenkor a gyermek fázékony, bőre tüzes, majdnem égető ; az érverés alig számlálható, a nyelv tűzpiros málna vörös , torokfájás, rekedtség, száraz köhögés lépnek föl. Ké­sőbb hányinger, delirium áll be, a szemek megvörösödnek, az arc duzzadt. Ekkor kitör a köteg először a nyakon, később a mellen , s néhány óra lefolyása alatt az egész altest fedve van nagy, skarlát — bíbor vörös, felületes és forró tapintatú foltokkal, melyeknek pi­ros színe az ujjnyomás által eltűnik, de ismét visszatér. Ezen vörös szín 3—5 napon át tart, mely idő al­att a köteg az egész testen elter­jed. Már ezen időben nem ritka hogy torok és szemlolt lép föl, ha pedig meghűlés, hasmenés vagy heves orrvérzés állott be, úgy a ja­vulásra csekély remény lehet. Rendes körülmények között az 5-ik nap után beáll a hámlási időszak, mely 8—15 napig terjed. Valamennyi heveny­ köteg között a vörheny az, mely a vissza­húzódásra legnagyobb hajlammal bír. A legcsekélyebb meghülés elegendő, hogy ez megtörténjék, s ilyenkor a leghevesebb agylob, nagy mint utókövetkezmény veseb­b s ebből kifolyólag, vízkor jöhet létre. Lehetséges, hogy a vörhenynél maga a vér indul a roppant vagy láz következtében fölbomlásnak, ennélfogva ezen bajnál mind­járt kezdetben orvosi segély vétessék igénybe s az orvos rendeletét a legszigorúbban teljesittessenek. A legcsekélyebb hiba, elnézés vagy félreértésből származott legyen az, a legkomolyabb és legszo­­m­orubb következményeket vonhatná maga után. E mellett fő köte­lessége az anyáknak a vörhenytől még meg nem támadott gyerme­keket, — a betegtől teljesen elkülöníteni. 5. Az á­l­h­i­m­l­ő (Windpocken) bimlőszerü keteg, mely cse­kély lázzal szövődik s mely rendesen kedvező lefolyású. A valódi és álhimlő közötti különbség abba­n áll, hogy a vak­di himlő rende­sen az arcon, míg az álhimlő a test egyéb részein mutatkozik. Az álhimlőt orvosilag gyógykezelni szükségtelen, elegendő, ha a beteg könyű­, nem izgató életrend mellett ágyban tartatik. Csak a leszáradás idejében kell a gyermeket a kaparástól visszatartani. A visszamaradó kép fehér. 6. Az átváltozott himlő (Variolois.) Ezen köteg a valódi­­ himlőhöz hasonló kiütéseket mutat, fellépése is hasonló azzal, de lefolyása sokkal szelidebb; amennyiben 2 nappal a kifejlő­dés után már a tüszőkben levő fehéres folyadék gényszerűvé válik, és 5—6 napra már a tüszők is leszáradásnak indulnak, s apró piros, néha kékes foltok maradnak vissza. Ezen hii­eg is rendesen és utóbajok nélkül foly le, hacsak meghűlés nem jött közbe, melynek követ­keztében kellemetlen jelenségek állhatnak be. Hegképződés igen ritka. 7. A valódi himlő (Variola) egyike a legveszélye­sebb betegségeknek, nem csak azért, mivel a test belső hártyáit, az úgynevezett nyákhártyákat is a legnagyobb hevességgel megtá­madja; hanem mert igen nagy lázzal szövődik s gyakran a légző szerveket s a szemet egyidejűleg rohanja meg. A 3—4 napon át tartó előző időszak után, mely mindig foko­zott láz és hőség, izz­adás, főleg a derék és kereszt­csont fájdalom által nyilvános, gyermek arcán, álmosság, bódultság jelei között apró lencse nagyságú, szegélyezett piros foltok mutat­koznak, melyek központjukban fehér csomócskát mutatnak. Ezen csomócska 3—4 nap lefolyta alatt egy világos folyadékot tartalmazó­­ hólyagosává változik, mialatt a ki­teg az egész testet elborítja. A 8—9-ik napon ezen hólyagosa tartalma gényszerűvé válik, mialatt központja sötét szinűi lesz. A hólyagcsák ez állapotban maguk-

Next