Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1874-11-19 / 47. szám
XIII. évfolyam. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szén 47. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyCCUIlli nyomda. Előfizetéseket elfogad .a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — »5 kr. - 12 kr. 1S74. november 19-én. Hirdetésekért minden 3 halálozott petti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést# 30, nyilt térben egy petit sorhelyért 15 kr fizetteti! A család körében. (Hogyan kell az anyáknak beteg gyermekeik közül eljárni, s kivánatos-e, hogy az anyák a gyermekgyógyászat főbb alapvonalait ismerjék ?) Dr. Kösztler Józseftől. (Folytatás.) Heveny keteges bántalmak alatt azon lázzal egybekötött, gyors lefolyású bőrkiütéseket értjük, melyek a lázas állapot megszűnte után, a bőr lehámlását és újjáképzését okozzák. Ezen betegségek rendesen csak egyszer támadják meg a szervezetet, s a himlő, vörheny, vagy a kanyaró súlyosabb nemeit kivéve, szelíd lefolyással bírnak; úgy annyira, hogy minden gyógyszert nélkülözve, tisztán házi gyógykezelés elegendő a gyógyulásra. Igen gyakran járványszerűleg lépnek föl, s ragályozó képességük elvitázhatlan. Ide sorolandók: 1. a csalánktteg (nesselausschlagj: ez lázzal, vagy anélkül lép föl, de legyen az bármily alakú a gyermeket azonnal ágyba kell fektetni. A csalán-ktteg fölléptét rendesen bágyadtság, álmosság, étvágytalanság előzik meg, mig nem a 2—3 ik napon a testen apró kis piros foltok, ezek között fehérhólyagcsák jelennek meg, melyek nagy hasonlóságot tüntetnek föl a csalán által létrehozott hólyagcsákkal. A bőr igen érzékeny s nagy fokú hámlást mutat, mely rendesen a betegség 7—9-ik napján áll be. A csalán ketegnél főleg ha lázzal szövődött, a gyermeket ágyba kell fektetni, kevés de tápláló eledellel ellátni ; a bőr kipárolgását hársfa, vagy bodza főzet alkalmazása által elősegíteni. Ha azonban a beteg a 7-ik nap előtt visszahúzódik, azonnal orvos hivandó. 2. A kanyaró,(masem) melynek két nemét különböztetjük meg, a jó és rész indulatú kanyarót. A jóindulatú kanyarót rendesen nagy nátha, száraz köhögés, a szemek veressége, a szemhéjak duzzadtsága és láz előzik meg. A gyermek bágyadt, levert, étvágytalan, rekedten és szárazon köhög, szemei kényeznek. Ezen jelenségek 3—4 napon át tarthatnak, amidőn először az arcon, később a végtagokon apró, lencse nagyságú piros foltok, melyek központjukban fehér csomócskákat mutatnak — lépnek föl. Ezen állapot 4—7 napon át tart, ezután beáll a hámlás időszaka. A kanyaró virágzása idejében gyakran nagyobb fokú orrvérzés vagy hasmenés áll be, mely jelenségek azonban csak kedvezőknek nevezhetők. A részindulatú kanyaró más egyéb betegségekkel szokott szövődni, s ez okból veszélyes. A jóindulatú kanyarónál a beteg mérsékelt melegségben tartandó, étrendje álljon vékony, sovány leves, főtt gyümölcs és tejből. A betegség egész időszakán keresztül óvassék a gyermek meghűlésektől, mert könnyen utóbajok, p. o. tüdő, szem, fül és agy lobok lépnek föl. A kanyaró egyik alosztálya gyanánt megemlítjük a piros himlőt — (veres himlő, Feuermaseru) mely tűzvörös, apró de határolt szegéllyel biró kttegekből áll. 3. A köles-himlő (Friesel) gyermekeknél igen ritkán, leginkább 14—15 éves leányoknál fordul elő. A közönséges előjelek után leginkább köles-nagyságú fehér hólyagcsák jelennek meg melyek először a kulcs és mellcsont táján lépve föl, csak azután terjednek el a test egyéb részein. Különös az, hogy ezen beteg az arcot rendesen szabadon hagyja. A házi gyógykezelés ugyanaz, mint a kanyarónál. 4. A vörheny (Scharlach), egyike a legveszélyesebb betegségeknek, amennyiben bármely időszaka a kórlefolyásnak halálos kimenettel végződhet. Veszélyes, következményeinél fogva is, mert ha a gyermek a heveny bajt szerencsésen kiáltotta, az utóbajok valamelyikének válik legtöbb esetben áldozatui. A vörheny kitörését 5—8 nap előzheti meg. Ilyenkor a gyermek fázékony, bőre tüzes, majdnem égető ; az érverés alig számlálható, a nyelv tűzpiros málna vörös , torokfájás, rekedtség, száraz köhögés lépnek föl. Később hányinger, delirium áll be, a szemek megvörösödnek, az arc duzzadt. Ekkor kitör a köteg először a nyakon, később a mellen , s néhány óra lefolyása alatt az egész altest fedve van nagy, skarlát — bíbor vörös, felületes és forró tapintatú foltokkal, melyeknek piros színe az ujjnyomás által eltűnik, de ismét visszatér. Ezen vörös szín 3—5 napon át tart, mely idő alatt a köteg az egész testen elterjed. Már ezen időben nem ritka hogy torok és szemlolt lép föl, ha pedig meghűlés, hasmenés vagy heves orrvérzés állott be, úgy a javulásra csekély remény lehet. Rendes körülmények között az 5-ik nap után beáll a hámlási időszak, mely 8—15 napig terjed. Valamennyi heveny köteg között a vörheny az, mely a visszahúzódásra legnagyobb hajlammal bír. A legcsekélyebb meghülés elegendő, hogy ez megtörténjék, s ilyenkor a leghevesebb agylob, nagy mint utókövetkezmény vesebb s ebből kifolyólag, vízkor jöhet létre. Lehetséges, hogy a vörhenynél maga a vér indul a roppant vagy láz következtében fölbomlásnak, ennélfogva ezen bajnál mindjárt kezdetben orvosi segély vétessék igénybe s az orvos rendeletét a legszigorúbban teljesittessenek. A legcsekélyebb hiba, elnézés vagy félreértésből származott legyen az, a legkomolyabb és legszomorubb következményeket vonhatná maga után. E mellett fő kötelessége az anyáknak a vörhenytől még meg nem támadott gyermekeket, — a betegtől teljesen elkülöníteni. 5. Az álhimlő (Windpocken) bimlőszerü keteg, mely csekély lázzal szövődik s mely rendesen kedvező lefolyású. A valódi és álhimlő közötti különbség abban áll, hogy a vakdi himlő rendesen az arcon, míg az álhimlő a test egyéb részein mutatkozik. Az álhimlőt orvosilag gyógykezelni szükségtelen, elegendő, ha a beteg könyű, nem izgató életrend mellett ágyban tartatik. Csak a leszáradás idejében kell a gyermeket a kaparástól visszatartani. A visszamaradó kép fehér. 6. Az átváltozott himlő (Variolois.) Ezen köteg a valódi himlőhöz hasonló kiütéseket mutat, fellépése is hasonló azzal, de lefolyása sokkal szelidebb; amennyiben 2 nappal a kifejlődés után már a tüszőkben levő fehéres folyadék gényszerűvé válik, és 5—6 napra már a tüszők is leszáradásnak indulnak, s apró piros, néha kékes foltok maradnak vissza. Ezen hiieg is rendesen és utóbajok nélkül foly le, hacsak meghűlés nem jött közbe, melynek következtében kellemetlen jelenségek állhatnak be. Hegképződés igen ritka. 7. A valódi himlő (Variola) egyike a legveszélyesebb betegségeknek, nem csak azért, mivel a test belső hártyáit, az úgynevezett nyákhártyákat is a legnagyobb hevességgel megtámadja; hanem mert igen nagy lázzal szövődik s gyakran a légző szerveket s a szemet egyidejűleg rohanja meg. A 3—4 napon át tartó előző időszak után, mely mindig fokozott láz és hőség, izzadás, főleg a derék és keresztcsont fájdalom által nyilvános, gyermek arcán, álmosság, bódultság jelei között apró lencse nagyságú, szegélyezett piros foltok mutatkoznak, melyek központjukban fehér csomócskát mutatnak. Ezen csomócska 3—4 nap lefolyta alatt egy világos folyadékot tartalmazó hólyagosává változik, mialatt a kiteg az egész testet elborítja. A 8—9-ik napon ezen hólyagosa tartalma gényszerűvé válik, mialatt központja sötét szinűi lesz. A hólyagcsák ez állapotban maguk-