Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1874-01-22 / 4. szám
4. szám. 1974. január 22-én. XIII. évi folyam. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Fgyes szám Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden 3 halálozott petti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadóhivatal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad .a szerkesztő 8 év (Széchenyi-utca 84. sz.) Jentsch G. könyvkereskedése 8 minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Messe R. Bécsben. . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 ki. . — 35 kr. - 12 kr. A megyerendezés kérdéséhez. ii. Nézetünk szerint három elvi szempont az, melyet a megyék kikerekitésénél a törvényhozó testületnek okvetlen figyelembe kell vennie.• a haza jóléte; a köz-administratio tökélletesitése és könnyebbitése; a takarékosság. Az elsőnél igen nagy óvatossággal szükséges eljárnia a törvényhozó testületnek, s lehető kíméletes kezekkel bolygatnia azon alapot, melyet hosszú évszázadok mint egy sanctionáltak. Egy tollvonással eltörölni egy-egy megye, vagy kerület egész jelenét, és múltját; azt szétdarabolni, vagy feloszlatni, bekebelezni; vidék, népfaj sajátságait, szokásait, szóval egész physiognomiáját megsemmisíteni, — annyit tenne, mint a háborgás és békétlenség magvát elvetni, hogy abból egy ínséges aratás fejlődjék ki. Ily organisatiók egyedül a forradalmaknak, de soha sem a béke műveinek jogosultságai közé tartoznak. Nem tagadjuk ezzel a megyék kikerekítésének szükségét, de azoknak közös transactiok utján a kormány kezdeményezésével, nem pedig kierőszakolással kell történniük. Például a kis-kunsági kerület, mely a nagy-kun és jász-kerületektől teljesen isolálva, öt magára hagyatott városból áll, s csaknem egészben Pest vármegye területén fekszik, kell, hogy beolvasztassák Pest vármegyébe. Igen, de erre maguknak a kis kunoknak is lesz hajlamuk, s ezen beolvasztási processust Pest vármegye és a kis kunok tárgyalják egymás között egy kormánybiztos elnöklete alatt, és a határozatra adja sanctióját a törvényhozó testület. Vagy pedig ott van Kecskemét város határában egy jász-telep, egy újon alakított község: Szent István, vagy Kukába, egy piciny sziget a nagy tengerben. Bizony nevetséges volna, ha továbbra is ezen kis pont a jász-kerülethez tartoznék, holott a kecskeméti szolgabírósághoz csak egy óra járásnyira, míg Jászberényhez két napi járó földre fekszik. Nem különben Puszta-Péteri, egy pestmegyei község, mely csaknem a szegedi határban fekszik, s a pestmegyei szolgabirátói talán öt évben csak egyszer vagy annyiszor sem látogattatik meg, továbbra is Pestmegyéhez tartozzék ? Vagy Dorozsma és Félegyháza, jobbról balról szomszédságban a szegedi határral, ne Csongrád vármegyébe kebeleztessenek ? — Hanem ez mind tractatusok útján, záros határidő alatt eszközöltessék,s közbeleegyezéssel, békésen vitessék keresztül, akkor tartósabb lesz a ma, s nem elhirtelenkedett területi beosztás. A fönebb előhozott példák általában az egész országra alkalmazhatók. Mindenütt van szükség ily kikerekítésre, hanem ezek csak kicsiségek, s felforgatást s elégedetlenséget előidézni nem fognak, és hazafias jó szándék mellett, költség és áldozat nélkül keresztül vihetők. De mire valók ily elvek mellett a kisebb megyék beolvasztása, és a nagyobbak szétdarabolása? Az egyenlő adózási rendszer, az adóképesség túl nem terheltetése; ez volna az alap, mely a megyék kikerekítését oly nagyszerű arányban kivánná, mely elvnek megsemmisített kerületek és megyék esnének áldozatul ? Erre semmi szükség sincs, véleményünk szerint, akkor, ha a megyék visszakapják önmegadóztatási jogaikat. Nagy vármegye ugyanis nagyobb közigazgatási költséget igényel, mint a kisebb, s a népesség aránya, valamint a közlekedési viszonyok mineműsége fontos tényezőül szolgál a közigazgatás jósága és gyorsaságához. A megyei bizottmányok, mint alkotmányos igazgató és ellenőrzési orgánumok, okvetlen be fogják látni akkor, midőn saját, önmegadóztatásuk, máskép saját bőrük van kérdésben, hogy lehet és mit meggazdálkodni, melyek azon felesleges sallangok és cafrangok, melyeket, el kell törölni, és kik azok a hirtelen sáfárok, és hanyag tisztviselők, akik nem érdemlik meg a bennök helyezett, bizodalmat. Hagyassanak azért egészen magukra a törvényhatóságok , s azzal, hogy önkormányzati költségeit önmagának kell házi adó utján beszerezni, megszüntetetik a tékozlásnak azon forrása, melylyel az administrationalis költségek a közadók rovására évről évre emeltetnek. Vegyék le nyakukról az egész főispáni intézményt, neveztessék ki az alispán élethossziglan a kormány által, a bizottmány candidatiója alapján, s ez alispán legyen, mint a megye első tisztviselője, a kormány közvetítő felelős közege,felelőssel: a kormánynak, és felelős le a bizottmánynak. Köteleztessék a törvényhatóság az országos adók behajtására; * a sikkasztások és csempészetekért legyen felelős egyetemlegesen az egész bizottmány. A közlekedési vonalakat tartsa fen a megye, de joga legyen a fentartási költségek fedezésére útvonalain vámkorlátokat felállítani, s ha ezen vámjövedelmek nem lennének elégségesek a közlekedési vonalak fentartására, csak akkor legyen jogosult a közmunkát igénybe venni. Meg vagyunk győződve, hogy azon esetben, ha a bizottmányi tagok felelőssége, szóval erszénye és vagyona belevonatik a közügyek körüli szereplésébe, nem fognak oly könnyelműen eljárni sem tisztviselőik megválasztásánál, sem pedig azoknak szaporítása és díjazásánál, hanem okvetlen oly egyéneket fognak választani, kiknek jelleme, képessége és némely esetben vagyona is garanciát nyújt az elfoglalt állomás teljes betöltésére. Történjék meg tehát a törvényhatóságok rendezése, a megyék kikerekítése , s ha az oly arányban és oly módozatok közt fog létrejönni, mint azt futólag a fönnebbiekben elősoroltuk, bízvást reméljük, hogy maga után fogja vonni nemcsak a jó közigazgatást, hanem még az államháztartási takarékosságot is, és pedig: a) Első sorban az adóhivatalok eltörlése által,melyeknek polypkarjai—minők pl. az adó-végrehajtók, — egész ezredekből állanak, milliók lesznek megtakarítva. b) A főispáni Intézmény eltörlése által, mely már úgy is lejárta magát, nem lévén sem hivatal, sem dignitás, ha több nem is, de félmillió okvetetlen megtakarittatik. c) A megyék házi adójának visszaadásával, mely az adóképességet az által fogja emelni, hogy a kívánt szükséglet, ha a bizottmány ellenőrzésével állapittatik meg, nem lesz oly pazar, mint ha az a közös adóalapból kéretik, miután a közvetlen átnézet fog ellenőrzést képezni. Végre a közlekedési vonalakra évenkint milliókban utalványozott összegek megtakarítása által. De quid tunc ... ha a törvényhatóságok hivatásukat fel nem fogva, ezután is oly lelkiismeretlen politikai üzelmeket követnének; ha egyesek dicsvágya, önző érdeke hátraszorítaná a közjót; ha az országos közadók behajtását elmulasztanák, ha a közlekedési vonalakat elhanyagolva, vétkes mulasztást követnének el a cultura és industria rovására; ha a személy,- és vagyonbiztonsággal nem gondolva, a közbátorságot nullára szállítanák alá; — mi lesz a teendő akkor ?