Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1874-01-29 / 5. szám
_____-XIII. évi folyam. Előfizetési dij. Egész évre Félévre Negyedévre Egy hónapra Egyes szám 5 f1 kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 20 kr. - 45 kr. - 12 kr. 5. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. 1874. január 29-én Hirdetésekért, minden 3 halálozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. HSíáfizetéseket elfogad .* a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) Jent sr. hG. könyvkereskedése s minden k. postakvval a Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. A megyerendezés kérdéséhez. in. Megyei központok. Mennyire hibás szempontokból fogták fel általában a provinciák a megyék kikerekitésének, s illetőleg a törvényhatóságok rendezésének szándékba vett reformterveit, mutatják azon kicsinyes törekvések, melyek által — az alapelvek egyenes mellőzésével, — az önhaszonlesés,aprólékos önzés, és hiú kapkodás viszketegéből, egymással vetélkedve, a geographiai központok elvitázását, és saját érdekek javára par force megindított petitionálását tűzték ki feladatukul. Ily eljárás valóban nagy politikai éretlenséget tanúsít, s ha a törvényhozás e monstre-kérvényeket és okoskodásokat venné kiindulási alapul, csepegő alól csurgóra kerülne, s teremtene oly állapotokat, melyekből kigázolni fél század sem volna elegendő. Így például: a Jász-kerület egyáltalán nem törődnék a szándékolt reform keresztülvitelével, ha a tervezett Heves-Jász megyének székhelyéül nem Eger, hanem Jászberény állapítatott volna meg. S a Nagy-Kunság csöndesen hallgat; rá sem hederií a tőle elszakasztani szándokolt, s vele századokon át egyesült testvére jajveszékelésére; mert az ő területe megnagyobbittatik, s központul saját székvárosa jelöltetett ki. A 44 □ mérföld területű Hont vármegye nem szabadkozik a 47 □ mérföld területtel bíró Bars megye felének elnyelése miatt. Nyitra és Zólyom sem iszonyodik ezen csuka-természetű lakomától; pedig Barsnak mind históriai múltja, mind geographiai helyzete, mind pedig hazafias intenziói sokkal kedvezőbbek lennének egy központ alakítására, mint amazoknak pánszláv tecdentiákkal teli hegy völgyei, és társadalmi élete. Ily eljárása a provinciáknál, amily kárhoztatni való egyrészről, másrészről ép oly erős kétkedést ébreszt az elfogulatlan figyelőben a valódi halias áldozatoktól vissza nem rettenő törekvések iránt, mert ahol vastag önzés viszi a fő szerepet, ott a közjó érdeke soha sem fog tekintetbe vétetni. Mert hogyan lehet az hazafias, és közjó iránti tekintet, midőn némely sáros fészek, majdnem követeli, hogy ő legyen a geographiai központ, székhelye a kikerekített megyének, — nem gondolva meg azt, hogy ez által milliókra menő áldozatokat követel a közérdek rovására, s néhány ezer forint évenkinti haszonért, képes lenne az ország közterheit milliókkal emelni. Azt hiszi talán az olvasó, hogy ez túlzás. Tekintse meg csak a napilapok hasábjain a vidéki levelezéseket; ott nem fog találni egyebet, mint javaslatokat, tervezeteket, hamis statisticai adatokat, ócsárlást, gáncsot, öndicséretet, és önámítást. De nem kell messze mennünk illustratio kedvéért, mert megtaláljuk azt közelebbről is saját fészkünkben, s anélkül, hogy kárhoztatni akarnók egy vidék vagy város törekvését a jobblét után, vagy gáncsolni kívánnók emelkedési vágyát, célunk egyedül az: bebizonyítani, hogy a kérdéses reformtervezetet nem provinciális érdekből, hanem magasabb politikai szempontból és a közhaza érdekéből kell tekintenünk és megbírálnunk. Elmondottuk els/ő cikkünkben, hogy mennyire, és mily határok közt óhajtjuk a megyék kikerekítését, és a törvényhatóságok rendezését; s hisszük azt, hogy ily alakban, csak némi hazafias jóakarat mellett is, törhető állapotokat fogunk téríteni. Hanem ez esetben nem szükséges nekünk, ahol erre nincs szükség, új geographiai központokat alkotni, de a meglévőket fentartva, a szembetűnő hiányokat pótolni, és orvosolni volnánk hivatva. Valódi központokat alakítani különben sem lehetséges, s azért, hogy egyiknek vagy másiknak a megyeháza közelebb legyen, százezreket áldozni, valóban ép oly értelmetlen, mint bűnös eljárás volna. Íme Heves vármegye mathematikai központjának az esetben, ha a Jászság hozzá csatoltatnék ,amit részünkről nem mint óhajtást, hanem pusztán mint feltevést hangoztatunk, körülbelül Heves városát lehetne kijelölni. Igen, de mi lenne már teendő ily esetben ? Mindenekelőtt építeni kellene Hevesen kétszázezer ftba kerülő megyeházat, egy háromszázezer frtba kerülő központi börtönépületet , egy százezer frtba kerülő laktanyát, és legkevesebb száz családra számítható magánlakást; szóval szükség volna több mint egy millió forint beruházására,melynek fele az államot, fele pedig a netalán vállalkozó egyeseket terhelné. Ugyan ki fejti meg, hány évnek kellene addig elmúlnia, míg ezen építkezések rendbejönnének, akkor is ha, feltéve, az államnak pénze lenne hozzá, s ha az egyesek vállalkoznának? Számításunk szerint a székhely ilyetén, csupán a legelső szükség által követelt berendezésére, kedvező viszonyok között is, egy lustrum alig volna elegendő. Ily tervvel előállni tehát nemcsak észszerűtlen, de fölöttéb káros is volna, nemcsak azért, mert az államnak tömérdekbe kerülne, de mert az annyira fontos közigazgatás rendes folyamát hosszabb időre megakasztaná. A hon java pedig azt követeli, hogy a célbavett reformok mielőbb s mennél kevesebb költséggel vitessenek keresztül. Ami Gyöngyös székhelysovát törekvéseit, és emelkedési vágyát illeti, ezt részünkről nem kárhoztatjuk, hanem igenis kárhoztatjuk azt, hogy ezen törekvéseket, megmagyarázhatlan optimismus- és önámítással ápolgatja Eger, s illetőleg a megye érdekeinek rovására. Mert ha eltekintünk azon körülményétől is, hogy Gyöngyös, mely két megye, u. m. Pest és Nógrád határszélén fekszik, mégis Egernek rója fel hátrányául, hogy az a megye határszéléhez közel esik ; — ha eltekintünk attól is, hogy Gyöngyös az egész mátra-járástól, természetes és legyőzhetlen akadály által teljesen isolálva van, míg Eger ezen nagy területtel országos közlekedési vonalak által van kapcsolatban, mindezektől eltekintve, mégis gazdálkodási szempontból lehetetlenség Gyöngyöst megyei központtá emelni épazon indokok alapján, melyek Heves városára például fölebb alkalmaztattak. De mindezek dacára, Gyöngyös nem nyugszik. Mondják: úgy titokban, hatalmas tényezők is sarkalják. S midőn látja, hogy légből kapott, minden való alapot nélkülöző, hamis statista képzelményei, miket a poétai fantázia elbizakodottságával kész adatokat szeretne feltolni, de melyekkel ignotos fallit, notis est derisui, — nem hatnak, az ígéretekhez folyamodik, s öntelten kiált fel, hogy ő ad vármegyeházát, törvényszéki épületet, börtönt és mindent, amire csak szükség lesz, hogy ott a megyei központ felállíttathassék. Megyeházál — úgy halljuk — a kaszárnyát, törvényszéki épületnek a jelenlegi törvényszéki helyiséget, börtönnek pedig az ezen helyiség udvarában lévő kápolnát jelöli ki. Csak lassan tisztelt hazafiak az ajánlatokkal. — Tisztelünk, becsülünk benneteket, s nagyra vesszük vetélkedési hajlamotokat, büszkék vagyunk törekvéstekre s szivünkből áldást és minden jót kívánunk nektek hazafiságtokért, és a közjó iránti buzgólkodástokért. Hanem mielőtt elismernék azt, hogy intentiotok ment minden önzéstől, nagyravágyástól, önámitástól, s hogy mindezen ügyek részek nem az országos pénztár felé gravitál, addig csk arra kérünk ben-