Eger, 1875 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-15 / 28. szám
1875. július 15-én. XIV. évfolyam. Előfizetési dij Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr. - 12 kr. 28. szám. T? n T? p üj N ületí Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden 3 halálozott pett sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést 130, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadóhivatal : a líceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger jul. 15. 1875. Ma egy hete választotta meg Eger város választópolgársága országgyűlési képviselőjének a szabadelvű kormánypárt jelöltjét, Babics István ügyvéd urat. A választás lapunk zártával lévén folyamatban, csak annyi időnk volt még, hogy annak végeredményét közölhettük t. olvasóinkkal anélkül, hogy eme, városunkra nézve oly nagy horderejű eseményt kellőleg illustrálhattak volna. Mióta alkotmányos életünk újabb korszakát éljük, városunk, mindekkoráig, Cs. S. úr személyében, ismételve oly képviselőt választott, ki tirdetlen makacssággal ülvén meg a szélbali ellenzék padjait, oly párt tagjainak gyér számát igyekezett szaporítani, mely az alkotmányos fejlődésben szükséges oppositio feladatát akként hitte legjobban megoldhatni, ha magát a kormány, s a józan haladás pártjával minden áron s minden kérdésben merev ellenállásba, csökönyös negatioba helyezi, miáltal hazánk alkotmányos fejlődését s haladását nem hogy előmozdította volna, de nagy mérvben hátráltatta azt. Eger eddigi képviselőjének ezen álláspontja volt azután oka annak is, hogy ott, hol városunk speciális érdekei sérelmeket szenvedtek, vagy annak javáért, alkalmilag, képviselőnk szava és tekintélye lettek volna mérlegbe vetendők, ezek vagy elmaradtak, vagy nem valának képesek az ellentétes érdekek túlnyomó hatalmát kellőleg ellensúlyozni. A legközelebb megejtett képviselőválasztás által a dolog egészen új, — s meg vagyunk győződve —kedvező fordulatot von. Nemcsak azért, mert új képviselőnk a jelenben uralkodó országos párthoz tartozik, s tántoríthatlan híve a mostani szabadelvű kormánynak, hanem s különösen azért, mert új képviselőnknek úgy eddigi politikai múltja, mint kiváló tehetségei, gazdag tudományos ismeretei, szónoki képessége, s főként ismert igazságszeretete, tiszta hazafias, szilárd jelleme s vas akarata teljes garanciát nyújtanak arra nézve, hogy képviselőnk a közelebbi magyar parliamentnek nemcsak egyik legtehetségesebb s munkásabb tagja leend, ki hazánk s városunk javáért tenni, dolgozni tud is akar is, de egyszersmind oly dísze is, melynek viszfénye Egerre kedvezőleg fog visszasugározni. Jelen képviselő-választásunk sok tanulságos körülményt tárt fel előttünk. Elsősorban azt, hogy intelligentiánk egy tekintélyes része, végre belátva eddigi politikai irányzatának áldástalan voltát, mérsékeltebb, üdvösebb térre lépett át. Ebből érthetni, miérthogy a mostani választásnál az egri értelmiségből alig néhányan, — a választók egy nagy kontingensét szolgáltató belvárosból csak mintegy 4—6-an, — szavaztak a balellenzék jelöltjére. Másodsorban azt, hogy míg az uj választási törvények egyebekben is sok eddigi visszaélésnek állották útját, addig népünk ama része, mely eme törvények intenziója szerint elegendő anyagi s szellemi képesség birtokában, hogy legszebb polgári jogait gyakorolhassa, a választó polgárok soraiban maradt, nem hallgatva többé a népámító demagógok sokat ígérő, de semmit sem nyújtó nagyhangú szavaira, saját józan esze s belátása után indul, s nem hagyja magát vakon vezettetni. Ennek tulajdoníthatni ama fényes, és az egri választásoknál eddigelé páratlan eredményt, hogy új képviselőnk 886 szavazat közöl 430 szótöbbséggel jön megválasztva. Ez oly fényes süker, melyre az egri szabadelvű kormánypárt méltán büszke lehet. E süker, se büszkeség azonban, nem szabad, hogy elbizakodottakká tegyen bennünket. A képviselőválasztás tényével pártkötelmeink korán sincsenek befejezve. Nagy és fontos teendők vannak még továbbra is előttünk. Ezek közt első és legfontosabb a pártszellem folytonos, éber figyelemmel tartása, s megerősítése; a pártélet célszerű kifejlesztése, s élénk mozgásban, tevékenységben tartása , s pártunk növelése, erősbítése. Ennek, főleg a párt tettereje kifejlesztésének — nézetünk szerint — egyebek közt, egyik leghatalmasabb eszköze a városi képviseletben a pártot megillető tér és hatáskör kellő elfoglalása, s annak szakadatlanul elfoglalva tartása. Ismeretes dolog, mily buzgalommal látogatják ellenfeleink a városi képviselőtestület üléseit, s mennyire törekszenek ott a testület s hatóság fölött suprematiát gyakorolni. Ez illetéktelen fölényt kellő értékére szállítani, s a képviseleti ülésekben az ellenzék túlkapásainak gátat vetni elengedhetlen polgári kötelesség, nemcsak azért, mert ez által pártunkhoz tartozó városi hatóságunk helyzete, működése, s üdvös intézkedései csaknem lehetetlenekké volnának téve, hanem s főleg azért, mert ezt városunk jóléte s érdekei tőlünk, mint e város polgáraitól, szigorun követelik. Ezennel tiszteletteljes komolysággal hívjuk föl tehát, városunk s pártunk javának érdekében, mindazon tisztelt polgártársainkat, kik képviselőtestületünknek tagjai, miszerint a képviseleti üléseket szorgalmasan látogatni, s ott szavuknak s akaratuknak érvényt szerezni elodázhatlan polgári feladatukat tűzzék ki magoknak. Szeretetteljesen óvjuk azonban mindnyájokat, nehogy e kedvező helyzetüket a boszú politikájának izelmére engedjék, netalán alkalmilag, felhasználni. E térre — kérve kérjük — ne kövessék különben igen tisztelt ellenfeleinket ! Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875. junius 14-én Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott Kleinmann József tarna-mérai lakosnak, Siskovics Lajos alsó tarnajárási szolgabiró ellen emelt panasza, az ide vonatkozó tárgyiratok, a m. k. belügyministernek e tárgyban kelt leirata, a megyei fegyelmi választmány jelentése és a megyei főügyésznek véleményes előterjesztése. Az 1870. XLII. t. c. értelmében elrendelt vizsgálat befejeztetvén, és teljesen kiegészítve a közgyűlés elébe terjesztetvén, miután az idézett törvény 80 §-a értelmében a tiszti kereset elrendelése, vagy abbanhagyása fölött a közgyűlés szótöbbséggel és titkos szavazás útján határoz; elnök főispán kijelenti, miszerint a szavazás a következő kérdésre fog megtörténni : „elrendelendő e a tiszti kereset „Igen“ vagy „Nem” egyszersmind pedig a szavazatszedő küldöttség elnökéül . Fülöp József, tagjaiúl Berecz Ferenc és Beökönyi Viktor bizottsági tagok választattak meg. A titkos szavazás befejeztetvén, a szavazatszedő küldöttség elnöke jelenti, miszerint: Szavazott összesen 61, és pedig igennel 35, nemmel 26 ; minél fogva Siskovics Lajos alsótarnajárási szolgabiró ellen a tiszti kereset szótöbbséggel elrendeltetett, anélkül azonban hogy egyidejűleg a 78. §. második bekezdése szerint hivatalától felfüggesztetnék, azaz nevezett szolgabiró az ítélet meghozataláig szolgabirói tisztében és alkalmazásában meghagyatik. Ezeknél fogva az összes tárgyiratok a megyerendezési törvény 60. §. értelmében, a tiszti keresetnek foganatosítása végett, Eisenmann János m. főügyésznek kiadatnak s erről Siskovics Lajos szolgabiró, és tekintettel az idézett törvény 82. §, a fegyelmi választmány elnöke értesittetnek. Olvastatott a m. k. földmivelési- ipar s kereskedelmi ministernek 6910 számú — az 1872. VIII. t. c. 5. §. értelmében megalkotott