Eger, 1878 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1878-11-21 / 47. szám
XVII. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre. . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 Egy hónapra. — „ 30 „ 45 „ Egyesszám . — 12 „ 47. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. 1S78. november 21-én. Hirdetésekért minden 3 halálozott pettt sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. A kereskedelem szelleméről. Az „Eger“ mult heti számában a T. szerkesztőség szives volt helyt adni „Élhetetlenségünk“ czimü czikkemnek, azon szives csillag alatti fölhivással, hogy a megpendített borkereskedelmi berna felül eszméimet továbbra is közöljem. Hogy minapi szavaimat mily érdekeltséggel fogadta Eger bortermelő közönsége, eddigelé nem is tudom, nem is kutatom. Azonban félek, hogy választott álnevem nomen et omen lesz ; félek hogy szavaim jobbról be-, balról kieresztelek; félek, hogy czikkem csak üres légverdesés maradand. Ebbéli félelmem alapjait tények képezik. Mert tény az, hogy a „Heves vármegye“ szept. 25-iki számának „Borászatunk érdekében“ czimü czikke városunkban semminemű viszhangra sem talált — sem czáfolóra, sem helyeslőre. Tény, hogy u. azon lapnak már július 31-iki „Szőlő birtokosaink figyelmébe,“ és okt. 23-iki „Szőlőbirtokosaink figyelmébe“ hasonnemü czikkei a legelül említettel hasonló sorsban részesültek. Tény továbbá, hogy a néhány vállalkozó szellemű tanférfiú által megindított „kereskedelmi tanfolyam“ eddigien oly miserabilis fölkarolásnak busái (s nem „örvend“), hogy valóságos szegénységi bizonyítványa az városunk kereskedelmi viszonyainak. Tény az is, hogy eddig minden hírlapi czikk, mely csak némileg is a város javát, haladását, mivelődését stb. czélozta, kevés — és pedig minimális kivétellel mind a „pusztába kiáltónak szava“ maradt; s ha így volt, még jó volt! Jó volt, ha a czikkezőt meg nem párbajozták, el nem döngették, meg nem hurczolták a sárban, s — le nem bőgték! . . . Mert azon hadtól, mely nálunk az uralmat viszi, mely a hangot (?) adja, mely az intelligentiát elrettenti a culturalis közrehatástól, s mely a tömeg ízlését nem hogy emelné és tisztítná, de a legügyesebb börzespeculátiónál is furfangosabb szerrel lenyomja: azon hadtól Cassandra czikke is csak Cassandra sorsát reményti . . . Mindazáltal több körülmény eszméink apránkénti kifejtésére ösztönöz bennünket. Ilyenek: annak meggondolása, hogy ha a jónak tudatában nem hallgatunk, megtesszük kötelességünket a közjóért, s igy tudatunk nem vádoland, hogy ama „hangadó“ ósdiak lassanként le fognak tán szorulni „a szemétdombnak nézett olyrapról,“ 8 eljö az idő, midőn az uj emberöltő szemökbe mondja Kossuttal: „Mellettetek és veletek, ha akarjátok; nélkületek sőt ellenetek, ha nem akarjátok;“ hogy kell czikkeinkkel „praecedenst“ alkotnunk a jobb jövő alkotóinak támaszául; hogy a szükséglő viszonyok elvégre is a termékeny tevés útjára terelendik zsibbadt agyú tömegünket, mert Buckle szerint, valóban, a „tömegnek nincs szabad akarata,“ a tömeg csak a történet vas logikájának kényszerén mozdul, s ha majdan mozdul, nem árt, ha czikkünk szerencsés lehet egyben-másban irányt jelölni; s végre írnunk szólít úgy a t. szerkesztőség szives eomitivája, mint szóra bátorít azon, a jövő sötét fátyolát elhárító körülmény is, hogy meddőn maradt czikkü elődeink tán annak köszönhetik engem is félénkítő sorsukat, hogy nem csináltak előbb alapot, melybe a gyönge palántát ültették, s az nem is izmosodott meg a laza közvélemény homokjában. Én tehát nem írok egyszerre a borkereskedésről, hanem átalán a kereskedésről előbb, de ezen átalános beszédemre legyen szabad különösen figyelmeztetnem szíves olvasóimat, mert amit mondok, azt mind a fő érdekünket tápláló borkereskedésre vonatkozólag mondom. Miért is szólanák addig különösen és egyenesen a borkereskedésről, mielőtt a kereskedelem szellemét nem tapasztalom közönségünknél? Hisz és a kereskedelmi szellem hiánya adott alkalmat „Élhetetlenségünk“ leleplezésére is; s ha abban tévedtem, kérve kérek mindenkit, czáfoljon meg! Ámde ez alig lehetséges, mert a czáfolat: az ellenkező tény. Szavaim csak tényekkel szemben semmisülnek meg. De hol a tény? Szavaimban! Vajjon miben áll hát a kereskedelem szelleme? Nyilvánul ez: 1. Az u. n. kereskedelmi morálban. 2. A kereskedelem akadályait hasznosító műfogásokban. 3. Az u. n. speculatióban, s ez ismét nyilvánul: a. ) A szükségletek kitapogatásában. b. ) A „piacz“ teremtésben. c. ) Az igények észrevétlen fokozása s kielégítésében. d. ) A versenyzésben. E pontokat nem mint absolut tantételeket jelölöm meg, hanem csak jövő czikkeim programmjául bátorkodom összeállítani, mint mely czimek alatt a dologhoz leggyümölcsözőbben vélek hozzászólhatni, ha a t. szerkesztőségnek s a n. é. közönségnek terhére nem lesznek. Cassandra, Hevesmegye 1877-iki népesedési mozgalmához. (Folytatás.) Ill. A házasfelek állapotára való tekintettel első izbent (protogam) és ismétéiré kötött (palingam) házasságokat különböztetünk meg, a szerint, amint legény hajadont vesz nőül, vagy pedig a felek egyike, vagy mindketteje már előbb is házasságban élt. Az ismételt egybekeléseknél megkülönböztetjük, ha legény özveggyel, vagy özvegy férfi hajadonnal, vagy végre özvegy özvegygyel kel egybe. Ha e szempont alapján vizsgáljuk a kötött házasságokat látjuk , hogy 100 esketés közül nőül vett Heves-MagyarorAusztia-Franczia-Angliamegyében szágban ban országb. ban. legény leányt 73.45 73.4 76., 84.74 81-s legény özvegyet 4-081 4-9] 6.9 H-43 4-3 özvegyférfi hajadont 9.18|2655 l-o|26-e 13-523.8 3-4815-26 9.,18 özvegy özvegyet 13.J 10 7 4-43-32 4-8 Ezen táblázatból világosan kitűnik, hogy nálunk a protogam, az első izbeni házasságok száma 3 ° C-tel kisebb, mint Ausztriában, és 10—14 ° o-kal, mint Európa egyéb államaiban, míg a palingam, az ismételve kötött házasságok, ugyanannyi többletet mutatnak föl. — E körülményt két ok magyarázza meg: az első, hogy nálunk első ízben a felek jobbára fiatal korban lépnek házasságra, mi természetesen sok fiatal házas elhalálozását és a hátrahagyottnak új házasságra való lépését vonja maga után, — és másodszor, mert itt is érvényesül azon már fentebb említett körülmény, hogy az özvegy, hazánk agronóm jellegénél fogva, újabb házasság kötésére van utalva. Vizsgálva az ismételve kötött házasságok számviszonyait, mint a fenti kimutatás tanúsítja, újra eltérést tapasztalunk hazánk és a többi államok között, mert míg nálunk, úgy az egész országban, mint különösen Heves megyében, az ismételt házasságok között, a tiszta palingam házasságok, vagyis, midőn özvegy özveggyel házasul, vannak többségben, Európa nyugatán éppen e mozzanat tünteti fel a legcsekélyebb arányosztalékot; mert ott, mint látszik az özvegy férfi nem özvegy nő, hanem inkább hajadonnal osztja meg az élet örömeit s terheit. IV. Valamely vallásfelekezetnek önmagában véve, közvetlenül sem emelő, sem pedig apasztó befolyása nincsen az esketések számára, ennélfogva az egyes vallásfelekezetek körében kötött házas