Eger, 1879 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-11 / 37. szám

288 működése, mi­alatt a kiállítás a nagy közönség részére zárva marad. 2. A birtokok és községek meglátogatására kiküldött bi­zottságok kirándulásai. Negyedik nap vasárnap október 5-ike 1879. 1. Reggel 9 órakor: tanácskozmányi Illés és pedig: a) bíráló bizottságok jelentései, b) kirándult bizottságok jelentései, c) a kitűzött themák tárgyalásának folytatása és befejezése, d) netáni indítványok tárgyalása, e) ülés bezárása. 2. Déli 1 órakor: jutalom-kiosztás és pedig: a) cseléd-jutalmak kihirdetése és kiosz­tása, b) kiállítási jutalmak (mezei termékek-, kerti termények-, gyümölcs-, borok-, méz és viasz-, gazdasági gépek és eszközök- s házi iparczikkekért összesen: 2 db. állami arany [csakis borokért], 12 db. állami ezüst, 14 db. állami bronce érem, 70 db. m. kir. arany, 45 db. ezüst frt és dicsérő oklevelek) kihirdetése és kiosz­tása. Hétfőn, október 6-án a tárlat javára visszamaradt tárgyak­nak kisorsolása.­­ Érem- vagy pénz­díjat kizárólag tenyésztő, termelő vagy készítő nyerhet, még­pedig csakis absolut bec­csel bíró kiállitmán­nyal. Tekin­tettel azon mennyiségre, mely a kiállitmányok megbirálására szük­ségeltetik, figyelemben veendő, hogy gabonafélékből és bur­gonyából legalább 6 liter, hüvelyesekből 1­­/2 liter, ola­jos magvakból ugyanannyi, szálasból legalább 10 kiló, takarmány mag­vakból legalább 1 kiló lesz küldendő. — Kerti terményekből kellő csoport küldessék, gyümölcs minden fajtájából négy darab vagy fürt. A Borból két 7/10 lite­res palaczkot kell küldeni; csakis az 1868-ik évtől az 1878 évig bezárólag termelt borok állíthatók ki, ezen feltétel alól csak az aszúborok vannak kivéve. Minden érem vagy pénzdíjhoz dicsérő oklevél lesz mellékel­ve.­­ A beküldő a mellékelt jegyzékben részletezze a termelésre vonatkozó főbb adatokat, illetőleg rövid leírásban közölje kiállí­tott terményének gazdászati statistikáját és kezelési módozatát és hogy a kiállított mutatvánnyal egyenlő minőségű (gabona, gyümölcs, bor) termékből men­nyi készlete van, és minő árért eladó. — Ha a termény- és házi ipar tárlat kiállítója világosan meg nem jegyzi, hogy küldeményét visszavárja, kiállított tárgya a tárlat javára ki fog sorsoltatni. — Takarmányról, alomról és kiállítási helyről az intéző bizottság gondoskodik.­­ Mindennemű szállítási költség a kiállítót terheli, azonban minden oly tárgyat, ide értve az eszközöket és gépeket is, mely az intéző bizottsághoz czimezve beküldetik, a földvári indóháztól a kiállítási helyiségbe és az indóházhoz vissza, az intéző bizottság díjtalanul szállíttatja. — Belépti dij az állattárlatba 10 kr., a termény-, gép- és házi ipar tárlatba 10 kr., egy sorsjegy ára 20 kr. o. é. Minden kívánatos részletes felvilágosítással az „Intéző bi­zottság" Sepsi-Szent-Györgyön szives készséggel szolgál. Pótsa József, bizottsági elnök, Málik József, bizottsági jegyző, részi alkotás kísérletét jelzi. Az aporháti szállás- és temetkezési telep hajdan, tájékozás szerint, lehetett 12—15 holdnyi területű is, de idők folytán a Tisza az egész medrét annak déli oldalába öb­­lözte úgy, hogy a megmaradt rész alig képez már 2—3 holdnyi művelés alatt levő földet, melyet a folyó mai nap is szaggat.­­ A hajdan itt szállásolt nép két egymás feletti temetkezést hagyott hátra, melyben az alsó sírok egy ölnyi mélységre is lehatolnak, mig a felsőbbek alig félölnyi mélységűek. Az alsó sírok közül egy kibúvároltatván, múzeumi ésállat-csontgyüjteményünk onnan nem csekély számú darabokkal szaporodott, melyek az ásotthalmiakkal együtt valamely szaktudós vizsgálódásainak kiváló tárgyát képez­hetik idővel. Dr. Roth Samu a szepesmegyei barlang búvárlója s lőcsei tanár úr meglátogatván múzeumunkat, ezekre nézve egyelőre is azt mondotta, hogy vannak közöttük oly állatok csontjai is, me­lyek már nem élnek. ígéretét bírjuk, hogy ez ösállatcsontgyüjte­­ményünket kész lesz annak idején tanulmánya tárgyává tenni s osztályozni. A kettős törvényi ásatásra nézve jelenté a titkár, hogy az két helyen ejtetett meg; egyik az éjszak-keleti u. n. homokcsárdai Holt-tisza partban, hol az idei árviz hullámai a partoldalt megszag­gatván, újabb sirok merültek fel. Ezeket előbb a közelben lévő munkások vevén észre, kettőt kiaknáztak, melyeknek egyikében egy üvegcsattos lovag csontváza feküdt. Több vasfémszerű fegyver eszköz is volt mellette, de ezek már összetörötten jöttek a ke­zünkbe. Bírjuk az Üvegcsattot is, melynek sárgaréz peczkének fe­jében gyöngyök vagy más ékkövek lehettek. — Bírjuk továbbá a lovag koponyáját s egy másik rézcsattját peczek nélkül. De bírunk innen egy másik koponyát is, mely már trapenált, azaz baloldalon felül kilyukasztott mint a dániai koponyák némelyike, mely azon­ban valamely fegyveres­ kézzel kilyukasztottnak is vélhető. A sírok, hol ezek lemerültek, hasonlók voltak a jelenkori sí­rokhoz ; szögletesek, egy ölnyi mélységgel s félölnyi szélességgel délről éjszaki irányban kivágva. Délnek néző végök félkörivesnek tűnt fel. (Vége köv.) Jegyzőkönyv a „Tiszafüredvidéki régészeti egylet“ választmányi üléséről. Fölvétetett Tisza-Füreden 1879-ik év jul. 20-án a muzeum termében. Jelen voltak: Balogh István elnök, Tariczky Endre titkár, Bán Zsigmond pénztárnok, Milesz Béla muzeum­i őr, Buchwald Ru­dolf, Várady Miklós, Graefl Jenő választmányi tagok. Az ülés nyil­vános lévén, a helybeli és vidéki tagok közül többen. — 1-ör Az elnök megnyi­tva az ülést, ezúttal már a múzeumi helyiségben, melegen üdvözli a választmányt annak működéséért, mely tu­domás szerint oda irányul, hogy nemcsak a múzeum tárlatát gyarapítja, hanem régészeti ösmereteket, tapasztalatokat is igyek­­szik szerezni s hatása körében azokat terjeszteni. Méltóan emlé­kezett meg egyúttal Rómer Flóris Ferencz apátkanonok úrról, a nagy magyarhoni régészről, ki az 1876-iki budapesti és­ ré­­gészeti s nemzetközi VIII. congressusról irt franczia munkálatá­ban oly kiemelőleg szólt régészeti tekintetben Tisza-Füred­ és vi­dékéről. — 2-szor. A titkár jelentést tett az aporházi és kettős t­­eörvényi egy-egy napi ásatásokról, melyeknek fényes eredmé­nyeit tárgyilagos magyarázat kíséretében fel is mutatta. A többi kö­zött mondá, hogy a tisza­fü­redi rév mellett a keleti oldalon, a Graefl-féle birtokon fekvő u. n. Aporhát ös temetkezési települ bi­­zonyult be s pedig a történelem előtti időből s abban is a fémkor elejétől, amidőn a fekete ragyogó fénymázú és más képen is érde­kes alak- s­okidomú alakedények gyártása már szép lendületnek örvendett, miként ezt úgy az ez alkalommal mint máskor e telep­­téren felmerült példányok mutatják. A fémdarabok közül kap­tunk innen 1876-ban egy kis sarlót eredetileg a bronzkor kezdetéről most pedig egy hajtűt veres rézből, melynek felső vége már a mű­­ levelezés. Carlsbad szept. 6. 1879. Tisztelt szerkesztő úr! A boszniai hadjárat fáradalmait még csak most nyílt alkalmam Csehország e kies helyén kipihenhetni. Hasonló okból időz itt több tartalékos katona, kikkel nem rég még Boszniában találkoztam. Dac­ára an­nak, hogy az évad vége felé közeledik, még mindig ezrekre megy az itteni fürdővendégek száma. Minden nyelvet hallani itt beszélni, még Indiából és Amerikából is vannak betegek. A magyarok szép számmal vannak képviselve. Időnk igen kedvező, alkalma­sabb mint a nyár folyamán volt, de a reggelek hűsek, a hévmérő csak 6 °-ot mutat, nappal 16—20 °-ot. E világhírű fürdő a maga nemében páratlan forrásaival, milyen a Sprudel 69 ° R. hőfokkal, számtalan gyomor és más betegnek nyújt enyhülést és javulást, de újabb időben különféle nöbajokban is sikerrel alkalmazzák. Sőt ez évben már vasfürdőin kivül lápfü­rdőkkel is rendelkezik. A fürdőkre a legnagyobb gond fordittatik. A legmelegebb forrás, a Sprudel fölé ez évben több százezer frt költségen vas szerkezetű, szépsége által mindenkit meglepő csarnokot emeltek. A karlsbadi ásványvíz kivitele évről-évre növekedik. Újabb kiviteli czikk az u. n. sprudel­­szappan, mely a forrás­savakat tartalmazza és gyomor­betegeknek fürdésnél nagyon ajánlható. Az élet itt újabb időben meglehetősen költséges. Innen egy órányira fekszik a gieshübeli fürdő, mely Mat­tom tulajdona, ki ásványvíz-kereskedéssel milliókat szerzett. A gieshübeli forrás érvényes savanyú­viz nagyon ajánlható gyomor­­betegeknek , itt Carlsbadban is nagyon használják, kevés czu­­korral vagy szörppel pezseg mint a champagnei, kevés borral ve­gyítve is igen ü­dító ital. Ezen víz egyébként a gyermekeknél, kik görvély- vagy angolkorban szenvednek, valamint ott hol erő­sebben nem halhatunk, jó sikerrel alkalmazható. Meglátogattam a kies fekvésű Marienbadot is, hol a fürdővendégek száma egyszerre megcsökkent. Franzensbadban, ezen par excellence női fürdőben még mindig szép számmal vannak a vendégek; sokan utó­korául hasz­nálják Carlsbad után. Férfit itt keveset láttam, hanem többnyire nőket s ezek között is igen sok egészségeset. — Oh azok a docto­­rok ! . . . . Elfeledtem mondani, hogy itt Carlsbadban igen szép és sok klasszikus zenét hallunk, de jól esnék egy kevés a Berkes vagy Bunkóéból is ... . valamint a sok víz mellé — egy kis egri pi­ros. Ez utóbbinak itt, ha vállalkozó szellem volna nálunk, jó ke­­lete lenne. Tisztelője Dr. Bruinauer Ambró.

Next