Eger, 1890 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-14 / 2. szám
29 -ik évfolyam 2-ik szám. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — ki Félévre . . 2 „ 50 ., negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ 1890. január 14-én. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 5 hasábon.1 péti sorhely után tí, bélyegadó fejesen minden hirdetéstől 30, nyiltterben egy petit— sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. I.,' . ' ' ...................■=' — ............................... ■ ■ ...................................................................................................................................................................■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■ ■ ■ — — Eger, jan. 14. 1890. Közmegbotránkozást keltett a józan politikai körökben a franczia „Figaródnak a múlt héten világgá bocsátott, s hatásra számitott hire, hogy királyunk ő felsége, I. Ferencz József császár és király közelebbről trónjáról lemondani készül. A tendencziózus koholmány alaptalansága az illetékes hivatalos körök részéről rögtön meg lett cáfolva, s ilyetén lemondásnak ez idő szerint úgyszólván lehetetlensége is kimutatva. De hogy a rosz szándékú hírlapi kacsa elterjesztése bizonyos okból és czélból történt, — melynek forrása minden hihetőség szerint az orosz politikában keresendő, — alig vonható kétségbe. — Oroszországnak ugyanis, régóta nincs ínyére, hogy a hármas szövetség, különösen pedig Ausztria-Magyarország és Németország szövetsége nemhogy lazulna, hanem folyvást erősbödik. Hogy tehát e szoros kapcsolaton tágítson, nemrég azt a funózus hírt kezdték terjeszteni, hogy a német császár az orosz czárnak, legutóbbi berlini látogatása alkalmával, keletre nézve bizonyos engedményeket tett, s kivált Bulgáriára nézve a czárnak, Ausztria Magyarország érdekei ellenében, teljesen szabad kezet engedett. E kósza híresztelésekkel akarják most összefüggésbe hozni királyunk trónlemondásának hírét, melynek, szerintök, az volna a czélja, hogy királyunk lemondásával a Németországgal fenálló szövetség is felbontathatnéka, hogy az osztrák-magyar birodalom, keleti érdekeinek biztosabb megóvása czéljából, Oroszországgal lépjen szövetségre. Hogy mind a koholmányok komoly politikai körökben nem találtak hitelre, s így czélt nem értek, köztudomású, s nemcsak meg nem gyöngítették, sőt, ha lehet, még szorosabbra fűzték szövetségünket Németországgal. E kósza híreknek azonban mégis volt egy pozitív eredményük. A Habsburg-uralkodóház kebelében fölmerült a trónöröklés megoldásának sürgőssége. Az udvar nem akart e kérdéssel foglalkozni, míg a szerencsétlenül elhunyt trónörökös királyfiért viselt gyász éve le nem telik. A szomorú nap évfordulója immár közeleg, s illetékes helyen elérkezettnek látják az időpontot, mikor a monarchia alattvalóinak az uj trónörököst, hivatalosan be kell mutatni. Nyílt titok, hogy a kir a trónöröklés joga elsősorban illet: Károly Lajos főherczeg, erről fia Ferencz Ferdinánd főherczeg javára lemondani szándékozik. A trónöröklés kérdése tehát rövid időn eldöntésre kerül. E czélból időztek Bécsben a múlt héten töb napig Tisza Kálmán m. kir. ministerelnök, és Szilágyi Dezső, magy. kir. igazságügyminister. Csehországban az utóbbi időkben erős áramlat indult meg az állítólagos cseh államjogok visszaszerzésére. A mozgalmat vezető párt az ifjú cseh párt nevet viseli, s egyebek közt az uralkodónak cseh királylyá való koronáztatásával, Csehország olyatén önálló állomásizását követeli, mint a minővel Magyarország bir. Igen, de Csehország lakosságának egy jelentékeny számottevő részét németek képezik, kik Csehország államosításával nemzetiségüket erősen veszélyeztetve látják, s így a csehek állami törekvésével szemben készebbek Németország felé kacsingatni. A luircz tehát Csehországban, — muszka intriguák által is szítva, — csehek és németek közt az utóbbi időkben igen akuttá fajult, ami a monarchia belügyi viszonyaiban aggasztó zavarok fölidézésére igen alkalmas. Ily körülmények közt király ő felsége az osztrák ministerium előtt azon óhajtásának adott, kifejezést, hogy a csehországi csehek és németek közt, lehetőleg a méltányosság határai között, megegyezés hozassék létre. E királyi óhajtás folytán Taaffe osztrák miniszerelnök a csehországi cseh és német vezérférfiakat tanácskozásra hívta egybe, hogy a két nemzetség közt jövőre életbe léptetendő méltányos modus vivendire nézve megállapodásra jussanak. E tanácskozás Bécsben, a minierelnökség vezetése mellett, a múlt hét óta folyamtban van, de a két nemzetiség közt fölmerült számos ellentétek s mindkét oldalú követelések összeütközése miatt csak nehezen halad előre. Remélhető azonban, hogy a fejedelemnek mindkét fél részéről respektált óhajtása folytán, kölcsönös jóakaratu engedmények alapján, a békés megegyezés létre fog jönni. Németország gyászol. Auguszta császárnő, néh. I. Vilmos német császár és porosz király, a francziák legyőzőjének özvegye, a mostani német császár nagyanyja, a múlt héten elhunyt. A boldogult császárnő, különösen jótékonyságáért nagy tiszteletben állott. Ő volt az első vöröskereszt-egyesület megalapítója. Francziaországban közelebbről nagy port vert föl az a szenzácziós hir, hogy Carnot, a franczia köztársaság elnöke, a belga király jubileumára elmegy Brüsselbe, s ott találkozni fog a német császárral. A boulangista lapok emiatt szörnyű lármát csaptak. A franczia külügyminister azonban e napokban nyilvánosan kijelentette, hogy Carnot elnök nem szándékozik Brüsszelbe menni. Spanyolország a legválságosabb napokat éli. Nem elég baja, hogy a ministerium nemrég lemondott, s a pártzavarok miatt egy újabb kormány sehogysem bír megalakulni, hanem az utóbbi napokban a király, a még alig négy éves XIII. Alfonz, is súlyosan megbetegedett annyira, hogy halála minden pillanatban várható. A király halála az országot könnyen beláthatatlan zavarokba dönthetné. Bulgária, e fiatal kis fejedelemség erősödése, Koburg Ferdinánd tapintatos uralkodása alatt oly szép előhaladást tanúsít, hogy az utóbbi napokban már 30 millió franknyi kölcsönért is mert az európai pénzpiacihoz fordulni. Daczára, hogy e kölcsön kötése ellen Oroszország diplomácziai után felszólalt, s azt az európai szerződésekbe, s Törökország jogaiba ütközőknek nyilvánította ; daczára, hogy e diplomácziai tiltakozást egyéb államok közt Németország is helyesnek nyilvánította, — a bolgár kölcsön, mely Budapesten, s Európa nevezetesebb városaiban ma, jan. 14-én kerül aláírásra, — teljesen biztosítottnak tekinthető. Magából az orosz tiltakozást helyeslő Németországból is, hir szerint, már eddig, számos aláírók jelentkeztek. Heves megye bizottsági tagjainak statistikája. Heves megye virilis és választott bizottsági tagjairól, lapunk egy tisztelt barátja, nem csekély fáradsággal és türelemmel a következő érdekes és tanulságos statisztikai táblázatot állította egybe: Heves megyében van 210 legtöbb adót fizető és 210 választott megye bizottsági tag. Ezek foglalkozásra nézve következők : Virilis. Választott. Összesen: Földbirtokos 79 18 97 Bérlő .... 312 33 Földműves .6 56 62 Iparos és gyáros 7 8 15