Eger, 1890 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-14 / 2. szám

29 -ik év­folyam 2-ik szám. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — ki Félévre . . 2 „ 50 ., negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ 1890. január 14-én. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 5 hasábo­n.1 péti sorhely után tí, bélyegadó fejesen minden hirdetéstől 30, nyiltterben egy petit— sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. I.,' . ' ' ...................■=' — ...............................­ ■ ■ ...................................................................................................................................................................■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■ ■ ■ —­­­­­­­ —­­ Eger, jan. 14. 1890. Közmegbotránkozást keltett a józan politikai körökben a franczia „Figaródnak a múlt héten világgá bocsátott, s hatásra számitott hire, hogy királyunk ő felsége, I. Ferencz József csá­szár és király közelebbről trónjáról lemondani készül. A tendencziózus koholmány alaptalansága az illetékes hiva­talos körök részéről rögtön meg lett c­áfolva, s ilyetén lemondás­nak ez idő szerint úgyszólván lehetetlensége is kimutatva. De hogy a rosz szándékú hírlapi kacsa elterjesztése bizonyos okból és czélból történt, — melynek forrása minden hihetőség szerint az orosz politikában keresendő, — alig vonható kétségbe. — Oroszor­szágnak ugyanis, régóta nincs ínyére, hogy a hármas szövetség, különösen pedig Ausztria-Magyarország és Németország szövetsége nemhogy lazulna, hanem folyvást erősbödik. Hogy tehát e szoros kapcsolaton tágítson, nem­rég azt a f­unózus hírt kezdték terjesz­teni, hogy a német császár az orosz czárnak, legutóbbi berlini látogatása alkalmával, keletre nézve bizonyos engedményeket tett, s kivált Bulgáriára nézve a czárnak, Ausztria­ Magyarország érde­kei ellenében, teljesen szabad kezet engedett. E kósza híresztelé­sekkel akarják most összefüggésbe hozni királyunk trónlemondá­sának hírét, melynek, szerintök, az volna a czélja, hogy királyunk lemondásával a Németországgal fenálló szövetség is felbontathat­néka, hogy az osztrák-magyar birodalom, keleti érdekeinek bizto­sabb megóvása czéljából, Oroszországgal lépjen szövetségre. Hogy mind a koholmányok komoly politikai körökben nem találtak hitelre, s így czélt nem értek, köztudomású, s nemcsak meg nem gyöngítették, sőt, ha lehet, még szorosabbra fűzték szö­vetségünket Ném­etországgal. E kósza híreknek azonban mégis volt egy pozitív eredmé­nyük. A Habsburg-uralkodóház kebelében fölmerült a trónörök­lés megoldásának­­ sürgőssége. Az udvar nem akart e kérdéssel foglalkozni, míg a szerencsétlenül elhunyt trónörökös királyfiért viselt gyász éve le nem telik. A szomorú nap évfordu­lója immár közeleg, s illetékes helyen elérkezettnek látják az idő­pontot, mikor a monarchia alattvalóinak az uj trónörököst, hivata­losan be kell mutatni. Nyílt titok, hogy a kir a trónöröklés joga első­sorban illet: Károly Lajos főherczeg, erről fia Ferencz Ferdinánd főherczeg javára lemondani szándékozik. A trón­öröklés kérdése tehát rövid időn eldöntésre kerül. E czélból időz­tek Bécsben a múlt héten t­öb napig Tisza Kálmán m. kir. mi­­nister­elnök, és Szilágyi Dezső, magy. kir. igazságügyminister. Csehországban az utóbbi időkben erős áramlat indult meg az állítólagos cseh államjogok visszaszerzésére. A mozgalmat vezető párt az ifjú cseh párt nevet viseli, s egyebek közt az ural­kodónak cseh királylyá való koronáztatásával, Csehország olyatén önálló állomásizását követeli, mint a minővel Magyarország bir. Igen, de Csehország lakosságának egy jelentékeny számot­tevő részét németek képezik, kik Csehország államosításával nemze­tiségüket erősen veszélyeztetve látják, s így a csehek állami tö­rekvésével szemben készebbek Németország felé kacsingatni. A luircz tehát Csehországban, — muszka intriguák által is szítva, — csehek és németek közt az utóbbi időkben igen akuttá fajult, ami a monarchia belügyi viszonyaiban aggasztó zavarok fölidézé­sére igen alkalmas. Ily körülmények közt király ő felsége az osz­trák ministerium előtt azon óhajtásának adott, kifejezést, hogy a csehországi csehek és németek közt, lehetőleg a méltányosság ha­tárai között, megegyezés hozassék létre. E királyi óhajtás folytán Taaffe osztrák miniszerelnök a csehországi cseh és német vezér­férfiakat tanácskozásra hívta egybe, hogy a két nemze­tség közt jövőre életbe léptetendő méltányos modus vivendire nézve megálla­podásra jussanak. E tanácskozás Bécsben, a min­i­erelnökség ve­zetése mellett, a múlt hét óta folyam­tban van, de a két nemze­tiség közt fölmerült számos ellentétek s mindkét oldalú követelé­sek összeütközése miatt csak nehezen halad előre. Remélh­ető azonban, hogy a fejedelemnek mindkét fél részéről respektált óhaj­tása folytán, kölcsönös jóakaratu engedmények alapján, a békés megegyezés létre fog jönni. Németország gyászol. Auguszta császárnő, néh. I. Vilmos német császár és porosz király, a francziák legyőzőjének özvegye, a mostani német császár nagyanyja, a múlt héten elhunyt. A bol­dogult császárnő, különösen jótékonyságáért nagy tiszteletben ál­lott. Ő volt az első vöröskereszt-egyesület megalapítója. Francziaországban közelebbről nagy port ver­t föl az a szen­­zácziós hir, hogy Carnot, a franczia köztár­saság elnöke, a belga király jubileumára elmegy Brüsselbe, s ott találkozni fog a német császárral. A boulangista lapok e­miatt szörnyű lár­mát csaptak. A franczia külügyminister azonban e napokban nyil­vánosan kijelentette, hogy Carnot elnök nem szándékozik Brüs­szelbe menni. Spanyolország a legválságosabb napokat éli. Nem elég baja, hogy a ministerium nem­rég lemondott, s a pártzavarok miatt egy újabb kormány sehogysem bír megalakulni, hanem az utóbbi napokban a király, a még alig négy éves XIII. Alfonz, is súlyosan megbetegedett annyira, hogy halála minden pillanatban várható. A király halála az országot könnyen beláthatatlan zava­rokba dönthetné. Bulgária, e fiatal kis fejedelemség erősödése, Koburg Fer­dinánd tapintatos uralkodása alatt oly szép előhaladást tanúsít, hogy az utóbbi napokban már 30 millió franknyi kölcsönért is mert az európai pénzpiacihoz fordulni. Daczára, hogy e kölcsön kötése ellen Oroszország diplomácziai után felszólalt, s azt az európai szerződésekbe, s Törökország jogaiba ütközőknek nyilvá­nította ; daczára, hogy e diplomácziai tiltakozást egyéb államok közt Németország is helyesnek nyilvánította, — a bolgár kölcsön, mely Budapesten, s Európa nevezetesebb városaiban ma, jan. 14-én kerül aláírásra, — teljesen biztosítottnak tekinthető. Magából az orosz tiltakozást helyeslő Németországból is, hir szerint, már eddig, számos aláírók jelentkeztek. Heves megye bizottsági tagjainak statistikája. Heves megye virilis és választott bizottsági tagjairól, lapunk egy tisztelt barátja, nem csekély fáradsággal és türelemmel a kö­vetkező érdekes és tanulságos statisztikai táblázatot állította egybe: Heves megyében van 210 legtöbb adót fizető és 210 válasz­tott m­eg­ye b­i­zo­ttsá­gi tag. Ezek foglalkozásra nézve kö­vetkezők : Virilis. Választott. Összesen: Földbirtokos 79 18 97 Bérlő .... 312 33 Földműves .6 56 62 Iparos és gyáros 7 8 15

Next