Eger, 1891 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-13 / 2. szám

2-ik szám. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. 30 -ik évfolyam 1891. január 13-án. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért: minden 3 hasáltozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petitsorhelyért 15 kr. fizetendő. Az egri érsek legújabb politikai nyilatkozatai: Dr. Samassa József egri érsek ő exja, évenkint, rendszerint az évfordulót követő farsangi évad folytán, udvari ebédre szokta maga köré gyűjteni Eger város értelmiségének összes, számottevő tagjait. Az első diplomácziai ebéd az idén, a múlt vasárnap, I. jan. hó 11-én tartatott, melyen a vendégszerető érsek házigazda, a nagymélt. egri főkáptalan tagjait, élükön Pánthy Endre nagyprépost ő nagyságával, s a püspök Szele és Begovcsevich ő mlgaikkal, — a politikai hatóságok fejeit, élükön dr. Kállay Zoltán főispán s Kaszap Bertalan alispánnal, — a törvénykezési hivatalok számosabb tagjait, élükön Hunyor Sándor egri kir. törvényszéki elnökkel, — a közös hadsereg, s a magy. kir. honvédség tisztikarának számos tagjait, élükön Wessely, és Offenbach ezredesekkel, s Wolnhoffer m. kir. honvédőrnagy egri zászlóalj- parancsnokkal, s az előkelő polgárság kebeléből is számosakat — köztök az egri polgárság Nestorát, Csiky Sándor volt országgyűlési képviselőt — fogadta úri asztalánál kedves vendégeiül. Megszoktuk már, hogy dr. Samassa József érsek ő exja, e diplomácziai ebédeket rendszerint kedvező alkalmakra használja fel, arra nézve, hogy politikai irányelveire, meggyőződésére, s jövendőbeli politikai magatartására nézve, egész egyeneslelkűségével, tüzetesen nyilatkozzék mindannyiszor, valahányszor nagyobb fontosságú országos politikai kérdések vannak szőnyegen. S e politikai enncziácziók, egy mesteri, szónoklati fordulatokban gazdag, az ékesszólás minden szépségeivel, az érvek meggyőző erejével s a nemes előadás vonzó, magával ragadó hatásával ékeskedve, mindig országos politikai fontossággal bírtak s bírnak, annál inkább, mert hazánkban minden ember óhajtja ismerni egy nagy tudományú, erős politikai jellemű s hatalmas főpap politikai elveit országos fontosságú politikai kérdésekben, — oly főpapét, ki hazánk politikai mozgalmaiban sokszor vitt vezérszerepet. S ha most, midőn a legnagyobb fontosságú országos politikai kérdés, a közigazgatás államosításának eldöntése van napirenden, az ország, a haza, fokozott érdeklődéssel várja, lesi, milyen politikai álláspontot foglal el e kérdésben Eger nagynevű érseke? Élénk várakozásunk csakhamar kielégítést nyert. Dr. Samassa József érsek ő exja, a harmadik fogás után fölemelkedve, — a mennyire gyors jegyzeteinknek összeállítani siikerült — osztatlan figyelem közt, s gyakori helyeslésektől kísért következő beszédet mondta: „Ha a jelek nem csalnak, ez év, az egész állami életre kiható, nagy fontosságú átalakulás korszakának kiindulási pontját képezendő. Köztudomásúlag ugyanis, a kormány komoly gondjainak tárgya, a közigazgatási rendszernek szükséges és korszerű reformja. A közönség nyugtalan a készülő tervek iránt; türelmetlen kíváncsisággal kémleli a hivatott tényezők legkisebb lépteit; a végzet ajtóin hallgatódzik, s mohón ragadja meg a töredékszavakat is, melyek a jövőből a jelenbe hullanak. Ami engem illet, én, ismerve a kormány tagjainak jellemét, eszméit s irányzatait, s tudva azt, hogy bennök a valódi szabadság és jog őszinte szeretetével a kor szükségeinek megértése egyesül, bizalommal tekintek a kormány reform-munkája elé, mely bizonyára a gyakorlati élet követelményeinek megfelelve, a közigazgatás minden ágát üdvösen javítva, a jog és szabadság nemes elveinek védelme által meg fogja termékenyíteni, s ha kell, fékezni az emberi cselekedetek és szenvedélyek mozgalmait. Emez elveken nyugvó közigazgatási rendszer adja meg majd a társadalomnak azon szilárd alapokat, melyeken a nemzet ereje, dicsősége s haladásának fölséges alkotmánya fölépül. Adjon az ég a kormánynak és nemzetnek e nagy mű létesítéséhez áldást és sikert; s a haza folyton növekedő szellemi s anyagi felvirágzása és nagysága legyen mindkettőjük legszebb jutalma. A sokszoros tetszésnyilatkozatokkal kisért beszéd után, Zalai József, megyénk aranytollú főjegyzője állott fel s egy franczia iró szavaiból indulva ki, melyek szerint a politikai igaz eszmék valójában a kereszténység eszméi; rátér azon sajnálatos zavarokra, melyek az úgynevezett elkeresztelési ügygyel támadtak, s melyek a hazai főpapság bölcseségét oly erősen próbára tevék. A haza és egyház javára, e kérdés kibonyolitására első sorban állva, fáradozott s fáradozik érseki excellentiája, kit mint hazafias egyházfőt ez alkalomból is éltet. Az erre nyomban adott, magasröptű rögtönzésében érsek ő exja mindenek előtt elhárítja magától a személyére pazarolt magasztalást. Ő csak csekély tagja azon testületnek, melynek nagy tudománya tekintélyét úgyszólván félve tiszteli, kimagasló tulajdonságai, nyilatkozásai előtt meghajlik. E testületben nem foglalja el a szónok által neki kijelölt helyet; ő, mint legkisebb tag, inkább püspöktársai hazafiasságán melegszik, bölcsességekön okul. Ők, vele együtt azon meggyőződésben vannak, hogy az egyház és állam közti egyetértést, melyet annyi század vihara erősített meg, mely annyi harczot állt ki dicsőségesen, mely a valódi polgárosodás és haladás legbiztosabb eszköze, sértetlenül megóvni, minden magyar embernek szent kötelessége. Ők, vele együtt azon meggyőződésben vannak, hogy részszolgálatot tesznek a hazának, kikez egyetértő viszonyt széttépni, túlbuzgó hévből vagy szűkkeblű türelmetlenségből meglazítani nem irtóznak. Szóló azt tartotta mindig, hogy az egyház és állam, két külön, de egy gyökérből eredt fa, melyek ugyanazon elvekből szívják éltető nedvüket. A püspöki kar a fenforgó kérdésnél is együttes erővel működik, hogy ne sikerüljön azok munkája, kik túlbuzgóságból, eszély, okosság, tapintat nélkül, csak nevelnék a bajt, többet ártva a szeretetnek, mint használva az igazságnak. A magasztalást az egész püspöki karra kell hát vonatkoztatni. Akkor pedig, ha a felszólaló csak ő reá vonatkozta azt mégis, kérdeznie kell: hol kezdődik az ember magasztalása? ott, hol a kötelességteljesítés végződik. A kötelességteljesítés azonban nem érdem. De van annak egy igénye, egy joga, arra, hogy mindenki követőleg járjon ugyanazon utakon! A mély hatású beszéd után Pánthy Endre főkáptalani nagyprépost emelt szót. Excellentiája, — mondá körülbelül — maga elhárta magától a dicséretet; de ő Zalárhoz csatlakozott, s nemcsak a saját, de a jelenlevők, és az egész papság érzését tolmácsolva mondhatja, hogy a magyar Sión őrei közt ő excelljában a legvigilánsabb, legigazságosabb, leghatározottabb, legitéletesebb főpásztort tiszteljük. Excellentiája átérzi s átérezteti, hogy a kath. pap eo ipso a legjobb magyar hazafi és legjobb polgár is, s a püspöki kar is össze tudja egyeztetni egyházi és hazafiúi kötelességeit. A főpásztort, kit a papság bizalommal, ragaszkodással követ, mint vezérét, élteti. A gazdag lakomát a katonai zenekar változatos játéka fűszerezte.