Állami Polgári Fiú és Leányiskola, Eger, 1932
t Gróf Klebelsberg Kunó dr. 1875. nov. 13—1932 oki. II. Gróf Klebelsberg Kunó dr. vallás- és közoktatásügyi miniszterről megrendült lélekkel, nyitott értelemmel és hálatelt szívvel emlékezik meg iskolánk, hiszen ő volt az, aki Istentől áldott tehetségével, rátermettségével, szugesztív akaratával - a cselekvésekre, alkotásokra épen nem alkalmas történelmi időben - szolgálta a magyar ügyet, harcolt a magyar nemzeti műveltség megmentéséért, felvirágoztatásáért a tudomány, irodalom, művészet terén, alkalmi cikkekben, beszédekben, rokkantügyi tárgyaláskor, tudományos szervezkedéskor, a népművelési ügyek jelentőségének vitatásakor, gyermek- és tehetségvédelmi feladatok rámutatásakor, a polgári iskolai törvény megalkotásakor. Emberfeletti munkájával önvallomása szerint emelni akarta a magyar tömegek művelődési szintjét, erkölcsi és szellemi belyértékeit, fajsúlyát a külföldön, falun, városon, a szegedi tanyákon avagy a Balaton mellett egyaránt. Őszintén hirdette mindenütt és mindenkor a vallásos és hazafias szellem elválaszthatatlan egységét, a szeretet princípiumát a nevelésben. Értelmének erejével, műveltségének alaposságával, sokoldalúságával és főkép szívének melegével bevilágított a kisdedóvók, a tanyai, falusi, városi iskolák, közép, művészi, tudományos és szakiskolák tantermeibe, a levente-otthonokba, a népművelési, a népkönyvtárak szobáiba és féltő gonddal őrködött 8 millió magyar lelki, testi és gazdasági jólétének munkáján, az eddig elért értelmi színvonal megtartásán, fokozatos emelésén, a nemzeti erények fejlesztésén, a nemzeti hibák javításán, az elszigetelt, megcsonkított magyar faj fennmaradásának lehetőségén. Páratlan az a „szellem- és tettrekészség“ , amellyel európai hírű miniszterünk, gróf Klebelsberg Kunó dr. a magyar közoktatásügy épületét a magas cél kitűzésével, a gyakorlati élet és korszerű tudományos műveltség szempontjából rendezi, reformálja, újraépíti.