Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871
1. Természettani értekezések: 1. MAGASSÁGMÉRÉS LÉG SÚLYMÉRŐVEL. 1.) A számtani sorban egymásra következő légrétegek sűrűsége mértani sor szerint fogy. A lég sűrűsége, tehát a légnyomás is, a földszinén legnagyobb, és fölfelé mindinkább kisebbedik; ennélfogva a higanynak annál jobban kell leszállani a légsúlymérőben, minél magasabbra emelkedünk vele a föld színétől. Azonban a légnyomás nem oly arányban csökken, minőben a nehézkedő légoszlop magassága kisebbedik, hanem más törvény szerint, mert a sűrűség nem mindenütt egyenlő, hanem nagyobb az alsó rétegekben. Hogy ezen törvényt kipuhatolhassuk, képzeljünk egy tetőirányos légoszlopot, melynek harántmetszete keskeny vízirányos rétegekre van felosztva, s tegyük fel hogy a nehézség és hőmérsék valamennyiben egyenlő, s jelöljük ezen rétegek súlyait a földszinétől kezdve P, P', P' .... p és a légsúlymérei magasságokat ezen rétegek alján ß, B', B'. . b', b, s végre a higany fajsulyát s-sel, akkor P a fenéknyomás törvénye szerént a magasság és fajsuly szorzatával, ha az alapot egységül veszszük: P - mns , de ma B—B' tehát P - Bs—B's és P-4-B's-Bs; szintúgy: p - b's—bs és p—-bs b's Ezen légrétegek súlyai Mariette törvénye szerint úgy aránylanak egymáshoz, mint a nyomó erők, vagyis a légsúlymérő higanyoszlopának nyomásai, azaz: P: p B's: bs vagy : P -f- B's: p -f- bs — B's: bs Bs : b's B's: bs, vagy : B : b‘=B' : bs ebből b_= B'/B b‘ mivel pedig B · B'; B'/B egy tört által fejezhető ki — ’/C tehát b · VC b' és mivel b, mint a légsúlymérő állása, a vele egyensúlyt tartó, lég sűrűségét is kifejezi, ezen képlet mondja, hogy minden légréteg sűrűsége egyenlő az alatta lévő légréteg sűrűsége szorozva '/C-vel, lesz tehát: B' — yc B , B' ·r B'/C vagy B' — yCa B, azaz, ha a föld színétől számított magasságok számtani aránylat szerint növekednek, akkor a megfelelő légsúlymérői magasságok mértani aránylat szerint csökkennek, de a légnyomás vagyis a rétegek sűrűségei ugyan a törvény szerint kisebbednek, mert ezek a légsúlymérő állásaival egyenes arányban állanak, és ez azon alap, melyből a légsúlymérői magasságméréseknél kiindulnunk kell. Nyert törvényünk értelmében ugyanis, ha a felvett légoszlopot a számú , csekély magasságú légrétegekből képzeljük állani, ezen rétegek sűrűségeit, vagy — ami mindegy — a légsúlymérő állásait a következő sor fejezheti ki: B, B/C, , B/C*, B/C3, . . . . B/C hol B a légsúlymérő állását a legalsó légrétegben, 1/G a közös hányadost, mely, minthogy a sor fogyó, szükségképen való tört, B/Cn pedig a légsúlymérő állását a legfelső rétegben fejezi ki, mi is b-vel jelölve, lesz : b — B/C“ ebből: Cn = B/b vagy: n log C = (log B — log b) ez egyenlet tagjait m-mel a rétegek magasságával szorozva: mn log C m (log B — log b), mn a felvett légoszlop magassága — M tehát: M " log'c (l0g B - l0S b) • • • L 2.) La Place táblázatának elmélete és kiszámítási módja. Ezen képletből me leg. C számokkal is meghatározható. VC ugyanis, mint fönebb találtuk , B/B' ebből