Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1893

Tartalomjegyzék

ADALÉK a magyar irodalomtörténet elméletéhez. történelem Németországban száz év óta, Francziaországban­­ hatvan év óta átalakult, az irodalmak tanulmányozása követ­keztében. E szavakkal vázolja Taine Hippolit az irodalomtörténet jelen­tőségét. *) És vajon minek köszönhető az irodalom tanulmányozása ezt a nagy, majdnem megdöbbentő eredményt ? Bizonyára azon körülmény­nek, hogy a tudomány szakított a régi PJATO-féle felfogással, mely a költői műben nem csupán a képzelet egyszerű ártatlan játékát, de sőt raffinált hazugságot lát vala, mely megrontja az ifjúság erkölcsét, mi miatt Plato ki is akarta tiltani az iskolából a költőket, legfölebb HOMÉROsznak irgalmazva, mint ki sok becses anyagot tartalmaz a nemzeti eszmények s erkölcsök megismertetésére. Ámbár korán belátta a tudomány, hogy Plato e kérdésben goromba tévedés rabja lett, s vonakodott rászavazni minden korban, mégsem vonhatta ki magát e felfogás lehűtő hatása alól egészen; úgy hogy nem egy kitűnő szellem nyilatkozatát lehetne idézni, mint kik a szép­­irodalmi termékekben alig láttak többet bizonyos előkelő fényűzésnél, melynek készségesen elismerék ugyan rendkívül sokszerű dicséretes voltát, nemességét, sőt nemesítő hatását is, de nemzetfentartó s átala­kító hatalmát ha tán sejtették is,­­ nyíltan vallani tartózkodtak. Pedig korán be kellett látni, hogy a nemzeti élet összes meg­nyilatkozásai, a tudományok és művészetek minden nemei közt egye­dül és kizárólag csakis a költésbeli termelés teszi halhatatlanná, örökre fönmaradóvá a nemzet emlékét. Mert a hadviselés, ipar, keres­kedelem, gazdászat terén minden nép fölülmúlható mindenkor; a tudo­mánynak, mint a szellem közös kincsének, nincs hazája csak világa; a zene elhangzik, a színművészeti alkotás a színészszel sírba száll, az épület elporlik, a szobor néma, s a képíró művészet története alig egyéb a festés technikájának kérdésénél, — legalább ezzel jórészt .) Taine H. Az angol Irod. tört. I. 1. 1.

Next