Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Szakszervezeti számvetés Az új esztendő első napjaiban mindenhol megállnak egy pillanatra, visszatekintenek az elmúlt évre és összegzik az év munkáját. Ezt tesszük mi is a szakszervezeti munka területén. Különösen nagy jelentősége van az elmúlt időszak elemzésének most, amikor az 1975-ös évet lezártuk, hisz ez az év több fontos állás határköve volt. Az elmúlt év mozgalmas év volt. Ekkor tartotta XLIV. kongresszusát az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete, XXIII. kongresszusát a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa, XI. kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ugyancsak ez az év zárta le népgazdaságunk IV. ötéves tervét. Az elmúlt év feladatait a lezárt választási időszak határozatai végrehajtásának értékelése és a kongresszusra készülés megszabta. A mozgalmi munka minden szintjén a bizalmiaktól a szakszervezeti bizottsági tagokig jelentős fejlődésről adhatunk számot. A testületi munka, a vezető, irányító tevékenység tartalmában és munkamódszerében színvonalasabbá, tervszerűbbé vált. Megmutatkozott ez a vállalati szakszervezeti bizottság újraválasztásakor is. A műhelybizottságok feladatuk felelősségét érezve, zökkenőmentesen bonyolították le az előkészületi munkákat. A választott tisztségviselők mind nagyobb hozzáértéssel képviselték a dolgozók érdekéit. A legfontosabb feladatok megoldására jól mozgósították a tagságot Nevelőmunkában fontos szerepet töltött be a szervezett oktatás, melynek színvonala sokat fejlődött és a résztvevők száma évről évre növekedett. Az eredmények elérésében nagy szerepük volt a propagandistáknak, aki jó felkészültségükkel igyekeztek színessé, vonzóvá tenni az oktatást. A nők helyzetével, az ifjúság problémáival kapcsolatban, a jobb munkakörülmények kialakításáért a szakszervezeti bizottság reszortfelelősei mindig felemelték szavukat, intézkedési terveket készítettek a még megoldásra váró problémákra. Az 1976-os feladatokat a kongresszus határozatainak végrehajtása írja elő. Kongresszusunk határozata öt évre jelölte meg a szakszervezeti szervek, a szervezett dolgozók teendőit. Ezeket a feladatokat kell időarányosan teljesíteni. Pártunk XI. kongresszusa határozatának alkotó elemét képviseli a mi kongresszusunk határozata is kifejezi, hogy a fejlettebb szocialista társadalom építésének célja, anyagiakban és szellemiekben még többet ígérő szocialista program. Ennek a programnak megvalósítása érdekében még nagyobb helytállásra, összeforrottságra, és még hatékonyabb szakszervezeti munkára van szükség. Úgy gondoljuk, hogy a soron következő öt esztendőben is — de különös hangsúlyt fordítva az 1976-os évre — magunkénak tudhatjuk szakszervezeti tagságunk egyetértését, támogatását, és számíthatunk a tisztségviselők, aktivisták cselekvő részvételére. Tesszük ezt abban a biztos tudatban és meggyőződésben, hogy minden erőfeszítésünk a dolgozó emberért van. Vezetőséget választottunk A Gépipari Tudományos Egyesület Dohányipari Gép Szakosztálya új vezetőségét a hó közepén választottuk meg. Szakosztályelnök: Sóki Mihály. Titkár: Balogh József. Oktatási felelős: Szemán Mihály. Gazdasági felelős: Légrádi László. Rendezvényfelelős: Torba Imre. A régi vezetőség 1971. októberétől funkcionált, mely időszak alatt szakosztályunk erősödött, munkája színvonalasabb lett. A Gépipari Tudományos Egyesület Központi Szervezete 1949-ben alakult, a következő célkitűzések valóra váltására: 1. A társadalmi tudományos tevékenység céltudatos irányítása. 2. A műszaki tudományos eredmények elterjesztése és a vállalatoknál történő realizálása. 3. A műszaki tudományos eredmények feltárása, egységes közvélemény kialakítása, formálása. A GTE Egri Szervezete — mint önálló vidéki szervezet . 1958-ban kezdte munkáját a Finomszerelvénygyár, az Autóipari Forgácsoló Gyár, a Lakatosárugyár műszaki és gazdasági szakembereinek kezdeményezésére. Az egri szervezet munkáját bázisvállalatokra épített szakosztályi rendszerben végzi. A Dohányipari Gép Szakosztály az Egri Dohánygyárra, mint bázisvállalatra épülő szakosztály, 1955-ben alakult. Az alakulás 17 fővel történt az Egri Dohánygyár előtt állott műszaki fejlesztési tevékenységek megvalósításának segítésére. Szakosztályunk életében kimagasló, nagy horderejű műszaki és technológiai fejlesztésre nem került sor, azonban ragaszkodva a GTE célkitűzéseihez, az MSZMP KB Társadalmi Tudományos Egyesületekre vonatkozó határozatához, szakosztályunk jelentős munkát végzett a műszaki-technológai fejlesztés céltudatos irányításában, megvalósításában. Igen jelentős munka volt a cigarettagyártó gépek dohányvágattal történő ellátásához automatikus vágatadagoló berendezés tervezése, mely berendezés a kísérleti időszak lezárásával még ez évben üzembe helyezésre kerül. Terv készült a cigaretta előkészítési üzem részben a pác- és illatanyag felvitelének korszerűsítésére. Vállalatunknak igen sok problémát okozó szállítószalagos anyagmozgatás helyett kidolgozást nyert a rázócsatornás anyagmozgatás terve. A tervek alapján már megvalósult technológiai sorainkban a korszerűbb, megbízhatóbb rázócsatornás anyagmozgatás, melynek híre üzemünk és városunk határain is túllépett. Kidolgoztuk és megvalósítottuk a félgyártmányterem dohányanyag-szállítási útvonalának zárt technológiai folyamatát — megteremtve az automatizálás lehetőségét. Hatékonyan működtünk közre a vállalatunknál 1976- ban bevezetendő DH-munkarendszer előkészítési munkálataiban. Szakosztályunk tagjai rendszeresen vesznek részt a GTE Központi Szervezete által indított tanfolyamokon. Évenként több külföldi és hazai tanulmányút lebonyolítására került sor. A tanulmányutakon tapasztaltak hasznosítása érdekében az azon részt vett kollegák — előadások keretében — rendszeresen tájékoztatják tagságunkat. A most megválasztott új vezetőségre komoly feladatok várnak, pártunk és kormányunk által meghatározott úton a vállalatunk előtt álló műszaki-technológiai fejlesztés megvalósítására. A feladatok végrehajtása érdekében jó munkát, sok sikert kívánunk a megválasztott új vezetőségnek, valamint a szakosztály tagjainak. Munkása'cok Gépkezelő a „bundázóban ’ Különös üzemrész az Egri Dohánygyárban, bundázónak hívják. Féreárt és ne essék, nem divatos női vagy férfi bundákat ■ késztetem a fiteres cigarettákhoz nyersanyagot. A vasrudakra tekert fehér műszálas bé’előanyag folyamatoan sodródik a gépen. Vastagabb és vékonyabb bálák készülnek egymás után, hogy aztán segítők ezek közreműködésével a filterrudakba kerüljenek. Aki mindezt irányítja: Budai Mihály gépkezelő. A deresedő hajú férfi avatott szakértője a gébnek. Firve m^ ° v pillanatra sem szakad el a kapcsolókról. Huszonhárom éve dogy is a gyárban. 1953-ban jött ide, 24 éves fejjel kezdte a munkát — Amikor leszereltem a honvédségtől nyomban a gyárba kerültem — beszéli életét. — Nem volt szakmám, így a kazánházba mentem. Szé'adagoló lettem először, napon a csillével toltam a szenet a kazán tápláására. Sokat dolgoztam, mert kellett a pénz, akkoriban nősültem. — Meddig volt csillés? — Mindössze két hétig, mert szükségből kocsikísérőnek tettek. Lovaskocival hordjuk naponta a dohányt meg a cigaretták a vaníá 1omá^ra. Amikor megérkezünk kézzel pakoltuk be az árut a vagonokba. — Milyen cigarettákat szállítottak akkoriban? — Nem volt nagy választék: Terv, Munkás, Harmónia és Kossuth került a kartonokba. Előfordul, hogy még karácsonykor is pakoltunk az állomáson, mert annyi volt a munka. — A kocsikat aztán, teherautók váltották fel. — Valóban, ahogy múltak az évek a lovaskocsik helyett ö‘ teherautó állt munkába. 1963-ig ezeken voltsm rakodó és kocsikísérő is egy személyben. — Hogyan került a bundázóba? — 1964-ben egy hónapos gépkezelői tanfolyamra küldtek Budmetre. A Tápomorvosi Dohánygyár megszűnt és a gépek ide Egerbe kerültek. A bundázóüzem gépinek kezelését tanuluk meg. 12 éve itt dolgozom. Nem nehéz a munkám, csak nagy figyemt igényel. — Hány bála tekercset készít egy műszakban? — Hetvenhármat. — Teljesítménybérben dolgozunk és átlagosan 2 600 forintot keresek. — A család? — Két fiam van. A nagyobb 16 éves, géplakatos szakmát tanul. A kisebb nádik osztályos általános iskolls. A feleségem a Volánnál dolgozik, korábban ő is a dohánygyárban volt 14 évig. Budai Mihály megbecsült tagja a gyárnak, többszörös kiváló dolgozó. Elismerik munkáját és továbbra is számítanak rá. (mentusz) (Fotó: Szigeti Zoltán) Negyedszázada a szakszervezeti mozgalomban Ebben a hónapban lesz 25 éve, hogy az Egri Dohánygyár dolgozója vagyok — mondta mosolygós arccal — bárdos Józsefné, gyárunk szb-titkára. Hajdana van, amikor a gyáron bekerültem, a már akkor is meglevő óvodában kezdtem dolgozni. Sajnos, fiatalon özvegyen maradtam egy gyermekkel, ezért kértem, helyezzenek át a cigarettagy artasra, ahol valamivel magaaappak voltak a fizetések. Természetesen ezért nehezebb munkát is végeztünk. — Mikor kapcsolódott be a mozsalmi mannaba ! — A mozgalmi munkába szinte azonnal bekapcsolódtam, ahogy megismertem munkatársaimat és a gyárát. Idol junusaoan megválasztottak szakszervezeti bizalminak. Ezzel a megbizatással kezdődött életem legjobb tevékenysége. Hamarosan elküldtek egy kétnetes tanfolyamra, ahol megtanultuk, ma, hogyan kell szemlélni a világban. A tanfolyam sikeres elvégzése után nemsokára megválasztottak a gyár szakszervezeti bizottsági tagjának. Ebben az időben lettem az eDDSZ Heves megyei Bizottságának választott tagja is. Idaigen tagja lettem az MSZMP-nek. — Szakmailag volt-e fejlődés munkájában? — Igen. A mozgalmi munkám mellett elvégeztem egy minőségellenőrző tanfolyamok Ezután kerültem a MEO-ba, ahol nedvességellenőrzéssel foglalkoztam. — Mikor lett függetlenített szb-titkár? — Függetlenített szb-titkári funkcióban 1960 óta dolgozom. Közben, természetesen, folyamatosan képeztem magam mozgalmi téren. Elvégeztem a pártvezetőképzőt is.— Mikor vett részt először az EDDSZ-kongresszuson? — 1971-ben. Ott legnagyobb meglepetésemre megválasztottak a központi vezetőség tagjának, majd beválasztottak az elnökségbe. Családi okokból 1971-ig egy pár évig nem voltam az ÉDOSZ megyei bizottságának tagja, de 1971-től ismét tagja vagyok. — Az elmúlt 25 évben milyen eredményt ért el a szakszervezeti munka szervezésében? — Az első szocialista brigádok szb-titkárrá választásom után alakultak. — Melyek e brigádok? — Azt hiszem gyárunk valamennyi dolgozója ismeri az Állami Díjas Kossuth Zsuzsa és a Petőfi Sándor szocialista brigádot, mely a vállalat Szakma kiváló brigádja. — Milyen érzés stb-titkárnak lenni? — Szeretni kell az embereket, érdeklődni kell problémáik iránt és segíteni ahol lehet. Ezt érzem feladatomnak, vagy ha úgy tetszik, hivatásomnak. Ha nem lennék szb-titkár, akkor is igyekeznék segíteni másoknak, mert nekem is jólesett, hogy amikor nehezebb helyzetben voltam, segítettek a munkatársaim. A szoc.a’s+a brigádokkal, a rendezvényekkel és a dolgozók élével való törődés szinte a véremmé vált. Nélkülük, azt hiszem, nem is érezném már jól magamat. — Reméljük, még sokáig folytatja hivatását, melyhez jó egészséget kívánunk és gratulálunk a gyárban eltöltött 25 év munkájáért járó jubileumi jutalomhoz. Szigeti Zoltán Tízéves a MTESZ Heves megyei Szervezete Jubileumi választmányi ülés Egerben Tíz éve alakult meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Heves megyei Szervezete. Az évforduló alkalmából jubileumi választmányi ülést tartottak Egerben, a Technika Házában, a szervezet tagjait, a tagegyesületek küldötteit, valamint a meghívott vendégeket — közöttük Barta Alajost, a megyei pártbizottság titkárát, Schmidt Rezsőt, az egri városi pártbizottság első titkárát, Kiss Sándort, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, dr. Pápay Gyulát, a megyei tanács vb-titkárát, dr. Jenes Pált, az SZMT titkárát — dr. Szűcs László, a MTESZ megyei szervezetének társelnöke köszöntötte. Ezután „A területi társadalmi munka jelentősége a MTESZ- ben” címmel Philip Mi tós, a MTESZ főtitkárhelyettese tartott előadást. Ezt követően a szervezet tízéves munkáját értékelő írásos jelentéshez dr. Domán László, a MTESZ megyei szervezetének titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, egyebek között, hogy a megye műszaki értelmisége évről évre növekvő aktivitással vesz részt az országos és a helyi gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. A 19 tagegyesületnek ma négyezer tagja van, és döntő többségük rendszeresen részt vállal a műszaki-tudományos társadalmi munkából. Ezután arról szólt, hogy az egyesületi munka mind szorosabban kapcsolódik a bázisüzemek gazdasági feladataihoz, majd elmondotta, hogy a Technika Háza Heves megye, Eger műszaki-tudományos központja lett. De korántsem csak a megyében élő és dolgozó mérnökök, közgazdászok, agrárszakemberek előtt állnak nyitva a tagegyesületek és a Technika Házának ajtói. Az eltelt évek során Egerben rendezték meg többek között a X. országos közgazdász vángyorgyűlést, ugyancsak Egert választotta ülésének színhelyéül a FAO szőlészeti és borászati kormányközi csoportja, a XX. kolorisztikai szimpózium, a matematika tanárok nemzetközi konferenciája és hűtőgépgyártási kongresszus is. A rangos hazai és nemzetközi események egyben megyénk szakembereinek munkáját is dicsérték, illetve dicsérik. Az elmúlt évek alatt igen sok országos vezető találkozott a MTESZ szervezésében megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeinek vezetőivel, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság számos tanfolyamot, továbbképzést szervezett szakmunkások, közép- és a felsőbb vezetők részére is. Ma már országosan is kiemelkedő eseménynek számítanak a műszaki hónapok, a műszaki hetek rendezvényei. Megtárgyalta, véleményezte a szervezet a megye távlati fejlesztési tervét, igen szoros és gyümölcsöző kapcsolat köti össze a szervezetet a megyei, a városi pár bizottsággal, együttműködési szerződést kötött a KISZ Heves megyei Bizottságával, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsával, és a bulgáriai Targoviste megye testvérszervezetével is. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés fölötti vitában a tagegyesületek küldöttei mondták el véleményüket. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága nevében Barta Alajos üdvözölte a jubiláló szervezetet. Elismerően szólt munkájáról, majd azt kérte a megye műszaki értelmiségétől, hogy az eddiginél is szervezettebben, hatékonyabban munkálkodjanak az országos és a helyi gazdasági, politikai feladatok minél eredményesebb megvalósításán. Ezt követően került sor a kitüntetések és a jutalmak átadására. A jubileumi választmányi ülésen dr. Kovács Jenő, a MTESZ megyei szervezetének elnöke mondott zárszót.