Egri Egyházmegyei Közlöny, 1871 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1871-08-01 / 15. szám
114 ben; így a kölni 1536-ban a 19-ik canonban; erről tanúskodnak Hinkmárcapitulariái is. Olaszhonban, hol a megyék szükebb határokra szorítkoznak, legsűrűbben tartattak e gyülekezetek. így a majlandi I. zsinat Boroméi sz. Károly idejében rendeli : „hogy a püspök megyéjét kerületekre oszsza, azoknak fejéül espereseket rendeljen, kik kötelesek alárendelt paptársaikat havonként az egyházakat sorba véve egy begyűjteni.“ 4) Ezekhez a második majlandi zsinatban hozzáadatott ; „hogy a kerület esperese a gyülekezetben megvitatott kérdéseket, vagy az olyakat, melyek kételyt támasztottak, a püspöknek haladéktalanúl beterjeszsze ; leíratván pedig azok, a kerületek szekrényeiben őriztessenek meg. “ 5) . . . A II. majlandi zsinatban az előbbi rendelet oda módosíttatott : hogy január és deczember hónapok kivételével, mint melyekben a napok legrövidebbbek, havonként tartassanak gyűlések, csakhogy a netaláni hátrányok pótoltassanak.6) Az 1581-ben tartott rothomagi zsinat, bár a legrégibb intézménynek nevezi e gyűlések tartását, mégis tekintve a becsúszott visszaéléseket, a havi gyülésezés helyett csak hármat véleményez megtartandónak ; a reimsi 1583-ban tartott zsinat évenkint csak kettőt, „nehogy a papság túlzott munkával és költséggel terheltessék.“ Az acheni 1585 ben ismét meghagyja a dekanusoknak, hogy az egyház dolgairól s az azt érdeklő eseményekről papjaikkal havonként értekezzenek. A toulousi zsinat 1590-ben Boroméi sz. Károlynak az esperesekre vonatkozó rendeletéit elfogadta és kihirdette. A mechelni zsinat végre, hogy többeket ne említsünk, 1607-benazt véleményezi, hogy elég évenként egy gyűlés, mely a püspök által meghatározandó napon tartassék. Mi édes hazánkat illeti, a koronák- vagy kalendákról 1092-ik évben Szabolcson sz. László király alatt, s 1114-ben Esztergomban Kálmán uralkodása alatt tartott zsinaton van már említés ; de mert ott a gyűlés- és értekezletekről határozott rendelkezés nem történik, ezeket mellőzve, csak az 1515-ben a Berisloi Péter püspök által egyhehítt s Statilei János előülése mellett egybegyült veszprémi zsinatot említjük, mely a többek között így szól: „Mandantes omnibus et singulis Vicearchidiaconis, ter in anno debeant facere congregationem in suis vicariis, specialiter, pro publicandis praesentibus constitutionibus synodalibus, quibus publicatis debeant inquirere de moribus et vita plebanorum sibi subjectorum, et de occupatione rerum Ecclesiarum (sic) ac de ordinatis in curia Romana, vel legati, aut aíias extra Ecclesiam Veszprimiensem ; deinde omnia in scriptis sub sigillo mittere eorum Archi-Diaconis, vel Vicario Veszprimiensi.“ S kevéssel tovább : „Item quod sub poena excommunicationis latae sententiae, et privatione beneficiorum, eos Archi-Diaconi praesentes perjse, absentes autem per substitutos suos teneantur et debeant, sollicitare V.-A.-Diaconos ipsorum, ut tribus vicibus in anno faciant convocationem in vicariis eorum.“7) — A nagyszombati tartományi zsinat pedig, mely 1638-ik évben Lósy Imre alatt tartatott, 5. fej. 7. sz. rendeli: „Expedietordinationem fieri in synodis diocesanis, ut in singulis districtibus Vice-Archi- Diaconatuum, si non singulis mensibus, saltem in qualibet quarta parte anni congregationes parochorum habeantur, in quibus de casibus conscientiarum, de cura animarum, de cultu Ecclesiarum, de plebis aedificatione juvanda, de modo regendi Ecclesias, administranda sacramenta, ac de aliis ad cultum divinum pertinentibus, piae consolationes ac collationes fiant, et instituantur.“ 8) Hogy a nagy Pázmány bibornok korszakából tárgyunkra vonatkozólag nem idézünk, oka, mint azt országunk jelenlegi első főpapja megjegyzi9) : a papok hiánya, úgyannyira, hogy 1633-ban tartott nagyszombati zsinat mindjárt első napi ülésében így panaszkodik : „Praecipua calamitas spiritualis, Ecclesiae ungaricae ortum habere videtur ex defectu sacerdotum. Nam in plurimis locis nulli habentur sacerdotes.“10) — Az újabb kor épen oly buzgalommal sürgeté a kerületi gyűlések tartását, így, hogy a számosakat mellőzzük, nehogy az olvasó türelmével visszaélni látszassunk, csak az 1858-ban tartott bécsit említjük, mely tit. 6. cap. 6. így szól: „Constituit, ut collationes pastorales per totum provinciae ambitum instituantur, et debita diligentia habeantur. Antistitum singulorum erit, statutis prospicere, ut conventus hi quam uberrimos fructus ferant.11. . — s az ugyancsak 1858-ban Esztergomban tartott tartományi zsinatot, mely korszerű határozmányai között ezt is megemlíti tit. 6. cap. 3 : „In singulis dioecesium regionibus, seu ut apud nos vocantur districtibus Vice-Archi-Diaconalibus congressus habebuntur. In his thema theologicum quod cujusvis anni initio ab ordinario proponetur, quodve quivis sacerdos usque quinquagesimum aetatis annum, nisi ab Episcopo ob graves 4) Acta Eccl. Mediol. Bergom. 1758. Part. I. p. 22. 5) Tit. 2. Decr. 30. — 6) Part. II. cap. 14. 7) Péterffy Károly. Sacra Concilia rom. cath. in regno Hung. Part. I. p. 237. — 8) Péterffy loc. cit. Part. II. p. 364. 9) Circulares ad clerum Jaurinensem, 1863. Maj. 14. 10) Péterffy 1. c. p. 328.