Egri Egyházmegyei Közlöny, 1878 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1878-09-16 / 18. szám
Tizedik évfolyam. 18. szám. Eger, 1878. Szeptember 16. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik : í minden hó 1-én és 16-án 1 ivén. s Az előfizetési dij és a lapot érdeklő minden közlemény e czim alatt. j Előfizetés: „Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, a papnő- Egész évre 2 írt. verdében“ küldendők. Fél évre 1 írt. Tartalom : Az emberi nem egységéről. — A tábori lelkészekről. — seb. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. Visszaemlékezések külföldi utamra. — Lelkipásztori esetek és kérdés Az emberi nem egységéről. (Folytatás.) A metissek nem esnek kérdés alá, azok és ivadékaik termékenyek a végtelenig. Nem úgy a hybridek. Ezeknél már átalában véve a tenyészszervek (Vegetations organe) túlsúlyban vannak a szaporítási szervek fölött; az egyed fentartására szolgálók inkább kifejlődnek, mint a faj megőrzését czélzók ; a levelek inkább, mint a virág (hímszálak, nőszálak). A hybridek sem terméketlenek ugyan föltétlenül, de a termelési erő jelentékenyen meggyengült ; a hím mag többnyire hiányzik, a női szerv részben le van rombolva. — Egy mák-hybridtokban csak hat termő magot találtak, míg a metisse-tokban két ezer van. A hybridek néha termékenyek, de nem egymás között, hanem csak vegyülés által azon tiszta fajjal, mely a hybrid nemzésére befolyt. A második ivadékban már végkép megszűnnek termékenyek lenni. Herodot csodadolog gyanánt vette, hogy egy nőstény öszvér fiat szült. Afrikában 1858-ban történt ez meg, s az ottani arabok annyira elbámultak a fölött, hogy a világ végétől kezdettek tartani. Hím öszvérről nincs példa, hogy termékeny lett volna. Bechstein, Wagner és mások górcsői vizsgálódásai után kétségtelen, miszerint a szaporítás hím eleme annyira át van alakulva, hogy szaporításra többé nem alkalmas. A hybridek termékeny vegyülésére csak egyetlen páldánk van. Spontin Beaufort gróf és Buffon egy oroszlányt, mely három napos korában került emberi kezek közé, s háznál neveltetett, vizslával bocsátottak össze. S az orosz lány valóban négy nemzedéknek jön anyja keresztezés nélkül az eredeti fajjal. Mondották, hogy a teve és a dromedár vegyenczeket nemzenek, melyek egymás között a végtelenségig termékenyek. Az orosz utazó Khanikof azonban, ki húsz évet töltött ez állatok honában, s ki egy alkalommal egy orosz hadjáratban is részt vett, hol 12,000 teve volt alkalmazva, azt állítja, hogy soha még csak mesterkélt keresztezést sem tapasztalt. Chiliben és Peruban a keresztezés juh és kecskebak s kos és kecske között iparágat képez. Az ily módon nyert gyapjú finomabb, a bőr szőnyegül és ruhabélésül igen alkalmas, s drágán fizetik. Hogy e bőrt előállítsák, nem elégséges az első keresztezés. A kicsinynek juh-alakja és kecskebak-bundája van. A hybrid-bárányt aztán juhval keresztezik, tehát egyikével a fajoknak, melyek azt nemzették. E második nemzedék, háromnegyed részben juh és egynegyed részben kecske, egymás között már termékeny, de háromnégy ízbeni keveredés után a kicsinyek ismét az egyik vagy másik eredeti faj typusát öltik magukra. Az igazi bőr azonban még a második nemzedéknél sincs meg, hanem ezt az elsővel keresztezik, s így állítják elő a háromnyolczad részben kecske- s öt nyolczad részben juh-állatot, mely a kívánt bőrt szolgáltatja. Ámde egymás közötti keveredés által lehetetlen ez állatokat fentartani , hogy fen maradjanak, a mondott eljárást ismét újból és újból kell kezdeni ; a mellett a termékek egyik vagy másik fajba esnek vissza; vagyis egy törvény nyilvánul itt, az eredeti faj typusához való visszatérés törvénye. Az ellentét a metissek és hybridek között tehát nyilvánvaló. Innen kifolyólag a faj egy magába zárt egység, erő, mely a fajt a megsemmisüléstől megóvja, s a nemzés által annak jellegét fentartja. Ha tehát az ugyanazon fajhoz tartozó fajták, válfajok s főleg egyedek csupán csak azon faj typusával biró egyedektől való nemződés által erednek, akkor ama faj egyedei úgy tekintendők mint egy törzspártól származottak, mely pár legelőször viselte magán a faj typusát , mert a nemzedék-sorozat gúla-alakban