Egri Egyházmegyei Közlöny, 1889 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1889-09-16 / 18. szám

••­­r;----■—’ ■...........|M Huszonegyedik évfolyam. 18. szám. Eger, 1889. Szeptember 16. Tartalom: Fülmentés a subdiakondtus-, diakonátus- és ünnepélyes szerzetesi fogadalomtól, mint házassági akadálytól halálos betegségben. — Rim­áliák. Néhány észrevétel az „Absolutio ab Haeresi formalis közleményre. — Rituálénk újabb átdolgo­zásának alapelve. — Tárcza. Egy pusztai búcsú. — Egyházmegyénk s hitélete köréből. Megjelenik :­­ Minden hó 1-én és 16-án 1 ivén. í Az előfizetési dij és a lapot érdeklő minden közlemény e czim alatt. Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben , a papnevelő-intézetben küldendők. Előfizetés: i Egész évre 2 frt. Fél évre 1 frt. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Fölmentés a subdiakonátus-, diakonátus- és ünne­pélyes szerzetesi fogadalomtól, mint házassági akadálytól halálos betegségben. (Folytatás.) X. Leo pápa 1515. szeptember h­ó 25-én Rómában kelt levelében tudtára adja II. Ulászló magyar királynak, hogy Fr­an­g­epán György, kalocsai érsek unokaöc­csét, ugyancsak F­rang­e­­pánt, sz. Ferencz rendje tagját, fölmenti szer­zetesi fogadalmától. II. Ulászló király maga fordult ezen ügy­ben X. L­e­o pápához. A király kifejti levelében, hogy nemcsak H­orvát- hanem Magyaror­szágra nézve is fölötte kívánatos, sőt majdnem szükséges, hogy György kalocsai érsek unoka­­öc­cse — a­ki a hírneves, ősrégi F­rangipán nemes család egyetlen férfi ivadéka és örököse, s kiben hazája és családja minden reménye köz­pontosul, de a ki nem rég említett nagybátyja és többi rokonai hite — tudta nélkül Róma városában sz. Ferencz rendjébe lépett, — fölmentessék szerzetesi fogadalmától. Kérelmét azzal támogatja a király , hogy úgy önmaga, mint országa összes lakossága, különösen pedig az érsek nagyon le lesz kötelezve ő­szentségének, ha Horvátország népét ősei példájára az fogja hűségesen kormá­nyozni, a kit e nép egyedül óhajt, s ki azt a keresztény nép vad ellenségeivel — a törökökkel — szemben meg tudja mindenkoron védeni. A pápa 1I. Ulászló királyhoz intézett vá­laszában előrebocsátja, hogy ezen ügy fölötte ne­héz és terhes, res­ardua admodum et per­difficilis; s bár az apostoli szék, úgyszólván soha sem szokott a szerzetesi fogadalomtól, nisi ex maxima et necessaria causa, fölmen­teni, mégis, tekintetve véve a felhozott érveket és a király alázatos könyörgését, érett megfontolás után, meghallgatásra méltónak ítéltük — úgymond­­— kérelmedet, azon reményben, hogy ez, nemcsak Horvátország, hanem egyszersmind a kath. hit felmagasztaltatására is igen nagy befolyással lesz. ') Hogy az apostoli szék csak rendkívül fontos okból adta meg a szerzetesi fogadalom­tól a fölmentést s nem engedte magát befolyásol­­tatni e tekintetben még királyok által sem, bizo­nyítja azon eset, mely 1371. fordult elő. Nagy Lajos, dicső királyunk a mondott évben XI. Gergely pápához fordult Avi­g­no li­ba lengyel klugnyi szerzetes érdekében, a kit szerzetesi fogadalmától kért fölmentetni, hogy ez akadálytalanul házasságra léphessen. — Mivel fontos ok nélkül nem szokott — úgymond a pápa Nagy Lajos királyhoz irt levelében — az apos­toli szék ily esetben fölmenteni és nem ment föl soha senkit, hacsak egész országot nem remél e fölmentése által megtéríthetni, Ulászló ked­velt fiunkban, lengyel klugnyi szerzetesben pedig nincs meg ezen ok: ezen alapon nem adhattuk meg neked, lelkiismeretünk megsértése nélkül, a­mit tőlünk kértél. Ezen eljárásunkban arra is gondoltunk : U­l­á­s­z­l­ó fölmentése — a­ki állító­lag a lengyel királyoktól származik egyenes vonal­ban — rend és gyermekeidre nézve káros lehetne.* 2) A pápák minden időben egyedül és kizá­rólag az apostoli szék joghatósága körébe tar­tozónak ítélték a felső rendektől és ünnepélyes ’) Roskovány, Coelibatus, tom. VI. p. 40, 41. 2) Ugyanott p. 28.

Next