Egri Egyházmegyei Közlöny, 1890 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1890-09-16 / 18. szám
Eger, 1890. Szeptember 16. Huszonkettedik évfolyam. 1 ivén. a papnevelő-intézetben küldendők. I - j 18. szám. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik: 5 Az előfizetési dij és a lapot érdeklő minden közlemény e czim ? Előfizetés: Mli6-án hiegaiIbbeS alatt .• Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben a Egész évre 2 frt. Tartalom: Az alsó-miskolczi róm. kath. hitközség egyházi elnökének évi jelentése az 1889. év alatt történt mozzanatokról és az egyháztanács működéséről. — Rituáliák. A Rituálénk átdolgozásában az alapelv negyedik jegye. A szertartások értelmezésében és gyakorlati alkalmazásában a római kath. egyház ítéletére hallgassunk. —• Mi a teendője a lelkésznek és mi a gyóntatónak, ha valamely érvénytelenül megkötött házasságot fedeznek fel? — Hogyan készül a prédikáczió? — Irodalom. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. Az alsó-miskolczi róm. kath. hitközség egyházi elnökének évi jelentése az 1889. év alatt történt mozzanatokról és az egyháztanács működéséről. unius hó 1-én tartotta az alsó-miskolczi róm. k. hitközség ez évi rendes közgyűlését. E gyűlésen adta elő Foltin János, prépost-plébános egyházi elnök évi jelentését a hitközség belügyeiben az 1889. év alatt előfordult mozzanatokról és az egyháztanács működéséről. E jelentés közzététetett nyomtatásban is és 39 lapra terjedő füzetből kiemeljük a következőket : Az elnöki jelentés szerint az 1889. év a miskolczi hitközségi önkormányzat történetében a lefolyt évekkel szemben terméketlenek fog jellemeztetni. A csend és nyugalom éve volt ez. Nem azon értelemben, mintha a hitközségi önkormányzat már kimerítette volna teendői sorát és tevékenységének többé tere nem is nyílnék. Azon értelemben volt az 1889-ik év a csend és nyugalom éve, mert a hitélet terén valóban semmi olyan nem történt az elmúlt évben az egyházi élet állandósággal bíró nyilvánulásain kívül, a mi értekező elnöknek alkalmat nyújthatott volna a vele való bővebb foglalkozásra. E jelenség oka azonban nem az egyházi élet sülyedésében, avagy pezsgő életereje megfogyatkozásában keresendő. Távolról sem ! Mert aki éber figyelemmel kiséri a miskolczi egyház hitéletét, Istennek hála ennek éppen ellenkezőjéről fog meggyőződést szerezhetni, mint ezt több más ismertető jelen kívül fényesen igazolja maga azon egy körülmény is, hogy a különben eléggé tágas templomok nem ritkán túltömöttek és elégtelenek a hívek befogadására. Mint a hitélet emelkedésének ismertető jelét említi elnök ama körülményt is, hogy Miskolcz városa iparos osztályának r. kath. tagjai közöl többen, visszaemlékezve elődjeiknek a czéhrendszer időszakában dívott, de az újabb időkben valamikép feledésbe ment ama dicséretes szokására, hogy a jelesebb ünnepek alkalmával tartatni szokott nyilvános körmenetekben égő fáklyák és a czéhzászlók elővitele mellett testületileg vettek részt: e szép szokást maguk közt feleleveníteni óhajtván, a 1889. húsvét sz. napjaiban, a feltámadás magasztos és lélekemelő szertartását hasonló módon ünnepelték meg. Ezután következőleg vezeti be a miskolczi hitközségnek a közeli jövőben való teendőit . Azon külső eszközök sorában, melyek az általános tapasztalat szerint az emberek hitéletében a vallásos érzelmek ápolására hathatós tényezők gyanánt szerepelnek, éppen nem utolsó templomaink berendezésének választékos díszítése. Avagy ki ne tapasztalta volna már azt, hogy mily vonzó erővel bir, s mily meglepő hatást gyakorol még egy rideg kedélyre is a kath. templomoknak, egyházak műizlésében tartott belső fénye és pompája ? A hol minden egyes tárgy, magán hordva a szépnek és művésziesnek jellegét Isten dicsőitésében egy teljes egészszé olvad össze. A hol mint egy keresztény bölcsész mondja : a sz. szónoklat egy pillanatra sem némul el, hanem folyvást hangzik felénk a templom magas bolt