Egri Ujság, 1894 (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-10-09 / 75. szám
I. évfolyam. Szerkesztőség: Eger, Jókai-utcza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. n. 4 óráig fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Eger, Piacz utca 4. szám Hirdetések hétfő és csütörtökön d. n. 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész évre 6 írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 írt 50 kr. Egyes számára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, KEDDEN és PÉNTEKEN. Eger, 1894. évi október hó 9. 75. szám. Kilenczven perczent. Eger, október 8. Ha valaki tegnap délután benézett a képviselőtestületi közgyűlésre és látta ott azt a pár városi képviselőt, akik minden ülésen ott szoktak lenni, úgy bizonyára és bátran azt hihette, hogy az ülés tárgya a jövő évi költségvetés lesz. Mert megszoktuk már, hogy a város tisztelt atyái sokkal jobban érdeklődnek egy írnoki állás betöltése, mint az iránt, hogy hogyan készül a pótadó. Megszoktuk már, hogy a költségvetés tárgyalására csak néhány képviselő jelenik meg , mert megszoktuk, most e felett napirendre térünk. Hanem amit a polgármester úr cselekedett, az egészen új dolog. A polgármester úr ugyanis megcselekedte azt, hogy beállott azon városi képviselők közé, akik a költségvetés tárgyalása iránt nem érdeklődnek s akik tehát a mostani ülésen is »távollétükkel tündököltek«. A polgármester úr kivette az őt mindenesetre megillető szabadságát és a költségvetés tárgyalását reá bízta az első tanácsosra. Talán nem tévedünk, ha abban a szerény véleményben vagyunk, hogy a polgármester úrtól ez az ötlet nem éppen szerencsés ötlet volt. Mert, amiként egy kissé furcsa lenne, ha Magyarország miniszterelnöke beterjesztené az országgyűlés elé budgetjét s azután szépen kimenne Olaszországba telelni, azonképen Eger város polgármestere is egy furcsa reformot hozott be a községi életbe azzal, hogy a maga csinálta költségvetés tárgyalása elől ideiglenes nyugalomba vonult. Mert vannak sokan — és ezt bocsássa meg nekik a polgármester úr — akik azon szerény véleményben vannak, hogy Eger város polgármesterének szemtül-szemben dukál állam kilenczven perczent pótadós költségvetésének tárgyalásával, még ha az reá nézve kissé kellemetlen is. Ezt a kis kellemetlenséget bizony elszenvedheti a város első tisztviselője akkor, amikor a város közönsége elszenvedi azt a valamivel nagyobb kellemetlenséget, melyet úgy hívnak hogy: kilenczven perczentes pótadó fizetés. De hát nem történt semmi kellemetlenség. A költségvetés tárgyalása simán folyt le, minden nagyobb panaszkodás nélkül. A tisztelt városatyák már elfelejtették azokat a fájdalmaikat, amelyeket érzékeny keblükben a reáliskola kifejlesztése keltett s jajgatásaikat s aggodalmaikat ,mint városi képviselők < azon jobb időkre hagyták, amikor megint valamely kultúrintézményt lehet azokkal leszavaztatni. Denique, a költségvetés megvan szavazva s ezzel együtt meg van állapítva a jövő esztendő pótadója szerény kilenczven perczentben. Boldog Egerváros, mely az állami adóját ekként duplán fizeti. Eger, október 8. A közköltségvetés. Egerváros képviselőtestülete tegnap délután egy órai tanácskozással letárgyalta a város jövő évi költségvetését. A képviselők természetesen csekély számban jelentek meg. A szabadságon levő polgármester helyett a közgyűlésen Lefévre Antal tanácsos elnökölt. Az általános tárgyalásnál Párvy Sándor dr. kanonok azon indítványa keltett vitát, mellyel kimondatni kívánta, hogy a költségvetés előtt ijesztett alakban megállapítása nem kíván praejudizálni az ötszázalékos iskolaadó felsőbb hatóságnál levő és még el nem döntött ügyének. Rövid vita után a képviselőtestület az indítványt elfogadta. A különféle bevételek rovatában a vá- Az EGRI ÚJSÁG tárczája. Dalaimból. — Az Egri Újság eredeti tárcsája. — l. Mindig hívnak magukhoz Jószivü emberek: „Jere hozzánk s boldog lesz!“ Hej, de én nem megyek! Hiszen, hogyha itt hagynám A kedves babámat, Csillogó fény között is Megölne a bánat!a. Harangoznak s a templomba Siet a nép, Hő imában könyörögni A menny üdvét. Nem megyek én a templomba Gyöngyvirágom, Hiszen szemed kék tükrében Mennyem látom. m. A kit úgy szeretnek, Mint te szeretsz engem, Ha meghal a menyországba Ugyan miért menjen? Az angyalok közt is, Semmi kétség benne, Bánat ölné párja nélkül S nyugalma nem lenne. IV. Patak partján állok Virág a kezemben, Gyönyörű galambom, Te vagy az eszemben. Patak tiszta vize A te harmatképed, Virág az én szivem, Melyet bánat tépett! V. Csillagos ég, borulj sötét fellegbe! El van már az én örömem temetve! Gyászos légy, mint az én fájó Bubánatos kebelem . . . Minek is van érző szívben szerelem! Húzd rá czigány, pendüljön a czimbalom Ömöljön el érzésed a viadalon. Ne tudja meg a hűtlen lány, Kit szerettem oly híven, Hogy a bánat elepeszti hü szivem! színi Péter: Babik könyve. — Magyarok hazája költők dalaiban. — Az Egri Újság eredeti tárczája. — „Ezredéves létünk nagy napja köleg! Árpád ivadéka ünnepelni készült Mi gyújtja fel szivünk oltárán a honszeretet tüzét mi hevíti s lobogtatja fel magasra törő lángokban érzelmeinket e dicső emlékünnep méltó megülésére más, mint ha most élő nemzedék szemei elé varázsoljuk az ezredéves múlt nagy tetteit, magasztos eseményeit tanulságos szenvedéseinek megrázó viharát a letűnt hősök, honfiak kegyeletes emlékezetének felújításával ?A jövőre útmutatást ad s keblünkbe lelkesedést önt a múlt szemlélete“. Ezekkel a szavakkal bocsájtot újra Babik József egri tanítóképezdei tanár egy vaskos, 632 oldalra terjedő kötetet, mely „az édes-bús múltnak hol örömre s önérzetre hangoló, hol csöndes meghatottságba andalító emlékeit, honunk történelmének kiemelkedő s megragadó mozzanatait tünteti fel .. nemzeti dalnokainak válogatott költeményeiben“. Babik e kötetével nem végezett felesleges munkát, mert nemcsak hogy a czól volt nemes, mely őt e munka egybeállítására késztette: bemu-