Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-11-21 / 268. szám

sem sejtő szerzetes felkelt s azon mód, hiányos öltözetben gyanútlanul engedte be a katonát, ki alig hogy belépett, a zsebébe nyúlt, s egy pléhdobozt húzva ki onnan, felhajította a szekrény tetejére. —dr. EGRI NÉPÚJSÁG. HÍREK. Eger, 1920. november 20. A magyarság egyik halottja. Váro­sunkban is sokan emlékeznek még a nagy tudású és tréfás kedélyű cisztercita ta­nárra, dr. Greksa Kázmérra, akit vasárnap temettek el Budapesten 1892 től 98-ig volt a főgimnázium tanára, azután a zágrábi egyetem magyar katedráján hirdette tör­hetetlen hazafisággal a magyar szót. A horvát forradalom persze halálra ítélte s csak nagy veszedelmek árán tudott a ke­lepcéből kimenekülni. A kiállott izgalmak azonban aláásták egészségét és szélhüdés vetett véget váratlanul életének. Mind­össze 56 éves volt. Temetésén dr. Tordai Ányos vett részt az egri rendház kép­viseletében. Uj doktor: Ürményi Bélát­ a kolozs­vári m. kir. Ferenc­ József Tudomány­egye­­temen f. hó 13.-án az államtudományok doktorává avatták. A főgimnázium előadási. A főgim­náziumban évtizedek óta szokásos és köz­kedvelt ismeretterjesztő előadások az idén újra megkezdődnek. Az első előadást jövő vasárnap, 28 án tartja dr. Tordai Ányos ig. tanár Irodalom és irredentizmus címen. A többi hét előadás dátuma: dec. 5., 12., 19., jan. 16.,­­23., 30., és febr. 7. Mind a nyolc előadásra érvényes állandó jegy ára: 25 K., külön egy egy előadásra 4 K. a belépőjegy ára. Jegyeket a Sajtószövet­kezetben (v. Szolcsányi) válthatni és elő­adás előtt a pénztárnál..Az előadók nevét s az előadások témáját az újságban s a kirakatokban fogja az intézőség közölni. Eljegyzés: Hubay József az Egri­­ Népszövetkezet divatáruházának üzletve­zetője eljegyezte Siposs Icuka urleányt Miskolczról. (Minden külön értesítés he­lyett. Uj ügyvéd. Dr. Alföldi Béla ügyvéd lett és apjával dr. Alföldi Dáviddal közös irodában kezdte meg ügyvédi működését. Halálozás: Özv. ároktői Csőke Jó­­zsefné elhunyt. Temetése ma délután 2 órakor lesz Káptalan utca 14. sz. gyász­­házból. Az Egri Takarékpénztár tudatja t. részvényeseivel, hogy májusi kibocsátású uj címletei elkészültek, s a róluk adott ideiglenes elismervény ellenében a hivata­los órák alatt az intézetben átvehetők. 1—1 Az igazgatóság, Zongora és éneknövendékek figyel­mébe. Tisztelettel értesítem az érdeklődő szülőket és a nagyközönséget, hogy úgy kezdők, valamint akadémiai — zongora és énekkimű­velést kereső és vizsgázni óhajtó — vagy csupán szalon kiképzésre vágyó növendékek számára zeneiskolám­ban van még néhány szabad hely — szak­szerű és lelkiismeretes vezetés mellett. Jelentkezőket d. e. 10—12. és d. u. 2—- ig fogadok zeneiskolám helyiségében Deák Ferenc­ utca 2. földszint. Komáromy Ödön zenetanár. Házasság. Biedermann Böske és Adler Jenő f. hó 15-én házasságot kötöt­tek. (Minden külön értesítés helyett.) A miskolczi katonai tiszti igazoló bizottság felhívása. Az alább nevezett tisztek a miskolczi 1-ső számú tiszti iga­zoló bizottság előtt még nem jelentek meg, ezért felhivatnak, hogy minél hamarább ide okvetlenül e hó végéig fenti bizott­ságnál jelentkezzenek (Miskolcz, Grand­­szálloda, I-ső emelet 8. a. szoba) Az 1918. XI. 1-től 1919. Vili. 4-ig terjedő időről politikai magatartásukat igazoló (katonai v. polgári) bizonyítványaikat hozzák ma­gukkal. Juriss Ernő tanítójelölt, Klein József tart. zászlós, Landauer Márton tart. gyógy­szerész, Dr. Hajdú (Herzfelder) Béla népf. főhadnagy orvos, Miklós Géza tart. had­apród, Dr. Stanick Ernő nyug. őrnagy orvos, Czecze Pál tart. hadnagy, Gergely Ferenc tartalékos főhad­nagy, Lazány őrnagy s. k. elnökhelyettes, Fejérváry ezrdf. vm. kat. parancsnok. 1—5 Szenzációs műsorok az Urániában. Ma «A csodálatos gyár» Prof. Nick Fantom kalandja, és egy kacagtató vígjáték, hol­nap a cenzúra rendelet értelmében csak 16 éven felülieknek: «A fekete kettyüs hölgy.» Kedden: «Varázskehely». fantasz­tikus dráma. Szerdán: »A szenvedély« francia Gaumont-film Csütörtökön és pén­teken: »A farkaskölyök« amerikai Vita­­graph sláger, mely két héten keresztül ara­tott nagy sikert a fővárosi Uránia műso­rán. Szombaton és vasárnap a szezon nagy attrakciója: »Cezarina« mely a közönség tapsvihara mellett a fővárosban most ke­rül bemutatásra, főszerepét Mia May ját­sza. Hétfőn és kedden, vagyis f. hó 29—30 án a »Tih Minh« René Crestével (Iudex) kerül műsorra. A »Cezarina« nyolc rész 47 felvonásban, nyolc egymást követő szombaton és vasárnap, míg a »Tih Minh« négy részben, négy egymást követő hétfő és keddi napokon kerül bemutatásra. Az lőadások hétköznapokon 6 és 8 vasárnap és ünnepnapokon 4, 6 és 8 órakor kezdőd­nek. A Jegyek előre válthatók a Mozi-Értesítés. Értesítjük a Kér. Szoc. Egyesület tagjait és különösen a dohány­gyáriakat, hogy a szőlőskei erdőről vált­hatnak fát az egyesületben a még ren­delkezésre álló kis készletből. Esetleg nem tagok is, ha szegénysorsuak.­­ Egy egyén 1 m. dorong és 1 méter csikó­galyát vált­hat, a két métert 390 koronáért. Utalvány váltás az egyesületben (Mecset előtt) va­sárnap d­ e. 9—1-ig. Elnökség: 2—2 Egri Földműves Olvasókör f. hó 21-én vasárnap délután 3 órai kezdettel, Mária-utcai helyiségében farsang bezáró táncmulatságot tart, melyre a tagokat ez után is tisztelettel meghívja az El­nökség.­­ 2—2 Az Egri Népszövetkezet felkéri tag­jait, hogy üzletrészeiket és az első oszta­lékot a szövetkezet irodájában (Alapítványi hivatal, földszint) a hét folyamán múlhatat­­lanul vegyék át. 6—6 Felhívás: Felhívom a hadiözvegyeket és a hadi­árvák eltartóit, hogy az árvák összeírása végett, csa­ládi értesítő és hadiözvegységét igazoló okmányok­kal az egri hadigondozó népirodánál (vármegyeház, hivatalos óra d. e. 8 — 1­ óráig) f. hó 28-ig okvetetle­­nül jelentkezzenek. Hrabovszky igazgató. 2—3 Felhivás, felhivom az ipartestület azon tagjait akik ipartestületi tagsági dijaikat még be nem fizették, tekintettel az év végi számadások bezárására, tartozá­saikat az ipartestestület pénztárába sürgősen fizessék be, mert ellenkező esetben a törvényes úton végre­hajtás útján fog behajtatni. Eger, 1920. november 17. Bajkal] Béla elnök. 2—3 Elveszett nov. 6.-án 2 drb. 6 hónapos szőke szőrű süldő, egyik ártány, másik koca. Aki tud róla jelentse Vásártér 1. szám alatt, vagy a rendőrségen, hol 2000 korona jutalomba részesül. 6-6 fejezést, és hozzá­tesszük, hogy töb­ben vannak köztük olyanok, akikben az istenadta tehetség hatalmas mértékben feltalálható. A csárdás gazda , Ipaca Sándor pl. a reábízott szerepből olyan ki­fogástalan típust alakított, annyira élethű volt, hogy a pipafüsttől átitatott színpad szinte megtévesztett bennünket. Dombo­­róczki József (Bakaj), Zimány Julis (a lá­nya) Szeredi Erzsi (az anya) Bárdos Sándor (a fia) Stumf Dezső (pusztabíró) a az együttes jelenetekben is, főleg azonban monológok kidolgozott deklamációja közben nem várható sikert arattak. Az énekszólók, a kar-énekek meggyőztek ben­nünket arról, hogy az utcai lármázásnál szebbet is lehet produkálni. Meg kell em­lítenünk közvetlen viselkedésükért a négy cigányt, az eredeti fellépésű két koldust és a betyárokat, akik csaknem mindig bele tudtak illeszkedni a körülmények dik­tálta helyzetekbe. A tömegjelenetekről már fölösleges dicsérő szót mondani, mert ezek újra és újra­­ a rendezők fáradságos munkáját tüntetnék föl. Z. Színház. No, mit tudnak? — Szól a kérdés és mindenki a «Sárga csikó» szereplőire gondol. Érthető a sok szóbeszéd, mert hisz a környezet, amelynek alakításában a darab színre ke­rül, előttünk sőt mindnyájunk előtt új, szokatlan és soha nem látott. A földmives fiatalság Egerben ilyenre nem vállalkozott még soha és nem akadtak lelkes vezetők — mint Krajnák Pálné és Ringhi Ilonka — akik ilyen nehéz munkát ekkora siker­rel vittek volna keresztül. A darab mecha­nikája, értve a rendezést, a diszletezést, a felvonásközök egymásra következését, a szereplőknek az ügyes színpadi elhelyez­kedését, külön-külön nagy érdemeket je­lentenek a két merész redezőre. Ami aztán a nehezebb részt, a művészi kivitelt illeti, abban méltán vetekedhetnek az elisme­résért rendezők és szereplők. Utóbbiakról szólva, csak elismerésünknek adhatunk ki­ Közgazdaság, A faellátás kérdése és a Hangya reformtervei. Lapunk egyik utóbbi számában meg­emlékeztünk a Hangya rendkívüli köz­gyűléséről, hol az elnöklő Nagy János dr. rámutatott azokra az újításokra és ter­vekre, melyeket a Hangya a közel­jövő­ben megvalósítani szándékozik. Ugyan­csak szóba került a Hangya szerepe a fa­ellátásban. Ezekről a kérdésekről számolunk be ezúttal főbb vonásokban. A Hangyának célja, hogy a vármegye kereskedelmi életének vezetését kezébe vegye. Ehhez első lépés egy nagy áru­csarnok létesítése. Valóban kívánatos, hogy az árucsarnok mielőbb felállíttassék, mert a piacz, különösen pedig a húspiacz nem felel meg egy 36.000 lakosú város köve­telményeinek. Az elnök előadásából meg­tudtuk, hogy régi tervét, a termelő és árusító szövetkezeteket is tető alá hozza. A szövetkezet beszerzi nagyban a nyers­anyagot, átadja feldolgozás végett az iparosoknak s a kész munkát a szövet­kezet adja el. Az iparosnak tehát nem kell termelvényeik árusításával időt vesz­tegetni. Szindikátusba akarja tömöríteni a kereskedőket. A szindikátus a Hangyá­val együtt vásárolna nagyban kül- és belföldi portékát. Ami a Hangyának a fakitermelésben való részvételét illeti, az elnök erre nézve a következőket adta elő : Tavaly októberben a Hangya az érsekuradalommal szerződést kötött na­gyobb mennyiségű fa kitermelésére. Mun­kást azonban nem lehetett kapni, mert azok kékpénzért akartak munkába állni. Kapóra jött tehát Szeged város kiküldöttje, ki kb. 2500 m2 fát vett át kékpénzért. Később ezt a fát a nemzeti hadsereg fog­lalta le. A Hangya tagjai is jól jártak, mert 7700 m3 fa jutott nekik, önköltségi áron. Az idén a Hangya ajánlatot adott be a Tiba-erdő kitermelésére. A Fakiter­melő R. T. 700 ezer, a Hordógyár 670 ezer a Nyukosz 600 ezer, a Hangya 440 ezer kronás ajánlato­t tettek. Nyukosszal köttetett meg.A szerződés * Egyes tagok szóvátették, hogy a Hangya ebben az ügyletben nem járt el kellő üzleti előrelátással. Várható volt a fa árának emelkedése, a Hangya tehát magasabb árajánlatot is tehetett volna. 40 hold kitermeléséről, van szó, (3000 m* tűzifa és 500 m. haszonfa) mi kb. 1 millió 500 ezer korona értéket reprezentál. A Hangya tehát megtalálta volna a számítá­sát, különösen, ha tekintetbe veszük, hogy Szolnok városával a fa egy részére cukor ellenében kompenzációs ügyletet köthetett volna. Az elnök bejelenti, hogy az ügykeze­lés most már precízebb s így nem fog

Next