Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-03-31 / 74. szám

OVII. évfo­Bara T4 szám Cenz.: E. 141/1920. SElőfizetési díjak postai szállítással s­gész évre 160 B. — Fél évre 80 ft­­egyed­évre 40 K. — Egy Sióra 15 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILA Felelős szerkesztő: BarSy Károly dr.I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. A szervezkedési szabályrendelet revíziója. A h. polgármester javaslata. Megemlékeztünk már arról, hogy Eger város h. polgármestere, Trak Géza a f. havi r. közgyűlésen terjeszti be nagy­szabású munkálatát a szervezkedési sza­bályrendelet módosítása tárgyában. Min­den mű azáltal tökéletesedik, hogy veszít szövevényességéből. A városi közigazga­tás, melynek az óramű pontosságával kell funkcionálnia, annál tökéletesebb, mennél egyszerűbb. Az egyszerűsítés csak a mun­kamegosztás elvének legszélesebb körű alkalmazásával oldható meg. A h. polgármester nagy horderejű javaslata szintén e vezérelven nyugszik s nemcsak 18 évi városi közigazgatási gya­korlatának, hanem két város közvetlen ismeretéből fakadó tapasztalatainak is az eredménye s így korántsem kísérletezés, hanem már bevált gyakorlati intézmény­nek a megteremtése. A javaslat gerince az adóügynek elválasztása a számviteltől. Ez az újítás természetszerűleg maga után vonja a városi adóhivatal megalakítását. A két resort szétválasztása Egeren és Gyöngyösön kívül már az ország összes városaiban megtörtént. Lehetetlen is kettőt együtt tartani, mert ez esetben a egyik munkakör sem látható el pontosan. Ezen szétválasztás folytán a fogyasztási pénztár beleolvad az uj alakulatba s így eléretik az a rég óhajtott cél is, hogy az összes adók egy pénztárba folynak be. Az uj alakulat természetszerűleg több új állás szervezését igényli, ez azonban nem jelent különösebb pénzügyi megterheltetést a városra, mert ezen új állásokban a fo­gyasztási adóhivatal személyzete felhasz­nálható. Sőt ilyenformán az adóügyben jelenleg alkalmazott 10 napidíjas helyett csak 4-re lesz szükség. Egy másik jelentős módosítás a köz­igazgatási kiadói, iktatói és irnoki állá­sok szervezése. Eddig e munkakört a folyton váltakozó napidíjasok látták el. A cél tehát a rendszeres irattári kezelés. Nagy jelentőségűnek tartjuk a II. al­jegyzőt s ezzel egyértelműleg a polgár­­mesteri titkári állás szervezését. Régóta tapasztalt hiány­a­ is az, hogy a polgár­­mesternek nincs titkára, így őt teljesen lefoglalják az apró-cseprő ügyek s nem marad elég ideje a közigazgatás pontos ellenőrzésére. A titkári állás megszerve­zése folytán a kevésbbé fontos ügyek a titkár utján nyernek elintézést s a polgár­­mester idejének nagy részét az érdemi munkára szentelheti. Javasolja továbbá e munkálat a vá­rosi árvaszéknél a közgyámi állás szer­vezését. A rendkívül sok árva nagy szó­­szociális feladatokat ró az árvaszékre s épen ezért nem elzisztálhat az jelenlegi szervezetében, amikor is a közgyám ik­tatói, kiadói és irattárnoki munkát is végez. Látnivaló, hogy a javaslat magva: több új állás szervezése. Ezzel a városi közigazgatás tökéletesítésén kívül azt a célt is óhajtja szolgálni, hogy a tisztvi­selő kar ezen kisebb állásokban nevelőd­jön bele a felsőbbfokú adminisztrációba, anélkül, hogy ez pénzügyileg terhet je­­­­lentene a városra. A tisztviselői állások szervezése folytán i. is 10 napidíjasi ál­lás megszűnik. Eddig a sok napidíjassal segítettek a tisztviselő hiányon. Megtaka­rítás mutatkozik különben a rendőrség államosítása következtében is. A javaslat többi pontja praktikus igazításokat, meglévő kisebb hibák korri­gálását tartalmazza, vagy pedig az állás­beli kötelességeket precizírozza szabatosab­ban. Itt tulajdonképen az állami számvitel rendelkezéseit ültette át a h. polgármester. Az egész munkálatból kicsillog a h. polgármester sok évi tapasztalaton nyugvó szaktudása s az ügy iránti forró szeretete. Erős a hitünk, hogy a javaslat határo­zattá válik s városunk közigazgatása minta lesz a többi városoknak. A magyar gazdákhoz. A fájdalomnak és szenvedésnek is van határa, melyen ha túl­feszitjük a megkínzott idegeket, eruptiv erővel rob­ban ki a kétségbeesés, a düh lávája elbo­ntással fenyegetvén rendet, nyugalmat és közbékét. Megmérhetetlen az a szenvedés, melyet az ország s különösen a főváros ellátatlan lakossága kiáll a kétségbeejtő élelmezési nehézségek miatt. A főváros sokat szenvedett szellemi és ipari munkás­sága már jó ideje Isten tudja, miből ten­geti nyomorúságos életét. Hisz már régóta csak fél fejadagot kap — papíron! Tekin­tettel a fenyegető éhínségre a kormány a legerélyesebben kezébe vette a gyors se­gítség ügyét. Gabonára, lisztre, kenyérre van szükség, még­pedig gyorsan, ha nem akarjuk, hogy szerencsétlen hazánkra újabb, az eddiginél is nagyobb csapások nehezedjenek! Amint tegnapi számunkban jeleztük, a fővezérség meghatalmazottai városunkba érkeztek, hogy megkezdjék a gabonagyűj­­tés országmentő munkáját. Pacori József vezérőrnagy, meghatalmazott tábornok ezúton fordul Eger város és vidéke haza­szerető, áldozatkész, felebaráti szeretettel telített összes gazdáihoz és termelőihez, hogy készleteikből önként ajánlják a feles­leget éhező magyar testvéreiknek. Munka­társunknak a következőket mondotta: • Abban a biztos meggyőződésben kérünk, hogy a termelőknek a felesleg beszállítása után is még marad elég éle­lemre és vetőmagra. Ama reményünknek adunk kifejezést, hogy a gazdaközönség méltányolni fogja az égető indokokat s nem fogja kényszeríteni a kormányt a katonai rekvirálások keresztülvitelére. Mert ha az önkéntes felajánlások nem, vagy csak részben történnének meg — amit nem akarunk hinni — akkor az ille­tékes tényezők felelősségük súlyának en­gedve, kénytelenek volnának a rekvirá­­lást a legalaposabban és legkíméletleneb­bül hajtani végre azok ellen, kik hazafiui kötelességüket nem teljesítik«. Ezek voltak a tábornok szavai. Ma­gyar gazdák! úgy áld meg titeket az Isten, úgy vezérli haza messze idegenből fogoly fiaitokat, ahogy könyörületes szív­vel, bőkezű szeretettel éhező magyar test­véreitek segítségére siettek. Eger ’920. március 31. Szerda Az önkéntes felajánlások Egerben a gabonagyüjtő orsz. kirendeltségnél (Heves­megyei tk.), falvakban a községházán történnek. Igazságügy: ítéletek kommunista ügyekben Az utóbbi napokban a bíróság a következő büntetéseket szabta ki: Benedek János másfél évi, Rigda József 2 évi, Karsai Lajos 1 évi, Nádasdi Ferenc 8 havi, So­mogyi Károly 3 évi (összbüntetés) Balogh István és Paraszt Ferenc újabb 6—6 havi börtönt kapott. Dr. Bárány Kálmán és­­ társait a bíróság felmentette, mert a fő­tárgyaláson megállapítást nyert, hogy dr. Bárány Kálmán vádlott társai a maguk megmentésére dr. Bárány Kálmán ellen­i valótlan vádat koholtak. Ezért dr. Bárányt bizonyíték híján, a többieket pedig jogos védelem fenforgása alapján fel kellett menteni. Példás ítélet. A nemzeti sajtótudó­­sító iroda telefonon jelenti: Auer Károly táblabiró tanácsa a budapesti büntető­­törvényszéken ma, kedden d. e. hozta meg a 8 rendbeli izgatás bűntettével vádolt Róbert Oszkár újságíró ügyében az ítéle­tet. A bíróság Róbertet nyolc (8) évi fegyházra ítélte. Ti Ili EK. E Mí‘20. március 30. Az Egri Népújság és az összes fő­városi keresztény lapok a dohánytőzs­dékben, a cukorkaárusoknál, a sajtószö­vetkezet könyvkereskedésében és a Propa­ganda Vállalat üzlethelyiségében Kállay Zoltán­ utca 1. szám alatt (Alapítványi ház) ahol hírlap irodánk is van, állandóan kap­hatók. Hírlap vállalatunknál az összes ke­resztény folyóiratok és kiadványok be­szerezhetők. Egyesületi élet. Az egri Hatvan II. negyedi­­k. Olvasókör f. hó 28-án ngs és főt. Petrovics Gyula kanonok, mint az ol­vasókör diszelnökének székfoglalása al­kalmából rendkívüli közgyűlést tartott. A közszeretetben álló diszelnököt többen üdvözölték mire a kanonok diszelnök a tőle megszokott nemzeti és keresztény szellemtől áthatott magas szárnyalású be­széd kíséretében köszönte meg az ün­neplést.1. Fontosabb országos és külföldi ese­ményekről szóló táviratainkat a mai nap­tól kezdve a Propaganda Vállalat üzleté­nek kirakatában kifüggesztjük. A menekültekért. Megírtuk már, hogy a Békeelőkészitő iroda B. csoportja Hus­­vét napját a menekültek napjává óhajtja avatni. Intenciója az, hogy e nap legyen a területi integritás napja s ezen az ünne­pen siessen a társadalom a menekült ma­gyarok segítségére. Most a Békeelőkészítő Iroda B. csoportja átiratot intézett Heves­­megye kormánybiztosához, melyben kéri, hogy a vármegye területén minden esz­közzel hasson oda, hogy e nap propagan­­disztikus és közjótékonysági sikere minél nagyobb és maradandóbb legyen. A kor­mánybiztos a siker érdekében főkép a hatóságok, a városban működő egyesüle­tek , a Nőegyletek támogatására számít

Next