Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)
1920-08-08 / 181. szám
XXVIII. évfolyam 181 szám. Előfizetési díjak postai szállítással Egész évre 200 B. — Félévre 100 it. Negyed évre 60 K. — Egy hóra 18 K. Egyes szám vasárnap 1 K. hétköznap 60f. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomat. Telefonszám 11. A keresztény kurzus nem inog, nem lankad, nem hanyatlik. Kicsinyhitű barátai ne féltsék, ellenségei ne örvendezzenek ! Az európai káosz fölött csak a keresztény gondolat teremtő ereje lehet úrrá. Az alkotó munka, igaz, nem halad olyan arányokban, mint szeretnők. A romok fölött nehezen indul az új élet. A nyomor nem enyhül, a lelkek többsége ma is közömbös, vagy épen rideg, a belpolitika kicsinyeskedik, a külpolitikai horizont sötét. Embereknél és népeknél kevés a megértés, az egyéni akarás összes rugói között az önérdek viszi a szót, osztályok és teljes bizalmatlansággal figyelik egymást.nemzetek Mindezek ellenére törhetetlenül hiszünk az újjászületésben. Az újjáteremtő munka tengelye és hajtóereje, zsinórmértéke és irányjelzője krisztusi gondolat. Az elmúlt év munkájára visszatekintve, az arányokat lekicsinyelhetjük, az irány felülemelkedik a kritikán. A keresztény magyar állam évezredes fája perzselő viharok után most hajt ki újra. Csak úgy lehet virágos és termő, ha mindnyájunk lelkéből éltető nedveket szívhat, ha mindannyian bensőségesen keresztény és őszintén magyar szívvel őrködünk fejlődésén. A vasárnap ünnepi áhítatával melengetjük s nemes elhatározások májusi esőjével permetezzük a viharvért, de életerős magyar fát, hogy magasra nőjjön, mint a Libanon cédrusa. lezni, hogy ilyen is akadjon a Nagyasszonyunkat szerető buzgó lelkek között, de mégis szükségesnek tartottam ezt fölemlíteni, mert még sokkal, de nagyon sokkal tartozunk a mi segítő Nagyasszonyunknak a tőle vett jókért és még rengeteg kérni valónk van most is szegény, rombadőlt hazánk fölvirágzásáért, amit az ő közbenjárása által kérünk a gondviselő hathatós Istentől. Föl tettre hát! Amit tavaly ilyenkor nem tudtunk megtenni, most megtehetjük. Zarándokoljunk el minél tömegesebben a Szent László királyunk által is annyira kedvelt mátraverebélyi szentkúti kegyhelyre, kérjük a Szűzanyát a további pártfogásra, rójjuk le kegyeletünk adóját az ő szent oltára zsámolyánál és biztosak lehetünk, hogy elhagyatva ezután sem leszünk általa. Ne riadjunk vissza a fáradalmaktól, aki nem bírja gyalog, jöjjön kocsin vagy vonaton, fő az, hogy az ő Nagyboldogasszony napján, minél többen boruljunk az Ő csodatevő kegyképe elé. Ne tartson vissza bármilyen sok elvégzetlen munka sem, mert, amely időt az Ő tiszteletére szánunk, bőségesen megtérül úgy lelki, mint testi segítségben. Föl tehát keresztény, magyar testvéreim a nagy útra, ne tétovázzunk, hanem menjünk mindnyájan tiszta lélekkel, bizodalmas szívvel Nagyasszonyunkhoz és kérjük az ő hatalmas segítségét továbbra is szegény magyar hazánkra és annak minden polgárára. Nagy László, földműves. Nagyasszonyunk és Hazánkért. Minden jó katholikusnak szomorú emlékezetében van még a múlt év kommunistáinak «vallásos ténykedése, akik «nem bántották« a vallást semmi vonatkozásában, csak «szelíd nyomással« próbálkoztak mindent tönkre tenni, ami hivő léleknek szent és becsült volt. Mennyi titkos a sóhaj és ima szállt ezen rémnapokban az ég felé, annak csak a mindenttudó Isten a megmondhatója. A vallásukért rajongó lelkek, a gyermekeik ártatlan lelkét féltő édesanyák, a hazájuk romlását sirató magyarok, honfiak ezrei, imáikkal fordultak a magyarok Nagyasszonyához védelemért és segítségért. És az ima nem volt hiábavaló. Magyarország Pátronája ezúttal sem hagyta el hozzá folyamodó hű magyarjait. Sokkal hamarább jött el a szabadulás a lidércznyomás alól, mintsem sokan csak remélni is merték volna. Mert mi tagadás, még a jobbak is csüggedni kezdettek már. Szorongó szívvel hallgattuk a július 21-re hirdetett «világsztrájk« napján Tiszán lentéről az ágyúszó erejét és figyeltük irányát, a érezve és tudva, hogy «ez a harc lesz az utolsó« a mi Magyarországunk és szent vallásunk sorsára is. Ezekben a sorsdöntő napokban sokak lelkében szent fogadalom fogamzott meg, hogy ha még a magyarok Nagyasszonya egyszer megsegít bennünket, valamilyen formában mi is lerójjuk hálánkat és szeretetünket égi Patrónánk iránt. Azóta már elmúlt egy év. A zűrzavaros, viharos idők után a jótékony csend és nyugalom ideje köszöntött be. Aggódó, fogadkozó lelkek, beváltottátok-e már tett ígéreteiteket a Nagyasszony iránt? Nem úgy vagytok-e ti is, mint ama bizonyos cigány, aki a Tiszán nem tudván hid híján átkelni, igy fohászkodott: »Édes süzs Máriám, segits át a vizsen, ilyen sál gyertyát öntetek la« (a_ karját mutatva). Felesége ezt hallva, rászólt: »0 more, ugyan miből öntetnél te«. »Csitt te«, felel a cigány, «his ha át segit, ilyet se kap la«, (a kisujját mutatva). Nem akarom feltéte leni.i E. 357/1920. Eger, MVAJ. Augusztus 6. valamup. . HÍREK. Eger, 1920. augusztus 7. Kinevezések a hadseregnél. Mint a hivatalos lap közli, a kormányzó ő főméltósága pávai Mátyás Sándor a 85. volt közös gyalogezredbeli és putnoki Putnoky István 10. volt honvéd gyalogezredbeli alezredeseket ezredesekké, Przibislavszky Ferenc 12. volt hovéd gy. e. őrnagyot pedig alezredessé nevezte ki. Búcsú a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben. Aug. 8.-án havi Boldogasszonyt követő vasárnap lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett temető búcsúja. Az ájtatosság sorrendje: Reggel fél 7-kor szt. mise. 10 órakor szt. beszéd a kápolna előtt. Utána körmenet Oltáriszentséggel, ünnepi nagymise. Délután 4 órakor vecsernye, utána szentséges körmenet. Hétfőn 8 órakor gyászmise a kápolnában. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye törvényhatósági közigazgatási bizottsága f. hó 9-én d. e. 10 órakor a vármegyeház kistermében ülést tart. A tárgyjegyzék fontosabb pontjai a következők: 1. Havi jelentések. 2. A jövő havi ülés határidejének kitűzése. 3. A belügyminiszter rendelete a hazafiatlan, társadalomellenes vármegyei alkalmazottak elbocsájtása ügyében. 4. Braun Károly v. tanácsos felebbezése fegyelmi ügyében. 5. 1920/21. isk. év megnyitása. 6. A törvényhatósági szabadoktatási bizottság megalakulása. Az ülés befejezte után az adóügyi bizottság, majd pedig az árvaügyi felebbviteli küldöttség tart ülést. A főreáliskola értesítője. Most meg az egri m. kir. áll. főreál isk. 1919/20. jelent évi értesítője a szűkös papirviszonyokhoz mért 16 oldalnyi terjedelemben. Az intézet történetének ismertetésében szomorúan állapítja meg az igazgató, hogy a tanulók előmenetele nagyon gyenge volt. Örömteljes tény azonban, hogy a magaviselet lényegesen javult. Az egészségi állapot kielégítő volt. Nagyban hátráltatta az előmenetelt a tanári karban gyakorta beállott változás is. A szentkúti zarándoklat. A szentkúti zarándoklat rendező bizottsága közli, hogy a jelentkezések idejét lezártuk, ami azért vált szükségessé, hogy a hozzávetőleges számát tudjuk a résztvevőknek , de akik nem jelentkeztek, azok csatlakozhatnak a menethez az induláskor. Indulásis 11 .-én, szerdán d. u. 1 órakor nem mint előzőleg hirdetve volt, a nagytemplomból, hanem a Szent Ferencrendiektől, Fehér Péter atya vezetése alatt. Mint hirdetve volt, az indulást megelőzőleg hétfőn este 7 órakor szentbeszéd a zarándoklat céljáról a Ferenc-rendieknél, kedden este 6 órától közös szentgyónás ugyanott, szerdán reggel 6 órakor pedig szentmise és közös szentáldozás a zarándoklat résztvevői számára. — Kérjük a fogattulajdonosokat a város bármely részéről, hogy ha fogataikat a podgyászszállításhoz a zarándokoknak rendelkezésre bocsájtják, megfelelő díjazásért, ezen szándékukat a mai napon a Kér szociális egyesületben, holnap, holnapután pedig a Ferencrendieknél jelentsék be. A kocsikat szerdán déli 12 órára a Ferenc-rendiek elé kérjük. Rendező bizottság: Javítják az úttesteket. Az immár 6 év óta elhanyagolt utak kijavítására végre sor került. A város 560 ezer korona kölcsönt vett fel s ebből fedezi az összes utak (aszfalt, keramit) rendbehozási költségeit. A munka a Deák Ferencutcán kezdődik, mivel ezen a részen volt leginkább lerongyolódva az úttest. A renoválás már holnap, hétfőn megindul és előreláthatólag szept. 15-ére egészben véve kész lesz. Kérelem. Az Eger városában lakó felvidéki menekültek megbízásából felkérem a csehek által megszállott felvidékről Heves vármegyébe költözött s itt lakó menekülteket, hogy nevüket és lakcímüket levelezőlapon saját érdekükben mielőbb tudassák velem. Eger, 1920. aug. 6. Pázmány Lajos vármegyei főlevéltárnok. A halászati jogok haszonbérlete. A hivatalos lap legutóbbi száma közli a halászati jogok haszonbérletével kapcsolatos rendelkezéseket. E szerint, amennyiben az 1919—20. évre fizetendő haszonbért felemelték, vagy felemelik, az 1920—21. évre fizetendő haszonbér is a felemelt összeg lesz, hacsak a haszonbérlő a haszonbérbeadóval más egyezségre nem lép. Ha a felemelt haszonbér nem felelne meg az 1920—21. gazdasági év viszonyainak, akkor a felek 60 nappal a gazdasági év vége előtt kérhetik a haszonbér megállapítását. A haszonbérlő ilyen kérelmet nem terjeszthet elő, ha a legutóbbi emelésnél a haszonbért 100 °/o-nál nem nagyobb mértékben emelték. A még fel nem emelt haszonbér felemelését a haszonbérbeadó a gazdasági év vége előtt legalább 60 nappal a bíróságtól kérheti. A rendelet intézkedik a felmondás hatályáról és az állandó jellegű beruházások átadásának kötelességéről. A bérlővel szemben a bíróság útján rögtöni felmondásnak is van helye, ha az üzemét annyira elhanyagolja, hogy abból a termelésre és a közellátásra kár háramlik. Eljegyzés: Kovács László eljegyezte Kerekes Borót Egerből. Hadirokkantak központja. A magyar kir. belügyminiszter f. évi junius 30-án kelt 28656—VII. 920. sz. rendelete szerint a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti szövetsége Budapest Központtal megalakult. A magok javát szolgálják, ha a szövetségbe a helyi egyesületek útján tömörülnek, abba minnél gyorsabban belépnek, mivel ott minden ügyes-bajos dolgaikat körültekintéssel és jóakarattal kezelik, útbaigazítást készséggel nyújtanak.