Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-08-08 / 181. szám

XXVIII. évfolyam 181 szám. Előfizetési díjak postai szállítással Egész évre 200 B. — Félévre 100 it. Negyed évre 60 K. — Egy hóra 18 K. Egyes szám vasárnap 1 K. hétköznap 60f. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomat. Telefon­szám 11. A keresztény kurzus nem inog, nem lankad, nem hanyatlik. Kicsiny­hitű barátai ne féltsék, ellenségei ne örvendez­zenek ! Az európai káosz fölött csak a keresztény gondolat teremtő ereje lehet úrrá. Az alkotó munka, igaz, nem halad olyan arányokban, mint szeretnők. A romok fölött ne­hezen indul az új élet. A nyomor nem enyhül, a lelkek többsége ma is közömbös, vagy épen rideg, a belpolitika kicsinyeskedik, a külpolitikai horizont sötét. Embereknél és népeknél kevés a megértés, az egyéni akarás összes rugói között az önérdek viszi a szót, osztályok és teljes bizalmatlansággal figyelik egymást.nemzetek Mindezek ellenére törhetetlenül hiszünk az újjászületésben. Az újjáteremtő munka tengelye és hajtóereje, zsinórmértéke és irányjelzője krisztusi gondolat. Az elmúlt év munkájára vis­­­­­szatekintve, az arányokat lekicsinyelhetjük, az irány felülemelkedik a kritikán. A keresztény magyar állam évezredes fája perzselő viharok után most hajt ki újra. Csak úgy lehet virágos és termő, ha mindnyájunk lel­kéből éltető nedveket szívhat, ha mindannyian bensőségesen keresztény és őszintén magyar szív­vel őrködünk fejlődésén. A vasárnap ünnepi áhí­tatával melengetjük s nemes elhatározások májusi esőjével permetezzük a viharvért, de életerős magyar fát, hogy magasra nőjjön, mint a Liba­non cédrusa. lezni, hogy ilyen is akadjon a Nagyasszonyunkat szerető buzgó lelkek között, de mégis szükséges­nek tartottam ezt fö­lemlíteni, mert még sokkal, de nagyon sokkal tartozunk a mi segítő Nagy­asszonyunknak a tőle vett jókért és még renge­teg kérni valónk van most is szegény, romba­­dőlt hazánk fölvirágzásáért, amit az ő közbenjárása által kérünk a gondviselő hathatós Istentől. Föl tettre hát! Amit tavaly ilyenkor nem tudtunk megtenni, most megtehetjük. Zarándo­koljunk el minél tömegesebben a Szent László királyunk által is annyira kedvelt mátraverebélyi szentkúti kegyhelyre, kérjük a Szűzanyát a to­vábbi pártfogásra, rójjuk le kegyeletünk adóját az ő szent oltára zsámolyánál és biztosak lehetünk, hogy elhagyatva ezután sem leszünk általa. Ne riadjunk vissza a fáradalmaktól, aki nem bírja gyalog, jöjjön kocsin vagy vonaton, fő az, hogy az ő Nagyboldogasszony napján, minél többen boruljunk az Ő csodatevő kegyképe elé. Ne tartson vissza bármilyen sok elvégzetlen munka sem, mert, amely időt az Ő tiszteletére szánunk, bő­ségesen megtérül úgy lelki, mint testi segítségben. Föl tehát keresztény, magyar testvéreim a nagy útra, ne tétovázzunk, hanem menjünk mind­nyájan tiszta lélekkel, bizodalmas szívvel Nagy­asszonyunkhoz és kérjük az ő hatalmas segítsé­gét továbbra is szegény magyar hazánkra és annak minden polgárára. Nagy László, földműves. Nagyasszonyunk és Hazánkért. Minden jó katholikusnak szomorú emlékeze­tében van még a múlt év kommunistáinak «val­lásos­ ténykedése, akik «nem bántották« a val­lást semmi vonatkozásában, csak «szelíd nyomás­sal« próbálkoztak mindent tönkre tenni, ami hivő léleknek szent és becsült volt. Mennyi titkos a sóhaj és ima szállt ezen rémnapokban az ég felé, annak csak a mindenttudó Isten a megmondhatója. A vallásukért rajongó lelkek, a gyermekeik ártatlan lelkét féltő édes­anyák, a hazájuk rom­lását sirató magyarok, honfiak ezrei, imáikkal fordultak a magyarok­­ Nagyasszonyához védele­mért és segítségért. És az ima nem volt hiába­való. Magyarország Pátronája ezúttal sem hagyta el hozzá folyamodó hű magyarjait. Sokkal hama­rább jött el a szabadulás a lidércznyomás alól, mintsem sokan csak remélni is merték volna. Mert mi tagadás, még a jobbak is csüggedni kezdettek már. Szorongó szívvel hallgattuk a július 21-re hirdetett «világsztrájk« napján Tiszán lentéről az ágyúszó erejét és figyeltük irányát, a érezve és tudva, hogy «ez a harc lesz az utolsó« a mi Magyarországunk és szent vallásunk sorsára is. Ezekben a sorsdöntő napokban sokak lelkében szent fogadalom fogamzott meg, hogy ha még a magyarok Nagyasszonya egyszer megsegít ben­nünket, valamilyen formában mi is lerójjuk há­lánkat és szeretetünket égi Patrónánk iránt. Azóta már elmúlt egy év. A zűrzavaros, viharos idők után a jótékony csend és nyugalom ideje köszöntött be. Aggódó, fogadkozó lelkek, beváltottátok-e már tett ígéreteiteket a Nagyas­­­szony iránt? Nem úgy vagytok-e ti is, mint ama bizo­nyos cigány, aki a Tiszán nem tudván hid híján átkelni, igy fohászkodott: »Édes süzs Máriám, segits át a vizsen, ilyen sál gyertyát öntetek la« (a_ karját mutatva). Felesége ezt hallva, rászólt: »0 more, ugyan miből öntetnél te«. »Csitt te«, felel a cigány, «his ha át segit, ilyet se kap la«, (a kisujját mutatva). Nem akarom feltéte­­ leni.i E. 357/1920. Eger, MVAJ. Augusztus 6. valamup. . HÍREK. Eger, 1920. augusztus 7. Kinevezések a hadseregnél. Mint a hiva­talos lap közli, a kormányzó ő főméltósága pávai Mátyás Sándor a 85. volt közös gyalogezredbeli és putnoki Putnoky István 10. volt honvéd gyalog­­ezredbeli alezredeseket ezredesekké, Przibislavszky Ferenc 12. volt hovéd gy. e. őrnagyot pedig alezredessé nevezte ki. Búcsú a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben. Aug. 8.-án havi Boldogasszonyt kö­vető vasárnap lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett temető búcsúja. Az ájtatosság sorrendje: Reggel fél 7-kor szt. mise. 10 órakor szt. beszéd a ká­polna előtt. Utána körmenet Oltáriszentséggel, ünnepi nagymise. Délután 4 órakor vecsernye, utána szentséges körmenet. Hétfőn 8 órakor gyászmise a kápolnában. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár­megye törvényhatósági közigazgatási bizottsága f. hó 9-én d. e. 10 órakor a vármegyeház kis­termében ülést tart. A tárgyjegyzék fontosabb pontjai a következők: 1. Havi jelentések. 2. A jövő havi ülés határidejének kitűzése. 3. A bel­ügyminiszter rendelete a hazafiatlan, társadalom­ellenes vármegyei alkalmazottak elbocsájtása ügyében. 4. Braun Károly v. tanácsos felebbe­­zése fegyelmi ügyében. 5. 1920/21. isk. év meg­nyitása. 6. A törvényhatósági szabadoktatási bi­zottság megalakulása. Az ülés befejezte után az adóügyi bizottság, majd pedig az árvaügyi felebb­­viteli küldöttség tart ülést. A főreáliskola értesítője. Most meg az egri m. kir. áll. főreál isk. 1919/20. jelent évi értesítője a szűkös papirviszonyokhoz mért 16 ol­dalnyi terjedelemben. Az intézet történetének is­mertetésében szomorúan állapítja meg az igaz­gató, hogy a tanulók előmenetele nagyon gyenge volt. Örömteljes tény azonban, hogy a magavise­let lényegesen javult. Az egészségi állapot kielé­gítő volt. Nagyban hátráltatta az előmenetelt a tanári karban gyakorta beállott változás is. A szentkúti zarándoklat. A szentkúti za­rándoklat rendező bizottsága közli, hogy a jelent­kezések idejét lezártuk, ami azért vált szükségessé, hogy a hozzávetőleges számát tudjuk a részt­vevőknek , de akik nem jelentkeztek, azok csatlakozhatnak a menethez az induláskor. Indulásis 11 .-én, szerdán d. u. 1 órakor nem mint előzőleg hirdetve volt, a nagytemplomból, hanem a Szent Ferencrendiektől, Fehér Péter atya vezetése alatt. Mint hirdetve volt, az indulást megelőzőleg hét­főn este 7 órakor szentbeszéd a zarándoklat cél­járól a Ferenc-rendieknél, kedden este 6 órától közös szentgyónás ugyanott, szerdán reggel 6 órakor pedig szentmise és közös szentáldozás a zarándoklat résztvevői számára. — Kérjük a fo­gattulajdonosokat a város bármely részéről, hogy ha fogataikat a podgyászszállításhoz a zarándokok­nak rendelkezésre bocsájtják, megfelelő díjazásért, ezen szándékukat a mai napon a Kér­ szociális egyesületben, holnap, holnapután pedig a Ferenc­­rendieknél jelentsék be. A kocsikat szerdán déli 12 órára a Ferenc-rendiek elé kérjük. Rendező bizottság: Javítják az úttesteket. Az immár 6 év óta elhanyagolt utak kijavítására végre sor került. A város 560 ezer korona kölcsönt vett fel s eb­ből fedezi az összes utak (aszfalt, keramit) rend­­behozási költségeit. A munka a Deák Ferenc­­utcán kezdődik, mivel ezen a részen volt legin­kább lerongyolódva az úttest. A renoválás már holnap, hétfőn megindul és előreláthatólag szept. 15-ére egészben véve kész lesz. Kérelem. Az Eger városában lakó felvidéki menekültek megbízásából felkérem a csehek által megszállott felvidékről Heves vármegyébe köl­tözött s itt lakó menekülteket, hogy nevüket és lakcímüket levelezőlapon saját érdekükben mielőbb tudassák velem. Eger, 1920. aug. 6. Pázmány Lajos vármegyei főlevéltárnok. A halászati jogok haszonbérlete. A hi­vatalos lap legutóbbi száma közli a halászati jo­gok haszonbérletével kapcsolatos rendelkezéseket. E szerint, amennyiben az 1919—20. évre fize­tendő haszonbért felemelték, vagy felemelik, az 1920—21. évre fizetendő haszonbér is a felemelt összeg lesz, hacsak a haszonbérlő a haszonbérbe­adóval más egyezségre nem lép. Ha a felemelt haszonbér nem felelne meg az 1920—21. gazda­sági év viszonyainak, akkor a felek 60 nappal a gazdasági év vége előtt kérhetik a haszonbér megállapítását. A haszonbérlő ilyen kérelmet nem terjeszthet elő, ha a legutóbbi emelésnél a ha­szonbért 100 °/o-nál nem nagyobb mértékben emelték. A még fel nem emelt haszonbér fel­emelését a haszonbérbeadó a gazdasági év vége előtt legalább 60 nappal a bíróságtól kérheti. A rendelet intézkedik a felmondás hatályáról és az állandó jellegű beruházások átadásának kötelessé­géről. A bérlővel szemben a bíróság útján rögtöni felmondásnak is van helye, ha az üzemét annyira elhanyagolja, hogy abból a termelésre és a köz­ellátásra kár háramlik. Eljegyzés: Kovács László eljegyezte Kere­kes Borót Egerből. Hadirokkantak központja. A magyar kir. belügyminiszter f. évi junius 30-án kelt 28656—VII. 920. sz. rendelete szerint a hadirokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvák nemzeti szövetsége Buda­pest Központtal megalakult. A magok javát szol­gálják, ha a szövetségbe a helyi egyesületek útján tömörülnek, abba minnél gyorsabban be­lépnek, mivel ott minden ügyes-bajos dolgaikat körültekintéssel és jóakarattal kezelik, útbaigazí­tást készséggel nyújtanak.

Next