Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Előfizetési dijak postai számlással: P­O­L­I­T­I­K­A­I N­A P 1 I­fi P Epész és félévi előfizetést nem fogadunk el. * N>ayed évre 90 K. - Erni hóra 30 K. - Felelős szerkesztő: Barsij Barthy dr. Szerkesztőség: Eger, Liceums. Kiadóhivatal: Liceum­ nyosnd t. Telefon­szám ti. - Magyarország felosztásának kész tervezetét vitte Take Jonescu Var­sóba s csak Lengyelország ellenállásának köszönhető, hogy ezt az őrült tervet el nem fogadta az ellenünk szövetkezett kis antant. Szinte dermedten olvassuk ezt a híradást s szemünket az égre vetve kér­dezzük : még mindig nem ért véget a megpróbáltatás ? Ennél a hitnél meg kell állnunk egy pillanatra. Nem azért, hogy letargiába sülyedve, erőt vegyen rajtunk a kétségbe­esés, hanem hogy tanulságokat merítve irányítsuk nemzeti életünk folyását. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy az a bizonyos turáni átok egyáltalán nem végzetszerű és elkerülhetetlen valami. Át­kozott az, aki azzal búvik ki a megértő és nemzetmentő munka alól, hogy úgyis átok fekszik rajtunk, turáni átok. Aztán tekintsünk saját belsőnkbe és kérdezzük önmagunktól: vájjon úgy vi­selkedtünk-e,­­amint egy államalkotó és nagyra hivatott népnek viselkednie kell ? Aztán kérdezzük meg azt is: vájjon a keresztény és nemzeti irányt csakugyan keresztény szellemben, annak emelkedett­ségével, keresztény lélekkel éljük-e? Tet­tünk-e sokkal többet Nagy Magyarország­ért, mint azt, hogy — propagandát csinál­tunk ? Enyhítettük-e az osztályellentéteket, voltunk é megértők, nagylelkűek a nyo­morban sínylődők, a nemzet legértékesebb elemeivel szemben ? Igyekeztünk-e kiirtani a korrupció és nepotizmus nemzetgyilkos rákfenéjét? Voltunk-e törvénytisztelők, szorgalmasak, türelmesek, mellőztük-e az intrikát, rágal­mat? S ha így lelkiismeretvizsgálatot tar­tottunk, és negatív eredményre jutottunk, tegyünk erős fogadást, hogy megválto­zunk, vagy legalább is iparkodunk meg­változni. Nagy események előtt állunk. Ismét mérlegre fogunk tétetni, s jaj nekünk, ha könnyűnek találtatunk. HÍREK. Eger, 1921 január 24. A népszámlálás eredménye. Eger mégis csak kisváros. A népszámlálás mun­kálatait befejezték, a pontos létszám össze van állítva. Az eredmény meglepő. Negyvenezer em­bert emlegettek, sőt az egyik képviselő gyűlésen valaki ötvenezer embernek kért orvoslást valami­féle bajra. Most aztán a túlfűtött remények szé­gyenkezve eloszlottak, mert bizony nem vagyunk világváros, továbbra is csak kis város maradtunk. A katonákkal, menekültekkel együtt összesen 30,939 lélek lakja Egert. Ez a számítás pedig kétségbevonhatatlanul pontos. Az 1910-i népszámlálás alkalmával 27,960 lakója volt a városnak. A szaporodás tehát mindössze 2,979 főt tesz ki. És még ez a szaporodás is főleg a háborút megelőző éveknek az­­ eredménye, mert a háború óta minden évben több volt a halálozás, mint a születés — ha mindjárt egy pár tízzel is. — Az Egerben lakó menekültek száma: 750. Közvetlen vonatösszeköttetés Mis­­kolcz—Debreczen között. Az újonnan meg­épített tokaji híd segítségével Miskolcz—Debre­czen között Szerencsen át megindult a közvetlen vasúti összeköttetés. Annuska: Ma és holnap este 7 órai kez­dettel hozzák színre városunk műkedvelői a Nap­közi Otthon javára Gárdonyi kitűnő vígjátékát az Annuskát. Akinek szívében csak egy szemer­nyi részvét is van az éhező gyermekek iránt, az ott lesz az előadáson. Meghívó: Az egri Keresztény Iparoskor f. hó 23-án, vasárnap d. e. 11 órakor tartja ren­des évi közgyűlését, melyre a tagokat ezúton tisztelettel meghívja. Eger, 1921. január 10. Lestár Miklós titkár, Balkay Béla elnök. Táncmulatság. Az Egri Ének és Zene­egylet első nagyszabású hangversenyének meg­rendezése előtt ma este a Kaszinóban zártkörű táncmulatság keretében fog bemutatkozni a nagy­­közönségnek. A­­ táncmulatság igen sikerültnek ígérkezik annál is inkább, mert az Annuska elő­adásán résztvevő közönség szórakozásának foly­tatását találhatja meg benne. «Nyukosz.» Február hóban előrelátható­lag a katonai beszerzési központba kőszén érke­zik, a­melyből első sorban nyugdíjas tisztek, tisztek özvegyei és árvái részesednek. Az ár annak idején közölve lesz. Előjegyzéseket a «Nyukosz» f. é. február hó 10-ig fogad el. Egyúttal felkérjük tagjainkat, hogy tagsági jegyeiket 1921. évre kiváltani szíveskedjenek. Egri • Nyukosz» főcsoportja. Éjszakai orvtámadás. Villanyoltás után a Kovács János­ utca vaksötét Bakony­jában öt, vagy hat ismeretlen egyén rátámadt Berkes Ignác 21 éves cipészre. Berkes nem is védekezhetett a túlerő ellen, mert egy-két pillanat múlva bics­kával bal­ lágyékon szúrták. A szúrás a beleket is elvágta részben, a sérülése tehát nagyon ve­szélyes. A súlyosan beteg fiatalembert az irgalma­iak kórházában megoperálták, aki azóta kön­­­nyebben érzi magát, felgyógyulása azonban még kétséges. Köszönetnyilvánítás. Mindazon isme­rőseinknek, kik szeretett­ anyánk elhunytával részvétüket kifejezni szívesek voltak, ez úton mondunk hálás köszönetet. Szabó Sándor és neje. A Hevesvármegyei Törvényható­sági Szabadoktatási Bizottság 23-án, va­sárnap d. e. 11 órakor a földmivesek és iparosok részére a következő népies ismeretterjesztő elő­adásokat tartja: : I. A Kertész utcai gazd. népiskolában Bar­tók Egyed ciszt. főgimn. tanár A városok tör­ténetéről. II. A Szvorényi utcai áll. iskolában 1.) Del­ley József IV. éves tanítóképzőintézeti növendék sza­valja: «Mit sír a Hargita. 2.) Subik Károly pápai kamarás: Irredentizmusról. 3.) Kondás István IV. éves tanítóképzőintézeti név. szavalja: «Pozsony.» III. A Wesselényi utcai áll. iskolában dr. Encsy Kálmán kir. ügyész: Irredentizmusról. IV. A Mária utcai földműves olvasókörben Végh Kálmán Mátyás jószágigazgató: Az állat­­gondozás első betűje. 1—2 Uránia. Nem az első eset, hogy az Uránia vezetősége a fővárost megelőzve hozza műsorra a szezon újdonságait. Ma és holnap »Emberek vagyunk, amerikai dráma, főszerepét Fanny Ward játsza, kerül bemutatásra, mely a budapesti Royal Apollóban csak f. hó 31. én fog műsorra kerülni. A jövő heti szenzációs sikert ígérő műsor már a falragaszokon olvasható. — Az előadások hétköz­napokon 6 és 8, vasár- és ünnepnapokon 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. 17 — Keresztény ember csak keresztény ujságot olvasson! Igazságügy. Működik a kegyelmi tanács. Az egri büntető törvényszék kegyelmi ta­nácsa, melynek elnöke dr. Miskovics Flóris kir. ítélőtáblai biró, tagjai Prettenhoffer Ödön és Polák Pál kir. törv. birák, már megkezdte mű­ködését. A kegyelmi tanács indítványa folytán már többen visszanyerték szabadságukat. Elsőnek Szmolnik János zsarolás büntette miatt jogerősen elitélt volt gyöngyösi kommunistát ajánlották ke­gyelemre, aki a döntés beérkeztéig már előre élvezi az aranyszabadságot • Molnár Katalin, Koncz kanonok cselédjé­nek bűnügyét, aki mint annak idején megírtuk Üveges Máriát késsel meg akarta gyilkolni, az egri kir. törvényszék büntető tanácsa t. hó 26-án fogja tárgyalni. Közgazdaság. Szőlőfelújítás. Szomorúan kell konstatálnunk, hogy a pusz­tuló szőlők jókarba helyezéséhez és az ujabbi telepítésekhez szükséges anyagokban való mondhatatlan hiányon senki sem siet segíteni.Ki­Hogy az államnak vannak-e és ez irányban mik a tervei, arról édes­kevés kerül nyilvános­ságra, legfeljebb az, hogy Egerben szőlővessző- és ojtványtelep bővítése céljából nagyobb föld­terület gözingolírozásához keres a vincellériskola gépeket. Több oldalról halljuk, hogy Eger világhírű borvidékén­­ nagyon kevés új telepítés van, mivel . . . vadvessző nincs.» Pedig, Istenem, de szerény óhajtás, hogy bár legalább csak vad­vessző lenne! Azt hisszük bizonyítgatni sem kell, hogy elsőrangú tőkebefektetés manap a szőlővessző- és oltványtermelés, karógyártás. A mostani, abnormisan magas földárak, építési költségek és munkabérek mellett — bár­mily bővében van is most a birtokososztály a pénznek — el se tudjuk képzelni, hogy egyesek képesek volnának számottevő telepeket létesíteni, hisz ehhez milliók kellenek ma. El kell csodálkoznunk, hogy mi mindenféle vállalat papírjaiban látja jól elhelyezve a pénzét az, akinek sok van. Minden bank, ipari és köz­lekedési vállalat, bánya, kohó, malom jól, nagy­szerűen áll, papírjait őrült kurzusokon kapkodják, a favállalatok hihetetlenül jól prosperálnak, de nem jut eszükbe, hogy karó alakjában még ka­­pósabb volna a fájuk; a mezőgazdasággal is fog­lalkozó számos bank és vállalat közül egyik sem gondol arra, hogy szőlővessző- és ojtványtelep létesítésével nemcsak hogy hatalmasan szaporít­hatná jövedelmét, tehát részvényeinek értékét fokozhatná, hanem nemzetgazdaságunk egy nagyon számottevő ágán is nagyot lendíthetne! Amíg megbízható kezekből származó szőlő­vessző és ojtvány kellő mennyiségben nem áll a birtokosok rendelkezésére, nem lehet belefogni a rekonstrukcióba. Mindnyájan tudjuk, hogy ha még sokáig késik a várva-várt vessző és ojtvány, ak­kor ismét kopárok lesznek a mostani szőlőhegyek. Amikor gombamódra szaporodó mindenféle vállalatok papírjait hatalmas fejpénzzel vezetik be a tőzsdén, nem lehetne nagy pénzintézetet találni, amelyik felkarolna és finanszírozna egy szőlőgazdasági részvénytársaságot, vagy szövet­kezetét? Mi, nagyon jól tudjuk, hogy minden szőlő-

Next