Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)
1921-02-26 / 46. szám
^ra^^hétköznap 1 K.jeasor- és finncpilap 2 K. Eger, 1921. Február 26. Szombat. XXVIII. évf. 46. sz. Előfizetési dijak postai szállítással. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el NIMSSied évre 90 S. — Egy hóra 30 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő s Borsjj Károly d?. Szerkesztőségi Eger, Líceum, Kiadóhivatal: líceumi apad:. Telefonszám 11. A Ligaest. Felejthetetlen, mondhatnék, magasztos ünnepsége volt csütörtökön Eger városnak, az irredenta eszmének. Zsúfolt ház figyelt, lelkesedett, könyezett, amint a tartalmasabbnál tartalmasabb számok egymást követték, pompás rendezésben. Elöljárójában meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját az Est fáradhatatlan rendezője, városunk kulturéletének oszlopos tagja, Torday Ányos dr., főgimnáziumi professzor előtt. A műsor első száma a Himnusz volt, melyet a közönség a Dalkörrel együtt, egy szívvel lélekkel énekelt. A bevezető beszédet Kálnoky István dr., h. főjegyző mondotta. Meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, kik félretéve néhány órára gondjaikat eljöttek, hogy vigaszt merítsenek, hogy erős hitet nyerjenek, hogy kemény elhatározással induljanak a honszerző útra. A magyar múlt — úgymond — megtanít minket arra, hogy azt a nemzetet, amelyet a Szent István bölcsessége és államalkotó ereje alapozott meg, a Werbőczyek tudása, a Pázmányok hite, a Kölcseyek, Arany Jánosok ékesszólása erősített és fejlesztett, s a Hunyadiak, Dobó Istvánok s Kinizsiek hősiessége acélozott meg: az önkény és a hatalmi túlsúly ideig-óráig szétszakíthatja ugyan — de örökre soha! A hatásos, lélekbe markoló beszédet az «Irredenta Hiszekegy »-gyel fejezte be. A közönség lélekben együtt mondta vele: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! A Koszorús Dalkör, Grónay Andor karnagy vezetése alatt, szokott praecizitással Mosonyi «Szentelt Hantok» c. quartettjét.énekelte A Dalkör énekének elhangzása után Gaál Mózes tankerületi kir. főigazgató lépett elő, hogy elmondja ünnepi beszédét. Ünnepi volt a beszéd minden izében. Nem a mesterséges páthosz, nem a lélek nélkül csilingelő cicomás szavak, hanem a mély gondolatok, a szivjóságból fakadó közvetlenség s az élettapasztalatokból leszűrt komor igazságok és idély tanulságok tették azzá. Nem a dicsőségért, nem az ünnepeltetésért beszélt és mégis oly dicsőséget aratott, oly ünnepeltetésben volt része, mely csak egy munkás élet elismerése lehet. Lelke egy-egy darabját tette a közönség elé, melyek mindegyike oly tiszteletreméltó, oly nemes, oly értékes volt, hogy ha nem is mindegyik, de közülük több átplántálódott a mi lelkünkbe, gyökeret vert s lelkünk alkatrészévé vált. Meggyőződésünkké vált, hogy a magyarság újjászületésének négy feltétele van : a hit önmagunkban és embertársainkban, az igazságosság, az életrevaló munka s a szeretet, helyesebben az emberi türelmesség. Tudjuk, érezzük, hogy a lelki regeneráció ezen kritériumainak önmagukba való suggerálása hosszú, nehéz munka, de fenmaradásunk függ ettől a munkától. Bár a mi lelkünk beteg, fáradt, mégis halálos elszántsággal látunk a nagy munkához. Jövőnk letéteményeseit azonban mi is az ifjakban látjuk. A nagyszerű szónokkal együtt rájuk emeljük tekintetünket s tőlük várjuk reményeink beváltását. Elhangzott a beszéd. A szemekben könny csillogott, a szivekben remény ébredt, a lelkekben a tétovázás meggyőződéssé edződött s az ajkak ünneplésre nyíltak. Ünnepelték a mélyen gondolkodó, a nemes célokat kitűző és irányt mutató igaz embert. Bedross Liliké, a «Mikes Kelemen« csicsergő-hangú Kőszeghy Zsuzsája énekelt ezután három műdalt. Mindháromban pompásan jutott érvényre hangjának iskolázottsága, tiszta szövegkiejtése, határozott intonációja. Alig hisszük, hogy valaki ékesebben, több mélységgel és poézissel fejezte volna ki a «Magyarság jussá«-t, allegorizálta volna az irredentizmusnak soha ki nem alvó lángját, mint Tordai Ányos dr., drámai jelenetében s alig hisszük, hogy «Hungária« és a «Géniusz«-ok megfelelőbb személyesitőre találnának, mint Hevesi Gusztávné, ki fenséges, hóditó Hungária volt, pazarul csillogtatva megjátszó készségét, minden szót átérezve és átéreztetve; Udvardy Cserna Jenőné, kinek zengő orgánuma, festői megjelenése hatásosan érvényesült; Cservény Schóber Károlyné, kinek tiszta deklamációja, nemes melancholiája mély hatást tett; Forster Tiborné, ki szívhez szólóan adta vissza az iró intencióit, szinte játszva a szivek húrjain. Cholnoky Theodora (Hanka) és Hangácsi György (Jancsi), megkapóan, kedvesen alakítottak s bizonyára még sok sikernek néznek elébe a deszkákon. Tordai Ányos dr. drámai jelenetét nem állt módunkban annak érdeme és értéke szerint méltatni. Súlyos, igazán irodalmi értékű mű. A percekig zugó taps és ünneplésben őszinte lelkesedéssel osztozott a közönség minden tagja. Kálnoky Eta Liszt XV. Rapszódiáját játszotta, a tőle megszokott művészettel. Mint a gyöngyszemek, úgy peregtek ujjai alatt a billentyűk s a közönség nem is volt fukar az elismerésben. Kétszer is meg kellett jelennie a lámpák előtt. Wallandt Ernő szavalata megkapta s magával ragadta a lelkeket, orgánuma pompásan érvényesült. A Dalkör éneke zárta be a fényes sikerű ünnepséget, melyhez hasonlót ritkán van alkalmunk élvezni. HÍREK, Eger, 1921 február 24. Az Egri Ének- és Zeneegylet ma este tartja első bemutatkozó hangversenyét a főgimnázium tornatermében 6 órai kezdettel. Jegyek még kaphatók a Propaganda boltban. A Ker. Szoc. Egyletben vasárnap d. e. fél 11 órai kezdettel dr. Kálnoky Viktor ügyvéd tart előadást. Súlyos baleset. Tegnap reggel 7 órakor a felsőtárkányi erdőben súlyos baleset történt. A lefelé rohanó lóré a jeges sínpárról kiugrott, s a rajta levő Káló Ferenc 24 éves famunkás oly szerencsétlenül esett le róla, hogy a lóré és egy fatörzs közé került. Belei összeroncsolódtak. Azonnal beszállították az Irgalmasok kórházába, dr. Horváth Géza főorvos sikeres műtéttel eltávolította az összroncsolt beleket. Állapota mindamellett életveszélyes. Feltűnő, hogy ezen a pályán igen gyakori a szerencsétlenség. Aránylag rövid idő alatt 2 haláleset, több súlyos és számos könnyű sérülés történt. Ezen körülményre felhívjuk az Iparfelügyelőség figyelmét. Eljegyzés: Grosz Ármin kereskedő Miskolczról, eljegyezte Fleischer Bertuskát Szűcsről. (Minden külön értesítés helyett.) Szén a Nyukosz tagjainak. Márciusra szenet elő lehet jegyeztetni a Nyukosznál és Kovács János u. 24. sz. alatt az emeleten. Eljegyzés: Fischer Géza leányát Irénkét, eljegyezte Spiegel Dávid Miskolczról. 1 — 1 Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik édesapánk temetésén résztvettek s fájdalmunkban osztoztak, ezúton mondanak köszönetet a Balogh testvérek. Halálozás. Vedrődy Liliké f. hó 24-én Budapesten rövid szenvedés után elhunyt. A család k. halottját 26-án haza szállíttatja és a Fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben ma délután 3 órakor helyezi örök nyuagai orrra. A sör árát és forgalmát szabaddá tették. Az Orsz. Közp. Árvizsgáló Bizottság a sör legmagasabb árának megállapításáról szóló rendeletét hatályon kívül helyezte, s kisérletképen teljesen szabaddá tette a sörforgalmat. A Heltai-szintársulat Esztergomban. Mint értesülünk a Heltai-szintársulat Sátoraljaújhelyből Esztergomba ment s ott kezdett meg egy rövid idényt. René Cresté-film az Urániában. Ma és holnap »Az uzsorás« színmű, főszerepét René Cresté (Judex) játsza és »Judex legújabb megbízatása« két felvonásos vígjáték, melynek főszerepét a népszerű francia komikus Cocaniin alakítja. Az előadások ma 6 és 8 órakor, holnap 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. — Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. 22- Hirdetméni. Hevesvármegye Gazdaközönsége részére egy nagyon petróleum erűi kiosztásra, kg.f oként 46 korona árban A legközelebbi időben pedig a gazdasági célt szolgáló motortulajdonosok között egy nagyon benzin is kiosztásra kerül. Úgy a benzint, mint a petróleumot a »Hangya« egri Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet osztja szét. Érdekeitek petroleum és benzin utalványokért a Vármegyei gazdasági felügyelőséghez (Vármegyeháza) forduljanak. 1 -2 Az Egri Torna Egyesület f. hó 27-én vasárnap d. u. '/A-kor tisztújító közgyűlést tart az újvilág-utcai elemi iskolában. Felhívjuk az érdekelteket, hogy teljes számban és pontosan jelenjenek meg T t Közgazdaság. Mi az a «veszedelmes konkurrencia» ? Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Az «Egri Népújság» 43 ik számában közölt híradás szerint, egyik városi képviselő, helybeli kereskedő, elitéli a «Hangyát,» mert működésével Eger városában veszedelmes konkurrenciát csinál. Hogy az illető képviselő úr veszedelmes konkurrencia alatt mit ért, azt nem tudom, én mint kereskedő csak annyit tudok, hogy szerény haszonnal mennél nagyobb forgalmat, ebből kifolyólag tagjaink között általános megelégedést és szövetkezetünkhöz való ragaszkodást kell hogy elérjek. A veszedelmes szó alatt elárulja a képviselő úr tehetetlenségét és reklámot csinál nekünk azzal, hogy mi tényleg mindenben versenyképesek vagyunk, mert hisz ha drágábban adnánk áruinkat, mint más kereskedő, akkor nem lehetnénk veszedelmesek. Addig, míg a «Hangya» a kezdet nehézségeivel küzdött, nem volt egy kereskedőnek sem szálka a szemében, most, hogy a kezdet nehézségein túl vagyunk , és üzletkörünk fejlődésének befejezéséhez közeledünk, veszedelmes konkurrenst látnak a «Hangyá»-ban. A veszedelmes szót épp oly megnyugvással veszem tudomásul, mint ahogy tudomásul vehetik szövetkezetünk tagjai, is, mert ez annyit jelent, hogy tagjainkkal szemben célunkat elértük. Nagyon rossz kereskedő az, aki a konkurrencia szidásával akar magának érdemeket szerezni ! Valószínűleg Önnek is tudomása van arról, hogy tárgyalásba bocsátkoztam a helybeli keresztény kiskereskedőkkel, hogy árukkal", ha nem