Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)
1924-04-30 / 100. szám
Ara hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. április 30. szerda. XII évi 100 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra. . 20.000 K | Égisz és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K nem fogadunk eL---POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám 11. Megjelent a Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete. — Eger is aláírási hely. — Eger, 1924. április 29. A pénzügyminiszter kiadta a Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezetét, amelynek lényege a következő : A Magyar Nemzeti Bank részvényeit nyilvános aláírás által lehet jegyezni. A a bank célja, hogy Magyarország területén pénzforgalmát szabályozza, a tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket aranynak és értékálló valutának gyűjtése által előkészítse. A bank gondoskodik arról, hogy a pénz értéke állandó maradjon. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona, amely 300,000 drb, egyenként 100 aranykorona értékű részvényre oszlik. A részvények negyed-részvényre is oszthatók. A névérték fele a jegyzés alkalmával, másik fele 2 hónapon belül fizetendő. A befizetés vagy az aranyérték érméivel, vagy valutákkal történhetik az átszámítási árfolyam alapján. Az aláírás április 28-től május 7-ig tart. Az aláírási helyek: a fegyintézet vidéki fiókjai és azok a vidéki takarékpénztárak, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A rend és nyugalom érdekében. Eger, 1924. április 29. A belügyminiszter rendeletet adott ki, melynek értelmében tilos április 27-től május 2-ig gyűléseket, tömeges felvonulásokat rendezni. A rendelet kiadására azért volt szükség, mert a szociáldemokrata munkásság, szokásához híven, május elsejére nagyarányú tüntető felvonulást ésegyűlésezést szándékozott tartani. Nem élünk olyan időket, amikor kívánatos lenne a véleménynyilvánítást utcán felvonuló tömegek szájába adni. Az ország ugyanis, sajnos, még a mai napig sem jutott el arra a nyugvópontra, amikor ezeknek a tüntetéseknek zavartalan lefolyásában bíznunk lehetne. Maga az a tény, hogy a munkásság ily módon akar hódolni szokásának, még nem váltotta volna ki a belügyminiszter tiltó rendelkezését, mert ha a munkásság úgy gondolja, hogy az ország mai viszonyai mellett szerencsés dolog utcai felvonulásokat rendezni, ez még nem ütközik törvényes rendelkezésekbe. Múlhatatlanul szükség volt azonban a tilalom elrendelésére, a társadalom békéje és a rend megóvása szempontjából, mert az a helyzet állott elő, hogy a munkássággal parallel a túlzó nacionalista szélsőség is hasonló felvonulást szándékozott rendezni. Szemben áll tehát egymással : az internacionalizmus és a túlzó nacionalizmus, vagyis a pozitív és a negatív. A két szélsőséges elem összeütközése nyilvánvalóan elkerülhetetlen lett volna. Mi sem természetesebb tehát, hogy az államhatalom, mint a társadalom békéjének legfelsőbb őre, jó eleve mindent elkövetett, hogy az ilyen összecsapást megakadályozza. A közrend megkívánja, hogy az ilyen felvonulásokat csak olyan körülmények között engedjék meg, amikor azokból sem a közre, sem pedig az egyesekre kár, vagy veszély nem háramlik. Könnyen elképzelhető, hogy a jelen esetben, — amikor az egymásra acsarkodó két szélsőséges tábor, tömegének erejében bízva, egymással szembekerül kint a nyílt porondon, az utcán, — az összetalálkozásnak nem lett volna sima lefolyása. Egyebekben sem olyan időket élünk, amikor egy napot is kitörölhetünk a munka idejéből, mert az ország érdeke ma fokozott munkát követel. Jogcímet a legkönnyebb keresni arra, hogy a szerszámot nyugvóra tegyük, de akkor, amikor olyan nagy célok lebegnek a nemzet szeme előtt, mint ma: ezeknek a jogcímeknek a megválasztásánál meggondoltaknak kell lennünk. Hogy ha az állam gépezetében csak egy társadalmi osztály is akad, amely a munkát szegre akasztja, megérzi azt az egész társadalom. Utcai felvonulásokra meg éppen semmi szükség, mert azoknak az ideje nálunk még nem érkezett el. Ha a társadalomból kiküszöbölődik a gyűlölködés, az egymás elleni fékezhetetlen düh, akkor lehetőség nyílik esetleg arra is, hogy a szélső bal és a szélsőjobb utcára vigyék érzelmeiket s azoknak kívánságukhoz mérten adjanak kifejezést. Addig azonban, amíg a társadalom különböző rétegeiben kutya macska barátság van, a társadalom békéje, a közrend biztosítása és a nyugalom érdekében az államhatalomnak mindig résen kell lennie, hogy a szélsőségek összecsapását minden erejével megakadályozza. Napi politika, Budapest. M. T. I. M. O. T. Rácz József dr. egyetemi tanár a húsvéti ünnepek alatt f. hó 27-én Ér-Lugoson beszámolót tartott. Ez alkalommal a választó közönség előtt nagyhatású beszédet mondott a gazdasági újjáépítés várható hatásáról. Beszéde után Vaniek plébános indítványozta, hogy a vlasztóközönség a gazdasági újjáépítés körül kifejtett rendkívüli áldozatos munkájáért és érdemeiért táviratban mondjon köszönetet és üdvözölje Bethlen miniszterelnököt és munkatársait. Az indítványt a választóközönség egyhangúan magáévá tette. Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés elnökénél ma 12 órakor megjelentek szociáldemokrata párt részéről Peidl Gyula, a Esztergályos János és Kitalka Lajos nemzetgyűlési képviselők, a független Kossuthpárt részéről pedig Ruppert Rezső és átnyújtották Szcitovszky Béla házelnöknek azt az ívet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház azonnali összehívását. Szcitovszky Béla elnök a házszabályoknak megfelelően azonnal intézkedett, hogy a Ház május 2 án délelőtt 11 órára összehívassék. Napirenden szerepel az összehívás megindokolása és a további teendők megbeszélése. A benyújtott ívet a 25 szociáldemokrata képviselőn kívül többek között még a következők írták alá: Ruppert Rezső, Drozdy Győző, Szilágyi Lajos, Hegymegi Kiss Pál, Meskó Zoltán. Beavatott helyről nyert információ szerint a Ház csak pénteken fog ülést tartani és az elnök indítványára újból elnapolja magát. A Külügyi Társaság pécsi gyűlése. Pécs, M.T.I. A Külügyi Társaság Apponyi Albert gróf elnöklete alatt április 27-én tartotta meg évi közgyűlését. Az ülést Apponyi Albert gróf nyitotta meg, nagy előadást tartva Magyarország és a Népszövetség címen. Ismertette a Nemzetek Szövetségének szervezetét, annak fényén árny oldalait, működésének sikeres és sikertelen voltát, majd fejtegette, hogy helyes volt-e belépni a Nemzetek Szövetségébe? Nem mondottunk-e le örök időkre az egységes Magyarországról ? Majd kijelentette, hogy egyáltalán nem adtuk fel ezt az elvet, sőt céljaink voltak a belépéssel. Ezek a célok a békeszerződés revíziójára való törekvés, a kisebbségek védelme, a jobb belátásért való küzdelem. Apponyi után Ludwig Jenő főtitkár beszélt általános külpolitikai kérdésekről, utána Nendtwich polgármester tartotta meg záróbeszédét. ___________________ Áresést várnak az árupiacokon. Eger, 1924. április 28. Az egyre jobban megnyilvánuló pénzszűke miatt két hét óta csaknem minden vonalon szünetel a vásárlás. Minden téren erős árleszállítást várnak. Lényeges árcsökkenés mutatkozik már eddig is a bőr és faiparban, valamint a ruhapiacon is, az áresés azonban az utóbbinál csak a luxuscikkekben nyilvánult meg egyelőre. Gazdasági körökben azt hangoztatják, hogy a most beköszöntő válság sokkal súlyosabb természetű lesz, mint amilyen Hegedűs Lóránt idejében volt.