Egyenlőség, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-11 / 37. szám
Azt sem ismerhetjük el, amit a t. folyóbragyábként felhoz, t. i. hogy a felekezetünkhöz tartozó képviselők a felekezeti érdek megvédésére mik,sem lettek volna, és igaz az, hogy birokra ők nem keltenek antiszemita kollegáikkal. Beismerjük azt is, hogy ők egyetlen skandalumot sem provokáltak. Ha e miatt szemrehányást érdemelnek, ám, illesse őket ezzel a Mol,f2s. Szemle. •/’ Azt azonban nem ismerhetjük el, hogy némán ־ tűrték volna az antiszemitizmus támadásait vállas felékezetünk ellen. Vagy csakugyan állana az, hogy az emberek oly gyorsan felednek? És így megfeledkeztek volna Wahrmann Mórnak egész működéséről? Teljesen el van feledve az a láz, az az izgatottság, amelyet in illő tempore a tapolczai kérvény az országban épúgy, mint a képviselőházban előidézett? Hogy lobogtak akkor a szenvedélyek! És ime, az izzó párákkal telitett házban felszólal egy zsidó vallású képviselő. Lesvelesik a furcsa honmentők, hogy félbeszakítsák, zavarba hozzák, hogy nevetség tárgyává tegyék. És ez nemcsak nem sikerült, de Cobrin Ferencznek a beszéde után ",látszólag tisztább lett a levegő a házban és a hazában is. És Mandel Pál, kit a vad fanatismus kibuktatott és Ullmann Sándor nem ragadták-e meg az alkalmat, hogy megtámadott vallásunk mellett szóljanak? Igaztalan tehát a M. Zsidó Szemle vádja. Igaztalan, mint minden a szürke theoria szemüvegén keresztül készített ítélet. Túlzott követelésekkel fellépni embertársaink iránt és oly könnyű, amennyire biztos az, hogy ők ily igényeknek megfelelni képesek nem lesznek. A méltányosság itt is a legjobb vezető. Ne nehezítsük azoknak állását, akiknek feladata amúgy sem irigylendő. Támogassuk s de ócsároljuk őket alap nélkül. És ez ezeknek javára lesz s ebből haszon fog hárulni reánk. ' ■־ Veridikus. Zsidó gyarmatok. vi. ■ P e s z a eh Tikvoh 0חספ דוקת) alapításának történetét már a׳ fentebbiekben elmondottam (1. az ״ Egyenlőség 35. számát). Hogy a szentföld zsidó barátai és jótevői Európában a kolónia létrejötte után komolyan foglalkoztak a gyarmatosítás eszméjével, ezt mutatja az a tény is, hogy a párisi Alliance Israelite Universelle, mint már említettük, roppant költségek árán zsidó gazdászati iskolát állított fel Jaffa közelében. Ha további gyarmatosításra nem gondoltak volna, zsidó gazdákat nem neveltek volna. " . Aföldmivelés Palesztinában kizárólag a falvakra szorul; ezekben pedig zsidó nem lakott és nem lakik ma sem. Az arab paraszt (falacha) a világ minden kincséért sem adja el őseitől öröklött birtokát. Földre, csak olyanra lehet szert tenni, mely ׳ évszázadok' óta parlagon' die ver, melyen csakis a most ép úgy, mint Ábrahám idejében nomád, életet folytató beduin *törzsek ütik fel hébe-hóba sátraikat, a mely földet — és ilyen sok ezer hold van a Jordán mentén, a Hermon hegyháton, a Libanon völgyeiben és a Jeruzsálem, Jaffa,Hebron, Bethlen és Kaita közti területeken — a mely földet, mondom, a minden tekintetben konservativ falada, vagy pásztor magától termékenynyé tenni soha sem fog és a mely föld mintegy praedestinálva látszik lenni arra, hogy az ország hajdani birtokosai üldözött ivadékainak menhelyül, új hazául szolgáljon. Az Alliance kétségtelenül folytatni akarta a Stampfer és Gutmann hazánkfiai által megkezdett kolonisatiót, tenni akarta ezt rendszeresen, kitanult gazdákkal és leginkább a már az országban lakókkal; arra, természetesen, hogy tervét, a gyarmatosítást illetőleg, oly rohamosan fog kelleni megvalósítania, arra nem gondolhatott, amint hogy nem gondolhatott arra sem, hogy Muszkaországban iszonyatos, embertelen üldözések kerülnek napirendre. Említettem, hogy ama válságos időben, melyben annyi szerencsétlen hazája mindenevesztett üldözött a szent földet elárasztotta, hogy ezek közül akkor közel százan a kisded Peszach Tikvol gyarmaton kerestek menhelyet. A 29 ott lakó család testvériesen megosztotta falatját a menekültekkel. Gutmann az elvetésre szánt egész gabonakészletét, a birtokában volt összes élelmiszereket a jövevények rendelkezésére bocsájtotta és a kis gyarmat kiállotta e nehéz próbát a nélkül, hogy benne,éhség, tört...,volna ki, mint az a többi helyeken, melyeket a menekültek megrohantak, történt. Mikor később Európából segítség érkezett és nagylelkű férfiak az üldözöttek pártját fogták, a Peszach Tiborban tartózkodók nagy része a kolóniában akart maradni. .És ezt lehetővé is tette azon férfiú, kit f a szentföldi zsidók azóta valóságos őrangyalukként ismertek fel s a ki azóta,־ kivált a gyarmatositás érdekében fejedelmi vagyont költött el. Értjük Ret seh־ M . Edmund bárót. Ez megvásároltatta a Peszach Tikvohhoz határos, parlagon hevert, több száz holdnyi területet, elláttatott minden ,menekültet a szükséges szerszámokkal, lóval és tehénnel, felépíttetett számukra 25 házat és mel-