Egyenlőség, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
Karczag Vilmos: A nemzeti színház a napokban, számos barátja és az elfogulatlanok örömére e fiatal tehetséges író .A hitvesezsma drámáját fogadta el előadásra. Már most én ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy olvasóimnak egy kis irodalmi fotográfiát nyomjak a kezébe. De midőn ezt teszem, előre is kijelentem, hogy nem a kritikus hosszú képével fogok a munkához és semmiféle esztétikai méteren nem méregetem jeles tehetségét. Nem mondom én, hogy ekkora vég ízlése, ilyen hosszú poézisa, hogy ennyi és ennyi méter humora, mélysége, aztán hogy akkora darab világismerete, s tudja jó ég még mi mindene van ! Utóbb a Kurta Pálok nekem esnének, hogy tőlük, az irodalom pantheonjának Szent Péteréitől, el sem kértem a mennyország kulcsát és mégis oda juttattam valakit. Hát ide állítom én minden kritika helyett azt a 10 éves munkásságot, melyek az én emberem tehetségét hirdetik! Nem azon kezdem, hogy született itt és itt, hanem azon, hogy 3 csoportba lehet osztani írói működését — persze nem korok, csak műfajok szerint. Karczag ־ szellemes és tüzes tollú hírlapíró, sikkes, gazdag humorú elbeszélő és ügyes, sziporkázó ötletű drámaíró, kitől a szív ismeretét sem lehet megtagadni. Eleven elbeszéléseivel, melyekbe a humoron kívül gyakran bohózatos elemeket visz, nagyon sűrűn találkozunk minden hazai szépirodalmi lapban. A nagy közönség élvezettel is olvassa szaporán megjelenő műveit, melyekből 1885-ben »Ma és mindig« czimmel (melyhez Teleki Sándor gr. irt meleg hangú ajánló sorokat) 1886־ ban pedig »Szerető szivek« czim alatt adott ki egyegy kötetet. A két kötet annyira kedveltté tette Karczagot, hogy a nemsokára megjelenendő harmadik kötetét is már kíváncsian várják. És erre van is ok elég, mert e fajta művei csaknem kivétel nélkül német nyelven is megjelentek; közülük ״ Az anyag czímű a berlini Schorer-féle ״ Familien Blattéban és az ״ Echo“ folyóiratokban Dráma irói munkássága még gazdagabb és sok zajos elismerést szerzett számára. Első 1 felv. vigjátékát »Szent a béke« czimen 1877-ben 18 éves korában irta, melyet Debreczenben elő is adták. 1880-ban már egy 3 felv. népszínmű szerzőjeként emlegetik országszerte, mert a »Gazduram felesége« bejárta az ország vidéki nagyobb - szenvedélyek rabjává legyen, de a magyar népnek, tudjuk, nagy hajlama van a személyes tusktuszra is, és vak odaadással a végsőkig követi azt a férfiút, kiben nemes önzetlenséget, valódi áldozatkészséget és értelmi felsőbbséget feltételez. Bár az ilyen férfiút a magyar nép hiába keresett a jelentkező antiszemita apostolok között. A somogymegyei és zalamegyei zavargók is, kik rátörtek a zsidók lakására, szegények. Hamar észrevették, hogy akik őket felizgatták, szívesen vennék ki a zsákmányból az oroszlánrészt, de mártíriumra a szent ügyért bizony nem vállalkoznának. Pedig a mártiromság oly drága és becses a magyar népnek! Még Verhovainak is egyetlen szerencséje, hogy a czeglédi asszonyok őt igaz mártírnak képzelik és keserves könnyeket hullatnak bukása fölött. Az antiszemitizmusnak nincs adva, hogy igaz hősöket, áldozatkész mártírokat neveljen. Kiknek vallási hitök, nemzeti hitök egyformán az, hogy embertársaikat gyűlöljék és mások javait elvegyék , még sorsvetés által seam jelölhetnék ki azt a férfiút, ki ez uj evangéliumért dicső halált tudna halni. ** י.« ־' ׳‹ο« -És épen az az ok, mely az antiszemitizmust haladásában megállította, fogja most, a ki derült sikertelenség után, teljes szétrombolását siettetni. Eszmék harczosaira nézve nem áll a közmondás, hogy a szerencse elmúltával szétoszlanak a barátok is Akik nagy eszmékben hisznek, minden vereség után új bizalmat nyernek, minden bukásból fokozott erőt, szívósabb kitartást merítenek. Csak az antiszemitizmust nem segíti az eszme fentartó varázslata. Nekik mindig győzniök kell, és ha nem győznek, az első sikertelenség annyi, mint a végsőbukás. Mert akik az antiszemitizmus csillagát követték, benne saját szerencséjük csillagát imádták. Hitték, hogy az új fény a tudatlant odasegíti a képzett helyére, a selejtes jellemet úrrá teszi a próbált erő felett, a dologtalan úrhatnámságnak aláveti a munkás törekvést, a bukott exisztencziáknak utat nyit, hogy a társadalomban hatalmat, tekintélyt, vagyont nyerjenek. Nem-e szétrebbenti őket, mihelyt csak az eszme magasztos és névtelen küzdelmeire marad kilátásuk? Mi az antiszemitizmus ereje, ha a catilinarius alakoknak még csak képviselőséget sem tud biztosítani? Óh, nekik a csillag egészen kialszik, az,égről eltűnik a szent keresztjel, melyről olvasták jelmondatukat: In hoc signo vinces. Memor Zsidó gyarmatok. .. Az elnöki széket Rokench úr, a gyarmatnak Rothschild Edmund báró által kinevezett titkára vezette. Az ülést azzal a jelentéssel nyitotta meg, hogy a lefolyt héten Paris és Londonból újabb adományok érkeztek: 46 drb szántóvető szerszám és 6 fejős tehén alakjában, melyek