Egyenlőség, 1888 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1888-09-16 / 36. szám
VII. évfolyam. Budapest, vasárnap 1888.Szeptember 16. 36. szán). EGYENLŐSÉG MEGJELENEK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeestőség és kiadóhintal! Budapest, TL, váczi körút 3. hová minden küldemény intézendő. TÁRSADALMI hetilap. Stefiisteti feltételek. szerkeszti Félévre . .............................3.50 ״ Negyedévre................................1.75״ SZABOLCSI MIKSA. Egyes szám ára 14 kr. Egész évre házhoz kiüdve . . frt 7.— Dr. Schütz Miksa, Schwarcz Ármin-tól. — A pesti zsidó anyakönyvvezetés, Dr. Löw Immanuel-tól. — ..lom KipurÉí, Jöffyfdlüfflj Byaöft ! (Tárczaczikk.) Irta: Dr. Ágai Adolf. — A velenczei kalmár. Eredeti tanulmány. Irta: Hoffmann Mór. — Uj zsidó templomok. — Zsidók az uj veszprémi püspök előtt. — Gyászistentisztelet Trefort Ágostonért. — Szellemszikrák a rabbinikus irodalomból. (91. sorozat.) Talmudistától. — Előfizetési felhivás. — Heti naptár. — Hírek. — A zsidó időszámítás. Irta : Dr. Bak Izrael. — Uj kutatások a bibliai régészet terén. — Szerkesztői üzenetek. — Szefforisz és Róma, Phi I ip son regénye. (21. folytatás.) ־— Hirdetések. — Dr. Schütz Miksa. Budapest, 1888. Szeptember 13. Gráczban, a ״ Zöld Stiriaskies fővárosában egy sirt hantolták fel ma, melyet csak kevesen állottak körül, de melynél szivével, bánatos részvétével ott volt az összes fővárosi sajtó, sőt mondhatjuk, ott voltak a főváros műveit köreiből igen-igen sokan. Mert akit ott idegen földben örök nyugalomra bocsátottak, Dr. Schütz Miksa, a fővárosi sajtónak egyik dísze, büszkesége, a főváros szellemi munkásainak egyik nagyrabecsült, kedvelt alakja volt. A gondviselés megfejthetlen végzése itt oly férfiút szólított ki az élők sorából, ki ritka tehetségeinél és vas szorgalmánál fogva fényes jövőt remélhetett. Dr. Schütz egyike volt leg־alaposabb, legképzettebb zenetudósainknak; a zene elméletében, a zeneirodalomban kiváló képzettséggel bírt és ezzel nála fényes írói tehetség párosult. A ״ Bester Loydnak“ egy évtized óta zenebírálója volt és valahányszor e lap hasábjai Dr. Schütznek egyegy czikke megjelent, ez az olvasóknak mindig kedves, élvezetes, kedélyt és ízlést nemesítő olvasmány volt Mint zenekritikus igazsággal, de kérlelhetlen szigorral ítélt, maró gúnynyal sújtotta a középszerűséget, de lángoló hévvel hódolt az igaz művészetnek, melyért rajongott. Mert ez a külsőleg oly rideg és oly nehezen hozzáférhető ember gyermekes idealizmussal csüggött a művészeten, melynek szolgálatában állott. És Dr. Schütz — ezt lapunk álláspontjánál fogva kétszeres büszkeséggel emeljük ki, (fájdalom, hogy már csak az elhunytnak adózhatunk ezzel) — Dr. Schütz sokoldalú és oly szép sikerekkel diszlő munkássága mellett meg tudta őrizni szivében vallása, faja iránt a meleg szeretetet és ragaszkodást. Magyar volt és zsidó volt minden izében, de minden fitogtatás nélkül. Gyengéd szeretetet és őszinte csodálatot táplált Goldmarck bekhobohum mKauaammmmmammaaammtmm₪ammnmamB₪maBmamtmmmmmmmataamwmtems₪tmmmmaaammBtamni!mi■ Károly, a vele sok tekintetben kongeniális nagy zeneszerző bánt. Fényes tollának egész varázsával dicsőítette a mesternek világra szóló két zeneművét: ״ Sába királynőjét és ״ Merlint.“ Ellenben méltó haraggal és szarkasztikus, éles kritikájának teljes fegyvertárával fordult Liszt Ferencz ellen, midőn ez kicsinyes elfogultsággal támadt ״ Das Judenthum in der Musik“ czímű művével a zsidó zeneszerzők és művészek ellen, kik egy Meyerbeert, egy Halévyt, egy Joachimot adtak a világnak. ״ Sagittarius“ álnév alatt Schütz egy röpiratot adott ki, válaszul Lisztnek idézett művére és e röpirat örök emléke marad híven érző zsidó lelkületének és fényes írói tehetségének egyaránt. Mi a boldogultunk egy ígéretét birtuk, hogy hazatérte után az «Egyenlőség« számára tanulmányt fog írni a héber zenéről, melynek — mint mondá — kutatásával foglalkozott és melyet zenetörténeti szempontból fölötte nagy fontosságúnak ismert fel. Ez ígéret, fájdalom, sírba szállott vele , és sírba szállt egyúttal minden törekvése, minden sikere, minden reménye. Nem volt neki megadva, amit oly hőn óhajtott, hogy kedvencz szakából előadásokat tarthasson az egyetemen, melyen ez év tavaszán mint magántanár habilitálta magát. Legyen neki megadva az örök béke az örök harmóniák világában. Schwarz Ármin: A pesti zsidó anyakönyvvezetés■ A M. Zs. Sz.-nek egy jeles tollú munkatársa, a kinek fejtegetéseit mindig érdeklődéssel olvassuk, a most megjelent füzetben egyebek közt azon kérdéssel foglalkozik, melyet a pesti anyakönyvvezetésre vonatkozólag e lapokban fölvetettem. Nem kívánok V. Z. úrral polémiába bocsátkozni, csak röviden akarom elismerésemet kifejezni azon pártatlanságért, melyet Lapunk mai száma 16 oldalra terjed!