Egyenlőség, 1889 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1889-06-30 / 25. szám
25. szám. Vffl. évfolyam. Budapest, vasárnap 1889. Junius BO. EGYENLŐSÉG MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Siítkuszóngét kidóimul: ZSIDÓ FELEKEZETI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Budapest, VI., várai körút 23 szoikeimi SZABOLCSI MIKSA. hová minden küldemény intézendő. Egész évre házhoz küldve . . 8 írt.— Félévre.................................4 n Negyedévre..........................................2 ״ .— Egyes szám ára 16 kr. Trwhlflffi * Bécsi nemzetközi flabonavásár. Dr. Lőw Tivadartól. — Mentő betűk. (Tárczaczikk). — A szegedi akezióhoz. (A gyöngyösi status-quo zsidó hitközség a szegedi kongresszusi zsidó hitközséghez). — Mit mond Reich Ignácz. — Az antiszemitizmus Francziaországban XIV. Lajos alatt. — A házaló és fia. Eredeti beszély. Viola Miksától. — Előfizetési felhívás. — Heti naptár. — Hazai hírek. — Külföldi hírek. — A párisi zsidó kézműegyesület. Csajági Bélától. — Irodalom. — Szerkesztői üzenetek. Hirdetések. Bécsi nemzetközi gabnavásár. Ne ijedj meg, nyájas olvasóm, nem fárasztalak nemzetgazdasági elmefuttatással, sem általában, sem a bécsi gabnavásárral kapcsolatosan. Amiről szólni akarok, az tisztán felekezeti kérdés és semmi részben sem esik kívül e lapok irányzatán, ellenben mint felekezeti kérdés elég fontos arra, hogy megbeszélés tárgyává tegyük. Az úgynevezett bécsi nemzetközi gabnavásárról mindenki, ki abban csak egyszer részt vett, vagy annak tudósításait figyelemmel kísérte, alaposan tudja, hogy az mindennek inkább mondható, mint gabonavásárnak. Az esztendőnek nincs oly holt évadja, hogy a budapesti gabonatőzsdén egyetlen egy napon nagyobb, terjedelmesebb üzleti transactiók ne foganatosíttatnának, mint a bécsi, úgynevezett gabonavásáron. Van a bécsi nemzetközi gabonavásáron egész nap, melyen az összes adás-vevés 5000 mm. árpából áll. S ne tessék tán hinni, hogy ez sajtóhiba, vagy hogy egy pár zérust elfelejtettem: a szedő helyesen szedte : ötszáz méter mázsa és ez a valóságnak teljesen megfelel. Ily tényállással szemben méltán kérdi az elfogulatlan szemlélő, hogy hát tulajdonképen mi a czélja ennek a nagy humbugnak, melynek a bécsi lapok annyi reclámot csapnak ? A választ könnyű megadni: az első czél — a főczél — a stagnáló és lakosainak gyűlölködő szenvedélyei miatt hanyatló birodalmi fővárosba minél több idegent gyűjteni, a másik, — a mellékezés, — néhány úri egyénnek alkalmat adni, hogy mint «elnök», «bizottság», «protector» stb. szerepelhessen és parva sapientia pártolja és fejlessze a «bécsi kereskedelmet.» * A föczéit korántsem kárhoztatjuk s a mellékczéllal annyira lépten-nyomon találkozunk, hogy nem nehéz számára is mentséget találnunk. Ha tehát bárhol egyebütt azon kérdés vettelik föl, vájjon mi zsidók elmenjünk-e ily vásárra, azt kellene felelnünk, hogy ez nem felekezetiség, hanem barekság — sit venia verbo — kérdése, s hogy a balekok valláskülönbség nélkül meg fognak jelenni. Az úgynevezett vásár azonban Bécsben tartatik, ugyanazon városban, mely az utolsó évek választásainál vallásunk és követői ellen a legszenvedélyesebb gyülölséget tanúsította, ugyanazon kormány aegise alatt, melynek conniventiája az antiszemitizmus iránt már-már veszélyezteti hitsorsosaink élet és vagyonbiztonságát, míg becsületünk régen szabad prédáját képezi azon szellemi proletariátusnak, melynek az antiszemitizmus nem meggyőződése, hanem kenyérkeresete. Hogy önérzetes zsidók ezen körülmények között ellendemonstrációt rendeztek és kijelentették, hogy a bécsi gabonavásáron nem fognak megjelenni, azt tehát csak dicsérni és helyeselni lehet, mert a mellett, hogy semmiféle üzleti hátrányt nem szenvednek, elmaradásuk által a bécsi polgárság elvakított részével kézzelfoghatóan éreztetik, hogy saját városa anyagi érdekei ellen cselekszik, midőn az antiszemita kolomposok veszedelmes vezetése után jár. E leczkét megérdemlik a bécsiek és annak hasznát ők is, mi is fogjuk élvezni. Lapunk mai száma 16 oldalra terjed.