Egyenlőség, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

Ezek a boldogtalan oroszországi zsidó test­­vérek nagyon is nagy hajlandóságot mutattak, hogy művelődni, előre haladni akarnak. Kitiltot­­ták hát őket az egyetemekről. S mert a művé­­szet minden terén magasra törtek, kitiltották őket a szépművészeti akadémiákból. Embertelen módon minden törvény alól kivonva, vadállat gyanánt üldözve, hajszolva, hajlékából kiverve, az oroszországi zsidóság a legválságosabb hely­­zetbe jutott. Csak legközelebb is olvashattunk a jakutski vérfürdőről, melyben legnagyobb­­részt zsidókat öltek meg. Nem mondom, hogy a czár atyuska valami emberszerető bánásmódban részesíti többi alattvalóit, de tény, hogy vala­­mennyi alattvalója közt legembertelenebbül, leg­­állatibb módon bánik a zsidókkal. , S mindezt azért teszi, mert a zsidóság a kultúra napvilágáért küzd, s félő, hogy e vilá­­gosság eltalálja űzni az orosz hatalom sötétségét. Mint mindenütt a világon, a zsidóság Oroszor­­szágban is azonosította magát a szabadság esz­­méjével. Az orosz nihilisták — a szabadság e legvakmerőbb harczosai — jórészt zsidók. Mert más után nem érvényesülhetnek eszméikkel, a forradalmi térre léptek. Intelligencziájuk első­rangú­­tudományszomjak — mint a zsidóság-­ nál­a ,Világon mindenütt, ismeretes. Azt a zsidó-­­ságot, mely Oroszország legjobb elemei közé­ tartozik, bántalmazza, sanyargatja, gyilkolja az­ orosz h­alom. S mi mindennél vakmerőbb, mit­­ soha hatalom még megtenni merészelt, a szel­ | lem n­an világát­ól akarja ez elemet megfosz- | tani. Kényszeríteni akarja, hogy műveletlen, hogy­­ 4 buta maradjon. Kizárja még az iskolákból is. Csakhogy a zsidóságban oly erős a művelődési hajlam, hogy iskolák nélkül is tanul és halad a korral. A zsidó művészi tehetségekben oly erős az egyéniség, hogy kizárva az akadémiákból, még nagyobbszerű, még önállóbb utakat tör szellemével. De mit ér mind­ez, ha brutális erőszak, durva ököljog érvényesülésében nemcsak meg­­akadályozza, hanem még kiirtására törekszik. A szerencsétlen oroszországi zsidók hely­­zetét ajánljuk a jámbor szivü kath. főpapok s édesded mosolygása jezsuita szent atyák figyel­­mébe. Egy kis keresztény rek­l­ám Európa­­szerte talán használhatna némikép a sorsüldö­­zötteknek. Palágyi Lajos. S E &. EGYENLŐ _ .: \' ,י ,״ י\* » ״. X ׳,׳ז ;י JANUAR 5. Eötvös Károly védelméből. (Töredék.) Irta: Cornelius.I — Az ״ Egyenlőség־“ eredeti tárczája. — A múlt napokban egy bizonyos Kobligk nevezetű boroszlói államügyész hivatalos előterjesztése alkalmával az antiszemitizmus vadgombáit bevevén, oly kifakadásokra ragadtatta el magát, melyektől bécsi elvtársai is méltán megbolondulhattak. Ebből az alkalomból közlünk mi is egy esetet, a­melyről a tárgyaláson jelen voltakon kívül senki sem tudott, mely itthon történt meg, s mely habár csak halvány képe a boroszlóinak, mégis feljegyzésre méltónak tartjuk. Ezen eset karakterisztikonja azon időknek, mikor még nálunk is kisértett a sötét reakc­ió korszaka. Túl estünk rajta. Eloszlott, mint a felkelő nap eloszlatja a ködfelhőket. Küzdelembe került, a győzelmet nem mi magunk vittük ki, hanem azon barátaink, kik segítségünkre siet­­tek , tiszteljük nevüket és emléküket! * * * Közvetlen a tisza­eszlári per után történt. A fortuna egyik kis tárgyaló termében törvényt ült a büntető bíró­­ság és a közvádló ügyész. A vádlottak padján L . . . nevű szegény zsidó vádlott ült, kit »ex nobile officium« Eötvös Károly védelmezett. A bizonyítási eljáráson csakhamar túlestünk és ennek befejeztével felállost a köz­vádló királyi ügyész és előterjesztette vádinditványát. / " Épen ezen vádinditvány az, melyet alkalomszerüsé­­génél fogva, röviden felemlítek, és bár évekkel ezelőtt történt, mégis mintha ma történt volna, úgy él emléke­­zetemben. Előre kell bocsájtanom, hogy tudicatúránk összes ágaiban nincs oly igazán libarális elem, mint a­milyen a magyar ügyészi kar. És ez másként el sem képzelhető, hisz annak feje Kozma Sándor, kiben az önzetlenség, pártatlanság, erély és humanizmus összpontosult, ki a haza bölcse, Deák Ferencz iskolájában nevelkedett és ki itt szítta­­magába azokat a fenkölten szabadelvű és minden előítélettől ment eszméket, melyeken az antisze­­mitizmusnak a tisza­eszlári perben magasan csapkodó hul­lámai megtörtek.­­ És a milyen a feje e karnak olyan annak az egész teste is. * Mégis megtörtént, hogy a közvádló ügyész — le­­het, hogy beszédje hevében — többek közt a követ­­kező hivatalos előterjesztést tette­­ a törvényszék előtt: »Ha e fajta vádlottak felett ítél a törvényszék, kétsze­­res szigorral kell eljárnia, mert ha ezek kiállották bünte­­tésüket, megint ott tartanak, ahol azelőtt tartottakba jár.

Next