Egyenlőség, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-11 / 37. szám

: Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 . ,­­Budapest, V. Vácsi körut S3 hova minden kiademény intézendő. t 1., | SZERKESZTI : SZABOLCSI MIKSA. V.:*»?״׳•?י•*. ־..:״־׳,יז*»: »,r «ד^;;2״::•,; '■y-r'T׳-'?^ '■ f 37. szám. Budapest, 1891. szeptembe 11. . évfolyam. \\ Előfizetési feltételek: Egész évre hu­zhez küldve . . 8 írt — Félévre........................ . . 4 » — Negyedévre.............................2 » — Egyes szám­ára 16 kr. ül Oil) K N 1• É W T E Il fi 1\. ül E Ii .1 K JL E N I li Tartalom:*­ ­ Graetz Henrik — Emléklap az orosz zsidókért. — A hé­­ber szó. Irta: Tábori Róbert. — A tápió-szelei rabbi nyi­­latkozatára. Szabolcsi Miksától — Még egyszer az «inogó­­oszlopok». — Révai ur. Elbeszélés. Gon­da Dezsőtől. — Hazai hírek. — Külföldi hírek. — Hirdetések. Graetz Henrik■ 1817-1891. ן Hiszszük és reméljük, hogy jövő nemzedé­­künknek már nem lesz oka arra, hogy harag­­jával illesse őt azért a szörnyű ajándékért, melynek legalább közvetve szerzője volt; de­­igenis hálával és kegyelettel fog megemlékezni róla ;azért a másik ajándékért, melynek közvetlen terem­tője volt és amely hosszú, hosszú időn át büszkesége, dísze lesz a zsidóságnak és iro­­dalmának. Dr. Graetz Henrik, a zsidóság legna­­gyobb történetírója szolgáltatta az okot a né­­met antiszemitismus kitörésére. Ez az átok meg­­fog szűnni, szünőfélben van már is, míg az áldás, melyet népének hagyományozott, törté­­­nete századokra a zsidóság szivébe vési a nevét. Graetz Henrik mint tudós és történész hajthatatlan, megvesztegethetlen volt. Bizonyo­­­­sak vagyunk felőle, hogy ha előre tudta volna is, hogy a németekről mondott és megörökített !­­télete egy szenvedésekben és megalázásokban oly gazdag korszakot teremt a zsidóságra nézve, aminőt tényleg teremtett, még akkor is úgy írta volna azt meg, amint megírta. Mikor ugyanis chau­­vinismusban úszott az egész német zsidóság és a teuton erények istenítésében egymást múlták felül nagy Németország tellfoghatói, akkor állott elő a zsidó történetbúvár és kíméletlenül kimon­­dotta, hogy neve egészen úgy van ám az a német jellem dicsőségével. Türelmetlen, másokat le­­néző, faragatlan és az üldözés felé hajló a né­­­ met v Charaktere. Feljajdult erre Treitschke, az udvari történész. Lássátok, szólt, így nyilatko­­zik felőlünk a zsidóság leghíresebb historikusa, ki méghozzá német is, — és megindította a dics­­telen hadjáratot, melynek támogatója maga Bismarck volt és melynek látható fővezérségét Stöcker vállalta magára. Sok keservet, jajt oko­­zott azóta az antiszemitismusnak elnevezett járvány a zsidóságnak, de elfelejt minden szen­­vedést, ha a halhatatlan műre gondol, melyet e betegség véletlen okozója teremtett. Graetz Henriknek 8000 oldalt kitevő, tizenkét kötetes (a II. kötet két részből áll) Zsidók Történetére a legrégibb időktől a legújabb korig. A zsidóságot tanította megismerni önmagát. Nemesebbet, nagyobbat nem tehetett érettünk senki sem. ג 1: Graetz Henrik az 1848-iki lengyel szabadság­­harczban szomorú hírnévre szert tett Xions város­­­tájában (Posen nagyherczegségében) született 1811-ben. Atyja szegény és tudatlan mészáros volt. Első ta­ b*1.ל .׳ i. ־. ■üú ׳■ Naptár: Vasárnap (1891. szeptember 13.) 5651 E1111 hó (29 napos) 10-ike. Hétfő 11־־ ike. Kedd 12-ike. Szerda 13-ika. Csütörtök 14-ike.Péntek 15-ike. Szombat 16-ika. Hetiszidra: Ki-Mzóvó, —Haftórah: Jezsuiás 60. feje­­zete. l­apunk mai szám­a 10 oldalra terjed.

Next