Egyenlőség, 1893. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1893-01-13 / 2. szám
2. szám Budapest, 1893. január 13. XII. évfolyam. EGYENLŐSÉG Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest. V. Váczi körut SS. hova minden küldemény intézendő. Zsidó felekezeti és társadalmi Milan SZERKESZTI : SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve . 8 írt — Fél évre . . . . . . . 4 . — Negyedévre..................... 2 » — Egyes szám ára 16 kr. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Naptár. Vasárnap (1893 január 15) 5653 Tévész hó (29 napos) 27-ike. Hétfő 28-ika. Kedd 19׳-ike. Szerda Levat hó 1-je. Ros-Chodes. Csütörtök 2־ ika. Péntek -ika. Szombat 4-ike. Hetiszidra : Bóbel־ Paroh. (Mózes II könyvének 10., 11,12., 13. fejezetei.) Nastora : Jeremiás 46. fejezete Tartalom: A zsidó vallás receptiója és a katholikus dogma. Irta: Dr. Markus Dezső. — Az elnökválasztás. — A védelem eszközei. Kardhányó Izidor. Irta : Ágai Adolf. — Zsidó írók a legújabb magyar irodalomban. Róna Bélától. — Az orosz zsidók New-yorkban.Irta: Becsky László. Absalon. Eredeti tragoedia (Szépirodalmi melléklet). Irta: Makai Emil Ágai Adolf könyvéről. Ismerteti Adalbertus. — Arosz asszony. Örményből fordut óa : Cseringarian Jakab ־— Az erősek. Bernstein A. elbeszélése. —Hirek.— Hirdetések. Lapunk mai száma 24 oldalra terjed. A zsidó vallás receptiója és a katholikus dogma. Mi a zsidó vallás receptiójának lényege ? Az, hogy ezt a vallást is egyenlőn tekintsék azokkal, melyeket hazánkban »törvényesen bevett» vallások neve alatt ismernek. Más szavakkal ez annyit tesz, hogy mindazon jogok, melyeket törvényeink ama vallásfelekezeteknek biztosítanak, a jövőben terjedjenek ki a zsidó hitfelekezetre is, és hogy a zsidó vallási magyar állampolgár nemcsak politikai és polgári jogai tekintetében, hanem a lelkiismereti szabadság kérdésében is egyenlővé legyen más vallási polgártársaival, kikkel egyenlő kötelességeket teljesít. Nyilvánvaló tehát, hogy a receptió törvénybe iktatása az általános polgári jogegyenlőség eszméjének természetes követelménye és következése. Mert lehetetlen addig a polgárok teljes egyenlőségéről beszélni, míg a legtermészetesebb jogok egyike — a lelkiismereti szabadság és a hitfelekezethez való csatlakoztatás — tekintetében törvényes akadályok léteznek, míg az egyik hitfelekezet előjogokat élvez a többiek fölött. Teljesen érthető is, hogy senki sincs, aki ebből a szempontból ne méltányolná ama törekvést, hogy a zsidó vallásnak törvényen kívüli állását megszüntessék és annak híveit, vallásuk tekintetében is amaz oltalomban és jogokban részesítsék, melyekkel többi polgártársaik hitfelekezetei hosszabb vagy rövidebb idő óta felruházvák. Előre volt azonban látható, hogy a katholikus egyház, mely még mindig nem akar megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a türelmesség és felebaráti szeretet mindenkivel szemben a legszebb emberi erény s mely nem akar tudni semmit sem a polgári jogegyenlőség, tehát a vallásfelekezetek egyenlőségének elvéről; akadályokat iparkodik majd gördíteni a zsidó vallás receptiója ellen is, aminthogy a katholikus egyház minden időben hadat üzent mindennek, ami az emberek jogállásának egyenlősítésére irányult, ami a polgári és lelkiismereti szabadság megvalósítását, az ember természetes jogainak elismerését tűzte ki törekvése czéljául. Ezt persze — ezekkel a szavakkal — nem szokták hangoztatni a katholikus ultraraontánok, akik a talmudnak évezredekkel ezelőtt alkotott, az állatokra vonatkozó tételeivel szoktak izgatni a zsidók ellen. Azokról az ana-