Egyenlőség, 1898. július-december (17. évfolyam, 25-50. szám)
1898-09-11 / 35. szám
Budapest, 1898. szeptember 11. XVII. évfolyam. 35. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V., József tér 10, hová minden küldemény intézendő. Zsidó felekezeti és társadalmi hetilap. SZERKESZTI: Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve. . . frt Fél évre................................ 4 • Negyedévre . . ................ .. Az ›IFJUSÁG›-gal együtt évente két forinttal drágább MEG.JELENIK M I IN IN KI VASARNAP. SZABOLCSI MIKSA. Tartalom : Magyar álláspont. Irta: Dr. Silberstein Ad 01 f. — Meg*jegyzések Nordau beszédére. Irta: Szabolcsi Miksa. — La verité est en marche. Irta: Tímár Szaniszló. — »Krecseles.« (Tárcza.) Irta: Aczél Endre. — Hírek. — Hirdetések. A mellékleten: A VII. zsoltár. Fordította: Telekes Béla.— Irányelvek. Irta: Dr. Steinherz Jakab — Barangolás. Irta : Hazai Hugó. — Fohászkodás. (Vers.) Irta :Varga Károly. — Eszterka. (Szomorujáték.) Irta: Dr. Phillipson Lajos. Naptár: Vasárnap (1898. szeptember 11.) 5658. Ellul hó 24־ ike. (A péntekig tartó Szeledósz-napok esete.) Itelló 25-ike. Kedd 26-ika. Szerda 27-ike. Csütörtök 28 ika. Péntek 29-ike. Este beköszönt a két napig tartó Rós hassonoünnepe. Szombat : Tisri bó elseje. Az 1659-ik esztendő első napja. Rós־ hassono־ ünnepnapja. Magyar álláspont. Sohasem támadtuk meg Berzl és Nordau tiszta szándékait, sohasem kételkedünk jó zsidó szívükben. Ők szeretik Izraelt és e hitfelekezet büszke lehet e két ragyogó tehetségre. Isten nem hagyja alább szállni népe szellemi dicsőségét. De a jellem tisztasága, a szív kitűnősége, a nagy írói talentum ki nem zárják a tévedést. És a sionizmus oly nagyszerű tévedés, hogy majdnem a bűnnel határos. A sionisták meg akarták menteni a régi fajt és majdnem az antiszemiták késére gyűjtötték volna. Egy antiszemita programmot fogadtak el és majdnem bebizonyították, hogy a zsidó hazátlan, mert a régi hazát el akarta hagyni és új hazája még nem volt. A zsidóból hontalan, földönfutó kalandort akartak csinálni és sírját megásták volna a sok ezredéves zseniális törzseknek. De Istenünk felekezetünket épen vezette által a kísértésnek e vörös tengerén is. Ily nagy veszélyekben ismerjük meg Isten apai karját. Herzlnek és Nordaunak leggyönyörűbb dikcziói sem bírták a sionizmust czélhoz juttatni. Pedig ők oly csáiitók voltak, mint a szivárvány színű kígyó, mely a paradicsomot kipusztította. Tehát Istenünk átvitt a hullámokon, megszabadított a csábítás hatalmától. A második bázeli zsinati kongresszus már a haláljeleket viseli. Nincs bizalom, növekedik a kétely. És megszólalt a Történelem hangja, a nagyhatalmak harangja kikongta világgá, nincs ma új honfoglalás, a szent föld az egész világé, ott uj rend nem fog támadni. Amit Mózes vérrel szerzett, és amit Dávid utódai vérrelmegszenteltek, az örökké az egész emberiségé fog maradni. A magyar zsidó megértette Isten szavát, érezte, hogy a teremtő népének adott ígéretét betöltötte, midőn magyar hasát adott neki. Magyarország az uj Kánaán, mely a méztől, tejtől folyik és melyben az emberi szabadság trónol. A legtöbb ez, amit Isten Izraelnek ígért és az ihletett zsidó többet nem is kérhetett Az önálló Zsidóország csak úgy volt megígérve, ha Isten megmarad egyetlen királynak, de miután a zsidó a hatalom leírásában egyetlen királyáról mindig megfeledkezett Isten elvette a hatalmat a fiaitól és visszavezette őket kétezer évi tévelygések után az egyetlen égi és földi király tiszteletéhez. És igy lett a zsidó a legjobb kovásza a többi népek fejlődésének. És ha már igy tökéletesedett hitfelekezetünk, hogy át meg át vagyunk erjedve a tiszta egyistenhittől, minek térjünk vissza a régi hatalomviszketeghez, mely Zsidóország történetét egy nagy tragédiává változtatta át, melyből a reménynek semmi fénysugara soha ki nem tört? Zsidóország politikai álkép volt és mindig az is lesz. Adonai országa azonban örökké fog élni. Van életczélunk, küldetésünk, hazánk. Isten ezt megadta népének mint kibékülése jelét. A nagy isteni átok megszűnt, a frigy megújult, amikor a magyar nemzet a zsidót befogadta az alkotmány sánczaiba.