Egyenlőség, 1903. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
1903■ julius 5. Ha a hitközség a kormánytól támogatást nem kap, az állam legfölebb azt igényelheti a hitközségtől, hogy középiskolai tanerői az állami díjazás minimumánál kisebbet ne kapjanak s a szokásos korpótlékuk is meglegyen. Eleinte az első 14 évben, kívánatos, hogy a hit־ községi középiskola tanerői olyan díjazásban részesüljenek, mint az államiak s ha a hitközség anyagi forrásai nem engednék az állammal való lépéstartást, a fizetésemelkedés valamivel mérsékeltebb arányban volna megállapítható. Az államnál ma nem biztos az egyes magasabb fizetési fokozatokba való előlépés ideje, de valószinüség szerint mégis a következő: Törzsfizetés 1—5 években 2400 korona, a 6—14 években 2600 korona, a 15—20 években 2800 korona, a 21—25 években 3200 korona, 26—30 években 3600 korona. A lakbér az 1—14 években 800 korona, a 15—30 években 1000 korona. A korpótlék ötödévenként 200 korona. Már most a mi számvetésünk szerint a hitközség középiskolájánál az 1—5 években 24004800־, az 5—14 években 26004800־ korona és öt év letelte után az első 200 korona korpótlék járna a tanerőknek. Óradij fejében az állam 108 koronát ad tanerőinek, a hitközség, úgy mint ma, adna 120 koronát, kivételesen bejáró nevesebb tanároknak 140 koronát. A kötelező óraszám a hitközségi középiskolában, mint az államnál szintén 18 óra volna. Az állami tanterv az alsó négy osztály számára a vallástanítással együtt 28, a felső négyben 30 heti órát kíván. A hitközségi középiskolában ellenben a kiegészítő vallásoktatással együtt az alsó négy osztályban és a VIII-ikban heti 32, az V—VII. osztályokban meg heti 33 óra kellene. Osztályról osztályra menve a költségvetés a következőképpen alakulna: I. osztály. Megnyílik 1903. szeptember 1-én. Bezárulna a párhuzamos polgári I. oszt. — 32 tanórájának költsége, a középiskola 32 tanórájának költségére fordítható. Az oktatást elláthatnák: Stern, Braun és Vajda középiskolai képesítésű tanárok és egy óradíjas latin tanár. A költség, amit így az átalakítás az egyik tanár fizetésének középiskolai alkalmaztatásánál fogva köteles kiegészítése s a szokásos óradíj folytán igényelne, az első évben még 400 korona, de 1904-től, mivel a fizetésemelés már a mai rendszer mellett is megilletné a szóban forgó tanárt, csak 200 korona lenne. Ezzel szemben 80 tanuló tandija a 80 korona hozna 2400 korona bevételt, melyből 1000 korona mint az eddigi polgári osztály tandijjövedelme az eddigi fedezet számlájára kerül, a többi 1400 koronából pedig 400—200 a szükséglet többletre, 1000—1200 korona pedig mint egyik állandó tétel a szer- és könyvtárak gyarapítására fordítandó. II. osztály. Megnyílik 1904. szept. 1־ én. A párhuzamos polgári iskola II. osztálya bezárul. Az oktatást elláthatnák Stern, Braun és Vajda tanárok, kik közül kettő a gimnázium törzsökös tanárává lenne, heti 18 órával. Heti négy órányi óratöbbletük a 120 korona óratöbbletként külön fizetendő, ami 480 korona költséget okoz. Más óradíj-különbözetekre, mint az I. osztályban, itt is 200 korona számítható. E két tételt kerek 800 koronára egészítvén ki, azt a költségtöbbletet adja, amelyet az egyik II. polgári osztálynak II. gimnáziumi osztálylyá való átalakítása okozhat. Ezzel szemben 30 tanuló tandíja a 80 - 2400 korona, belőle szintén 1000 korona kerülne a polgári osztály fedezetszámlájára, a többi 1400 koronából 800 korona az okozott költségtöbbletre, 600 korona pedig mint állandó tétel szintén a szer- és könyvtárak gyarapítására fordítható. Mire a gimnázium teljessé lesz, vagyis 8 év alatt így 14.400 korona jut tanszergyűjteményre s az évi 1200-1600 - 1800 koronányi költségtétel a további fejlesztésre is elegendő. 111. osztály. Megnyílik 1905. szept. 1־ én. Ez évben rendszeresíthető a latin tanár, kinek fizetése 2400 4־ 800 - 3200 korona. Ezen fölül — mert a heti tanórák száma 32 — szükséges 14 különóra díjazása, ami 1680 korona. Az összes új szükséglet tehát 4880 korona. Kikerekítve egyéb szükségletekkel 5600 korona. Evvel szemben a tandíj, mint fent, 2400 korona. A kamatokból tehát már 3200 korona fedezendő. Szükséges ezenkívül az első tanterem fölszerelése is, ami 1200 korona költséget okoz. Tehát 4400 koronáról kell gondoskodni, amely összeg az időközben felszaporodott kamatokból vehető el. Ez a kamat pedig a Taub*féle tőke után az 1905—1906. évben 6174 korona lesz, belőle tehát, a Wahrmann-féle tőke kamatainak érin■• tétlenül hagyásával is, bőven fedezhető. IV. osztály. Megnyílik 1906. szept. 1־ én. Ez évben egy második tanári állás rendszeresítendő. Fizetése mint fönt 3200 korona. Ezen fölül szükséges még 14 különóra díjazására, mint fönt, 1680 korona és egyéb költség 720 korona, összesen 5600 korona. Ennek fedezésére van, mint fönt, tandijakból 2400 korona. A kamatokból tehát itt is 3200 korona haszná־ landó föl. Az 1906—907. tanévben tehát az egész négy osztály a kamatokból a következő támogatásra szorul: III. osztály 3200 kor., IV. osztály 3200 kor. A IV. osztály tantermének berendezésére 1200 kor., vagyis összesen 7600 kor. 1907. január l־ én a 4%־ os tőkének kamatja 6244 kor., úgy hogy a 41/a°/0 tőke kamatjából csak 1356 kor. használandó el. Marad e szerint 1907. január l־ én kamatozó tőkéül 156,118 kor., melynek kamata 6244 kor. és 816,026 4־ (kamat) 36,720 — 1356 , 851,390 kor., melynek kamata a 42% 1908. évi január l־ én 38.312 kor. V. osztály. Megnyílik 1907. szept. l־ én. Evvel egyidejüleg rendszeresíteni kell a harmadik tanári állást s betöltendő az igazgatói állás. Az uj szükséglet: 1. az uj tanár díjazása 2400 43200 1 800־ kor. 2. Az igazgató díjazása 3400 44600 - 1200־ kor. 8. Öt óra dijas