Egyenlőség, 1905. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-01 / 1. szám
EGYENLŐSÉG-, és leghatározottabb bizonyosság, hogy nem rajtunk álló hatalmi tényezők miatt egyelőre és nem tudni mennyi időre közjogi politikában csak a hatvanhetes lehetséges, a többi, akármilyen szépen dörgetik is, csak szó, szó és szó, görögtűz, amely ezt a szegény, rongyokban didergő nemzetet csak kápráztathatja, de melengetni nem tudja. Tehát ahelyett, hogy mindig a sorompókon túl keresgélnénk, befelé kell fordítanunk tekintetünket és új, azaz inkább, más jelszavak után néznünk, melyek helyes szempontokból és az eleven igazság szerint toborozzák híveiket. Nem kell sokáig kutatnunk, mert a nyugat parlamentjei, meg a saját viszonyaink is megadják a kereteket, melyeken belül a nem-hazug csoportosulások történhetnek. Tudnunk kell, ki liberális, ki reakciós-klerikális, s ki akar még a liberális elveknél is többet, vagyis, ki szocialista. A szívek mélyén ma is ezek az irányelvek lakoznak, de az ajakon, haj, egészen más nóta csendül. Manap, véleményünk szerint: peccatur intra muros et extra. Mindegyik párt művel, az elvek keverése körül helytelen dolgokat s csak arról lehet szó, melyik követ el csekélyebbeket vagy súlyosabban beszámítandókat. Mindenekelőtt itt van a szabadelvű ellenzék abszurd szövetsége a reakcióval, amely processzusnál a fekete kámzsa a pompás nemzetiszínű lobogóba takaródzik, mert így remélheti, hogy a józan magyarság megté-־ vesztésével könnyebben tehet szert a maga szavazataira. Minő vegyülék! A klerikális, a nemzetiségekkel paktáló s a gyanusabb kamarilla-szolgálatokra is készségesen ráálló néppárt kezet fog a szin-liberális és tiszta magyar politikát óhajtó, fölfelé is keménynyakú függetlenségiekkel. És emezek nem veszik észre a csapdát, nem látják, hogy az ölelkezésből nekik utólag csak gyászos katzenjammerük lehet, ellenben amazok minden״ esetre nyernek. Mert ha úgy látszik is, hogy ma a házszabály-revízió kérdése domináló fontosságú, bizonyos, hogy a kérdés jobbra vagy balra eldőlvén, mindkét pártnak vissza kell helyezkednie alapelveire, s akkor kitűnik, hogy a függetlenségi párt, midőn segítette a választásokon a reakciós néppártot, halálos ellenségei számát szaporította, akik nemcsak hogy letagadják az önfeledt pillanatban elzengedezett Kossuth-nótát, de a Gotterhaltét visszahozván,, még a pápai himnuszocskával is fűszerezik, s akik az amúgy is sokallott sárga-fekete díszek mellé még a vatikán színeinek való kódolást is propagálják. Ez a szövetség tehát, midőn egyetlen vitás ponton túl látni nem akar: meggondolatlan, következményeiben káros és morális momentumaiban végtelenül erkölcstelen. Pillanatnyi hasznot sem igen hoz, mert a házszabályokat, a »sok hűhó semmiért« után mégis csak revideálják, s pillanatnyi kárt okvetlenül tesz, mert kivégez esetleg egy liberális kormányt, mikor még nem tudjuk, következik-e utána egy másik liberális, igen, ha nem jönnének a választások, akkor lehetségesnek tartanánk egy ad-hoc ellenzéki koalíciót, de így provizórikus címszalag alatt öt esztendőre kinyúló csempészetek fognak történni, melyeket a harci mámortól kábultak csak akkor látnak meg, mikor már segíteni rajtuk nem lehet De ugyanilyen csempészkedések fognak megtörténni a liberális táborban is, amiből már az elmúlt hetekben ízelítőt is kaptunk. Egy néppárti programul alapján megválasztott és mindeddig néppárti elveket valló s mellettük szavazó képviselő lépett be a szabadelvű pártba, örömtől ragyogó arcával jelentvén ki belépési nyilatkozatában, hogy a házszabálymódosítás kérdésében az ő véleménye úgy hasonlít e pártéhoz, mint egyik tojás a másikhoz. És tárt karokkal fogadták és senkinek eszébe nem jutott, hogy hiszen ez még nem ad diplomát a szabadelvű pártba való belépéshez. Mert az illető elfeledett nyilatkozni egyéb elveiről. Hát azoknak fenáításával hogyan lehetne a liberális zászló alatt működni ? Mi van az egyházpolitikai törvények revíziójával és egyéb reakciós és tömjénszagú batyurészletekkel ? Ezek az életbevágó és a jövőben is mindenesetre uralkodó kérdések elenyésznek a hirtelen felvetett és előbb-utóbb végleg letűnő házszabálymódosítás mellett? De ezekről nem szólott a belépő, valószínűleg, mert tudta, hogy vannak a pártban mások is, akiknek egyéb érintkező pontjuk a kormány táborával ez egyen kívül nincsen. Amit pedig az ellenzéken megbotránkoztatónak találtunk, azt itt sem helyeselhetjük, annál 1905. január 1.