Egyenlőség, 1913. július-december (32. évfolyam, 27-51. szám)
1913-07-06 / 27. szám
EGYENLŐSÉG 1913 július 6.4 Ezután megkezdődött a munka. Az egyesület nagyválasztmánya Tolnai Béla alelnök vezetése alatt ülést tartott és megvitatta a közgyűlés tárgyait, melyeket az elnökség javaslata értelmében fogadott el, kifejezve nagy köszönetét az elnökségnek és központi választmánynak a tanítóság érdekében kifejtett önzetlen és sikerdús működéséért és kifejezve nagy sajnálatát azért, mert a tanítóság vezére, az egyesület elnöke, Stern Ábrahám az átszenvedett betegsége miatt nem lehetett jelen a gyűlésen. Július 2-án volt a Eötvös József báró születésének századik évfordulója alkalmából tartott emlékünnep. A pesti izr. hitközség székházának nagy termét zsúfolásig megtöltötte a tanítóság és az érdeklődők nagy serege. Ott volt a kultuszminiszter képviseletében Mosdóssy Imre dr. budapesti tanfelügyelő, Winterberg Gyula és Doldziher Ignác dr. udv. tanácsosok, Mezey Ferenc dr. kir. tanácsos, Bánóczi József igazgató, Blau Lajos dr. és Waldapfel János dr. tanárok, Szabolcsi Miksa szerkesztő, Kramer Marcell hitközségi titkár stb., az orsz. Eötvös-alap képviseletében Győrffy János, Kapy Rezső és Székely Károly jelentek meg. Benedek Sándor államtitkár és Návay Lajos, Eötvös József báró unokája írásban mentették ki elmaradásukat. . Az ünnepély karénekkel kezdődött, mely után Csukási Fülöp alelnök megnyitotta az ülést. Megnyitójában felemlítette, hogy nem köznapi munka végzésére gyülekeztek egybe, hanem lángoló szeretet, soha nem múló kegyeletes hála vezérelte az egybegyűlteket. Száz éve annak, hogy a nemzetek sorsát intéző jóságos gondviselés, Eötvös József báróval ajándékozta meg nemzetünket. Ezt az alkalmat ragadják meg Izrael tanítói, hogy emlékét áldják. Miután még az egybegyűlt vendégeket üdvözölte, átadta a szót a kultuszminiszter képviselőjének, Mosdóssy Imre úrnak, ki meleg szavakban tolmácsolta a miniszter üdvözletét és felszólította a jelenlevőket, hogy a halhatatlan Eötvös József báró eszméit ápolják és fejlesszék. Ezután Málnai Mihály dr. ״ Eötvös József báró és a tanítóság“ címen tartott felolvasást. Nagyérdekű felolvasásában felemlíti, hogy Eötvös József báró a legtisztább, a legnemesebb, a legfenköltebb demokráciának a hive és előharcosa. Nemcsak a kebelében élő igazságszeretet teszi őt a demokrácia előharcosává, hanem az az államférfii belátás, hogy a nemzet csak akkor erős, ha minden fia a haza ügyét saját ügyének tekinti és ez csak akkor lehetséges, ha mindenki tényleg részt vesz a haza sorsának intézésében. Idézi felolvasó Eötvös József bárónak 1862-ben az izr. tanítóképző tanári testületnek a ma is élő nagy mester, Léderer Ábrahám igazgató vezetése alatt megjelent küldöttségéhez intézett szavait: ״ Jól tudom, hogy az okszerű népnevelés egyik legfőbb tényezője a közjólétnek. Hazánkban, fájdalom, még nem áll a népoktatás azon a fokon, melyen látni óhajtom. Az izraeliták mindenkor nagy érdekeltséget tanúsítottak elemi iskoláik iránt és csak ennek tulajdoníthatom, hogy köztük az értelmiség oly szép mérvben van elterjedve.“ Felemlíti ezután, hogy ámbár Eötvös József báró a közös és nem felekezeti iskola híve, népiskolai törvényjavaslatát úgy készítette, hogy ott, ahol egy vallásfelekezetből ötven tanuló kitelik, felekezeti iskola állíttassák, így Eötvös elmélkedéséből azt a felemelő tudatot meríthetjük, hogy a mi zsidó iskoláink teljesen megfelelnek Eötvös szellemének, hogy Eötvös hívei, követői és tanítványai vagyunk, ha szívünk egész melegével, lelkünk minden erejével ragaszkodunk zsidó iskoláinkhoz. Nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság Málnai dr. mélyreható felolvasását. Bichler Sándor dr., a keszthelyiek tudós főrabbija beszélt azután Eötvös József báró és a zsidóságról. Ez a nagy történelmi tanulmány mindvégig lebilincselte a hallgatóságot. Valóságos áhítattal hallgatták a jelenlevők a szónok előadását melyben Eötvösnek az emancipáció érdekében kifejtett működését jellemezte. Nagy hatást kel■ tett, midőn a zsidó pap és tanitó közti viszonyt fejtegette. Idézte Hugó Viktor szavait, hogy minden községben van egy kéz (a tanítóé), mely a világosságot meggyujtja és van egy száj (a papé), mely a világosságot eloltja. A zsidó iskolákra ez a mondás nem áll, mert ott a pap és tanító vállvetve működnek a világosság terjesztésében. Szűnni nem akaró taps és éljenzés követte a pompás előadást, mely után Szegő Arnold szavalta el erre az alkalomra irt ódáját, melynek utolsó versszaka igy hangzik: Magyar tanitó, Eötvös katonája, Vállra a fegyvert! Vigyázz! Tisztelegj! Nyílik a kripta és a vezér árnya Suhanva, titkon is szemlére megy. Most itt a perc: szilárd egységbe zárva Esküdjünk fel mind Eötvös zászlajára! Aztán zendüljön fenségben a dal: Mienk a munka és a diadal! A szépen megirt és lelkesen elszavalt ódát viharosan megtapsolták. Ezután felolvasták a báró Eötvös József emlékére alkotott irodalmi alapítvány alapító levelét. Végül Csukász Fülöp alelnök zárószóként felolvasta Stern Ábrahám elnöknek a gyűléshez intézett levelét, melyben elnök fájdalmának ad kifejezést, hogy betegsége miatt az ünnepélyről távol kellett maradnia, de hiszi, hogy ez az ünnepség nem marad múló hangulat, hanem eszmei tartalma örök tűzként él lelkünkben. Fogadjuk meg tehát — úgymond — ez ünnepség hatása alatt, hogy az év־ forduló napján, az iskolaév megnyiltával — szeptember 13־ ikán, minden zsidó iskolában meggyujtjuk az ünnepi mécsest, minden gyermek szivét megnyitjuk Eötvös lelkének megértésére és igy minden növendékünkbe elültetünk egy-egy gondolatot Eötvös nagy eszméiből, melyekből a humanitás terebélyes fája fog kinőni. A himnus eléneklése után a magasztos emlékünnep véget ért. A tanítóság ezután Eötvös szobrához vonult, hol Erdős Jakab bajai igazgató szép szavak kíséretében letette a tanitóság koszorúját. * * * Az ünnepélyből kifolyólag báró Eötvös Lorándhoz a következő sürgönyt intézték: ״ A zsidók egyenjogúsításának úttörője, a népoktatási törvény megteremtője, halhatatlan Eötvös József báró születésének századik évfordulója alkalmából a mai emlékünnepre egybegyűlt hazai zsidó tanítóság Excellenciádat, Eötvös méltó fiát, hódoló tisztelettel üdvözli és soha el nem múló kegyeletéről és hálájáról biztosítja.“ Jankovich Béla kultuszminisztert pedig a következő sürgönyben üdvözölte: ״ Hazánk székvárosában közgyűlésre egybegyült magyar Izrael tanítósága a magyar kulturügyek élén álló vezérét, báró Eötvös József méltó utódját hódoló tisztelettel üdvözli és törhetetlen ragaszkodásáról biztosítja.“ ״ f* ׳ K * Az ünnep után a munka — a közgyűlés következett. Tolnai Béla alelnök üdvözölte a munkára egybegyűlt tagokat. A napirend első tárgya Sebestyén Dezső ״ a zsidó tanítóság mai munkaprogrammja״ című előadása volt, melyben a zsidó iskolák hivatását fejtegette.